Agrárszektor • 2023. május 31. 10:09
A tavalyi szárazság és a megannyi probléma a földeken is változásokat hozott Magyarországon. Óriásiak lettek a károk, elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy fel kell készülnie a gazdáknak a szélsőséges időjárási körülményekre. Ahogy az Agrárszektor írja, sokan például a napraforgó felé fordultak, a kukoricatermesztők pedig csak a fejüket foghatták. A kalászosok ugyanakkor jövedelmezők voltak, ami némi bizakodásra adhat okot. A portál most utánajárt, hogy mi várható a földeken, és mi az, amin változtatni kell vagy éppen új kapukat tárhat ki.
Tóth Tamás, a Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetője a portálnak elmondta, hogy tavalyi év aszály sújtotta időjárásában sok helyen a kalászosok voltak a leginkább (ha nem az egyedüli) jövedelmező növények. Ennek köszönhetően az őszi kalászosokban jelentős területnövekedés történt, ami főként a kukorica felől az őszi búza irányába hatott.
Azt is el lehet mondani, hogy a tavalyi, illetve az idei év elejét jellemző extrém magas műtrágyaárak, valamint szintén az aszály miatt sokan a napraforgó felé fordultak, ám ez a trend a műtrágya -és gázárak mérséklődésével, valamint a csapadék megérkezésével végül vélhetően nem okoz napraforgó terület növekedést a tavalyi évhez képest. Ami talán szignifikáns változásnak számíthat, az a támogatások által ösztönzött ugaroltatás, ami bizonyos területeken érezhető, ugyanakkor valódi területnövekedését egyelőre nehéz becsülni.
Valóban igaz, hogy a nyarak egyre szárazabbak és melegebbek, ugyanakkor a klímaváltozás sok extrém időjárási anomáliát hoz magával. Gondoljunk csak az idei év csapadék miatt megkésett vetéseire, vagy a horvátországi árvizekre. Nehéz ezekre a kihívásokra felkészülni, ugyanakkor nemesítéssel és tudatos hibridválasztással valamelyest csökkenthetően a kockázatok. Jelenleg a kukorica vetésterülete sínylette meg leginkább a száraz, csapadék nélküli éveket, míg a napraforgó viszonylatában új szintre emelkedtünk és vélhetően 700 ezer hektár körül maradhat a vetésterület akár hosszabb távon is. Nem csak a termőhely helyspecifikus gondolkodás, de az óriási mennyiségű adatok elemzésén alapuló döntések miatt
- mondta a szakember.
Na, de hogy készüknek a nehézségekre a gazdák?
Az ismert problémák (válság, infláció, időjárás, energia, áremelkedése, hiány ukrán gabona stb.) a termelőket sem kímélték mostanában, ez már nem újdonság. A kérdés az, hogy vajon mit tehetnek a gazdák azért, hogy a jövőben könnyebben megbirkózhassanak a hasonló akadályokkal? Tóth Tamás szerint egy dolgot mindenképpen érdemes kiemelne ebben a kérdéskörben, mégpedig az adat alapú döntéshozatalt, ami igaz lehet a gazdálkodásra éppúgy, mint a kereskedelemre.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Fontos felismernünk, hogy az adatok mennyisége és az új technológiák - mint például a mesterséges intelligencia - milyen új lehetőségeket nyitnak meg. A Syngenta az újabb és ellenállóbb hibridek mellett, az okszerű és modern technológiai javaslatokkal igyekszik a termelők segítségére lenni, de azt mindenképpen fontos kiemelni, hogy sikert csak közösen érhetünk el, hiszen kölcsönösen függünk egymástól. A lehetőségekhez képest a legtöbbet kell kihoznunk a növényeinkből egy-egy adott hektáron, ráadásul mindezt a környezetünk és talajaink megóvásának figyelembevételével, hosszú távra tervezve. Ez lesz a jövő legnagyobb kihívása
- emelte ki a szakember.