Szurok Dávid • 2024. február 9. 14:03
Hiába szabott felső határt a kormány a külföldi vendégmunkások idei számáról, továbbra is óriási felháborodás övezi a kérdést. Az ország számos üzemében azt tapasztalni, hogy miközben nő a külföldi munkavállalók száma, addig azzal párhuzamosan zajlik a magyar dolgozók bújtatott leépítése is. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a HelloVidéknek azt mondta, hogy tudnak olyan esetről is, amikor a munkáltató még látszatra se próbál adni, és jogszerűen eljárni, hanem egyszerűen csak csal.
Nemrég komoly visszhangot váltott ki, hogy egy Nógrád vármegyei akkugyár kirúgja azokat a magyar dolgozóit, akik vendégmunkásokat tanítottak be, mindezt úgy, hogy a cég korábban több milliárd forintos állami támogatást is kapott. Mint, ahogy arról a 24.hu beszámolt az elbocsátott hazai munkások nehéz helyzetbe kerülnek, mivel az eset Nógrád vármegyében történt, ahol az országban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A lap szerint a munkájukra nem volt panasz, ráadásul jelentős számú túlórát is vállaltak.
Az eset kapcsán a HelloVidék megkereste a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelönökét, László Zoltán lapunknak elmondta, hogy nagyon sok ilyen esettel találkoznak. Mint mondta, ami legelkeserítő, hogy mind a politika, mind a munkáltatók rossz következtetésekre jutnak és gyakran csak tüneti kezelésbe bocsátkoznak.
Az ázsiai vendégmunkások közül van olyan is, aki közül egy hónapban 30 napból 28-at dolgozik 12 órában, kizárólag éjszaka a salgótarjáni Bumchun Precision. Az, hogy miképp lehetséges ez, jogilag kérdéses.
Egyszerűen csalnak. Csalnak a munkaidő nyilvántartással, a kifizetések jogcímével és számos más módon. Szomorú de ebben néha a munkavállaló is együttműködik, akár kényszerből, akár saját akaratából, persze ezen akarat mögött is jellemzően egzisztenciális kényszerítő hatás van
- hívta fel a figyelmet László Zoltán.
A szakszervezet alelnöke szerint minden azt mutatja, hogy az ellenőrzések száma és hatékonysága alacsony. Számos sebből vérzik a munka világának ellenőrzése. A dolgozók egészsége, jogbiztonsága, a környezetvédelem felett nagyon gyenge a védőernyő.
A teljes magyar társadalom súlyos kockázatok tömegével él együtt napi szinten a munka világa kapcsán
- tette hozzá.
Bár a kormányzat kommunikációja, a menekültválság idején még arról szólt, hogy "a bevándorlók nem vehetik el a magyarok munkáját", manapság azt látni, hogy egyre több a különböző ázsiai országokból érkező külföldi munkavállalók száma. A kormány, azért hogy próbálja tompítani valamelyest a negatív felhangokat, és próbáljon gátat szabni az újonnan érkezőknek nemrég arról döntött, hogy 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt is bejelentette, hogy mintegy 300 foglalkozást fognak azonosítani, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár. A tárca közlése szerint a külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mások mellett a kormány létrehozott egy „negatív listát”, amelyen meghatározzák azokat a munkaköröket, amik esetében vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki. A kormány döntése szerint így mintegy 300 foglalkozás esetében kerültek kizárásra a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok. Ilyen munkakörök például
- a tetőfedő,
- az ipari alpinista,
- a szerszámkészítő,
- a kulturális szervező,
- a jogi asszisztens,
- a fényképész,
- a szőlő- és gyümölcstermesztő,
- a felvonószerelő.
László Zoltán szerint sok területen van emberhiány de az is meghatározó, hogy kik elérhetőek a magyar munkaerőpiac számára. Az is komoly kihívás, hogy a jelenlegi állapot képlékeny.
Ma egészen biztosan nem annyi ember foglalkoztatására kész és képes pl. az autóipar, mint fél év múlva lesz. A szociális szférában idős gondozásban talán kiszámíthatóbb a helyzet. Arra kell figyelni a szabályozásnál – ebben eddig nem teljesített jól az állam – hogy a változásokat valamennyire követni képes rugalmas szabályrendszer segítse a helyzetkezelést
- folytatta tovább lapunknak.
Mint mondta, ma azt látni, hogy a feldolgozóipar hullámzó igényeihez képest túl merev a rendszer és ennek láthatóan gyakorta a magyar dolgozók a károsultjai. Ezzel együtt a aggasztó, amikor a fiatal, egészséges, jól megszűrt külföldi dolgozók teljesítményét mérik a magyar dolgozókéhoz.
A szakember szerint a magyar társadalom idősödik, egészségi állapota rémesen leromlott. Cukorbeteg, asztmás, mozgás-szervi, keringési, légző-rendszeri, problémákkal küzdő rossz fizikumú emberekkel vannak tele a munkahelyek. Az ország társadalmának nagyobb része ezen problémák közül valamelyikkel, esetleg többel is küzd.
Komolyan az a stratégia, hogy egészséges fiatal emberekkel megversenyeztessük őket és az üzleti érdek okán a gyengébben teljesítő esetleg elveszítheti a munkáját? Tényleg ugyanannyi túlórát várunk el attól, aki a munkaidő után napi családi életében kell, hogy helyt álljon, mint attól, aki munkásszállón kényszerül eltölteni valahogy két munkanap között az idejét? Rengeteg átgondolatlanul kezelt „sebtapasz” jelenség borítja be a mindennapokat
- zárta.