HelloVidék • 2024. október 11. 14:10
Ahogy beköszönt az ősz, úgy eljön az ideje, hogy több időt szenteljünk a kertünknek. Még a hideg hónapok beállta előtt gondoskodnunk kell azokról a virágokról, bokrokról, amelyek odakint vészelik át az őszt és a telet. Éppen ezért, hasznos lehet, ha mulcsot alkalmazunk a megvédendő területeken. A növények talajtakarása számos előnnyel jár, hiszen a talajtakaróként kihelyezett, jól lebomló komposzt biztosítja a szükséges tápanyagokat a hideg évszakokban is.
Mire jó a mulcs?
A mulcsozás nagy hasznunkra lehet, ha alkalmazzuk, mivel arra szolgál, hogy megtartsa a talaj nedvességtartalmát, elnyomja a gyomnövényeket, lehűtse a talajt, és esztétikusabbá tegye a kerti ágyásokat. Ezek az egyszerű biotakarók szintén hozzájárulnak a talaj termékenységének javításához, mivel ezek idővel lebomlanak. Ráadásul védenek a szél és a víz romboló hatása ellen, valamint csökkentik a tápanyag kimosódás esélyét is.
Házi mulcs? Naná!
Mulcsolásnak azt nevezzük, mikor növényeink köré olyan anyagot szórunk, mely elbomlása után humusz jön létre. Mulcsolással megakadályozható a gyomnövények kifejlődése, a humusz pedig segíti a növények vízháztartását és javítja a talaj minőségét is.
A talajtakarásra alkalmas organikus anyagok a következők: darált fakéreg, fa apríték, fenyő kéreg vagy tüske, levelek, széna és szalma. Éppen ezért, ha otthon bármelyikből felhalmozódik, vagy esetleg rokonoktól, szomszédoktól tudunk kérni, akkor érdemes élni a lehetőséggel, hiszen így olcsón, vagy akár ingyen is megúszhatjuk a mulcsozást, talajtakarást.
Hogyan használjuk a mulcsot?
- Faapríték és kéregmulcsok - Fokozatosan elbomlik, 4-5 évente pótolni kell. Figyeljünk a kémhatására, mert ez módosíthatja a talajét is. Javasolt terítési vastagsága 5-8 centiméter.
- Kerti komposzt - aktívan segíti a humusztréteg vastagodását, növeli a talaj tápanyag tartalmát. Fontos, hogy gyommag mentes legyen. Javasolt vastagsága 5-6 centiméter.
- Fűkaszálék - minden növény alá teríthető, de csak vékonyan, hogy ne kezdődjön el a rothadás. Folyamatosan pótolni kell.
- Magokat még nem hozott gyomok - vágjuk apróra és vékonyan szórjuk a talajra. Ahogy gyomosodás van, újra teríthető. A gyökerek újra talajba kapaszkodását akadályozzuk meg.
- Szalma, széna - elsősorban a zöldségesben használják 3-4 centiméter vastagon terítve. A termés nem lesz földes, ha aláterítjük.
A növények talajtakarása számos előnnyel jár, hiszen a talajtakaróként kihelyezett, jól lebomló komposzt biztosítja a szükséges tápanyagokat a hideg évszakokban is. Mulcsozáshoz különböző természetes anyagokat használunk fel, hogy azokkal letakarjuk a növények közötti talajrészt, melyek anyaga lehet fakéreg (apírítva vagy darabolva), levágott fű, lehullott levél de még akár szalma is.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
De mi van a beteg növényekkel és azok leveleivel, ágaival? Ezek is belekerülhetnek a házi komposztunkba, amiket aztán mulcsnak használunk fel? Lássuk!
Mi legyen a beteg, fertőző levelekkel, termésekkel és a dió levelével?
A beteg ágak és levelek komposztálás során sterilizálódnak, ezért ha összegyűjtjük és a saját vagy a közösségi komposztálókba helyezzük, akkor helyesen járunk el. Vannak viszont fontos pontok, amire a Szebb Környezetünkért Egyesület hívta fel a figyelmet egy korábbi közleményében:
- Komposztálhatóság témakörben kevés olyan vitatott növény van, mint a dió. Ennek egyik oka a levél felhasználhatósága az allelopátia nevű jelenség miatt: a növény olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Segítségükkel a növény előnybe kerül a verseny során, mert a vízhez, fényhez, tápanyagokhoz való hozzáférése jobb, miután „kikapcsolta” a versenytársait, a friss dióavar a talajba kerülve bomlásnak indul és a felszabaduló juglon csökkenti más növények növekedését. Számos kísérlet folyt a diólevél komposztálhatóságáról, és kimutatták, hogy 9 hónapi komposztálás során teljesen eltűnik az allelopátiás hatás. Tehát a diólevelet szükségtelen égetéssel megsemmisíteni, lehet komposztálni, külön vagy vegyesen egyaránt, csak kicsit hosszabb ideig tartó érlelés szükséges.
- A másik problémát a dió termését támadó dióburok fúrólégy (Rhagoletis completa) okozza. Ez a kis kártevő nyüveit a dió burkában neveli, majd a lepotyogó dióból a talajba fúrja magát, ahol bebábozódik és áttelel. A következő évben júniusban jelenik meg újra, amikor a felnőtt egyedek a fiatal dió burkába süllyesztik petéjüket, ami aztán rászárad a csonthéjra és a dió jó része fogyaszthatatlanná válik. Korábban elterjedt az a nézet, hogy a fertőzött diókat el kell égetni, hogy ezzel megakadályozzuk a jövő évi kártételt, de ez teljesen hatástalan, hiszen mire a megfeketedett diókat összeszedjük, a kukacok már rég a talajban pihennek. Égetni tehát felesleges, viszont a talaj fóliás takarásával vagy mély talajforgatással, ásással vegyszermentesen védekezhetünk a saját visszafertőzés ellen. (Egyébként ez a kártevő édestestvére a cseresznyelégynek, ami ellen hasonlóan védekezhetünk.)