Nem lehetnek nyugodtak a távhősök sem: így védekezhetnek az elszálló rezsi ellen

Jelen pillanatban még úgy áll, hogy a távhős lakásokban élő egyedi fogyasztók rezsicsökkentett áron veszik a meleget. Nincs azonban kőbe vésve, hogy örökké marad az ársapka… Múlt héten kiderült, hogy a kormány milyen rezsitrükkel növelné a panellakásokban élők terheit is. Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár egy konferencián ugyanis azt nyilatkozta, hogy a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben. Magyarán, ha árat nem is emelhet, akkor a lakásokhoz eljuttatott hőmennyiséget csökkentené a kabinet. Ezért is érdemes azt a témát is körbejárni, milyen trükkök és tippek léteznek, amelyekkel csökkenthető egy panellakás rezsiköltsége is.

A legtöbb lakásban már beindult a távhő-szolgáltatás

A távfűtési fűtési időszak hivatalosan minden év szeptember 15-től a következő év május 15-ig tart, de a távhős lakásokban élők jól tudják, hogy a fűtési szolgáltatás mindig az aktuális hőmérsékleti viszonyokhoz is igazodik. Ráadásul a reggeli fűtésindítás, az esti leállás időpontját, vagy a csökkentett éjszakai fűtést például mindig a távhőszolgáltató és a lakóközösség közötti szerződés határozza meg – tudtuk meg a Szombathelyi Távhőszolgáltatótól.

A vasi megyeszékhelyen szinte minden harmadik család távfűtésű lakásban él, összesen mintegy 500 ilyen lakás van.

Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2020-ban megközelítette a százat.

Kijelenthető tehát, hogy a távhő a magyar családok, közintézmények fűtés- és melegvíz-ellátását meghatározó energiaforrás.

A fűtésszolgáltatás a távhős lakásokban egyébként automatikusan indul el, tegyük hozzá, amennyiben ezt a külső hőmérséklet indokolttá teszi. A fűtési rendszerrel azonban ilyenkor még számtalan javítani való akadhat – főként, ha a fogyasztók elkövetik azt a hibát, hogy még a tavaszi fűtési szezon után lekapcsolják a radiátorokat.

Aki távhős, az tudja: többféle mérés is létezik

Egy panellakás rezsiköltsége egyébként számos különböző tételből tevődik össze. A víz- és áramfogyasztáson, az esetleges bérleti díjon felül, még a közös költség és természetesen a fűtés is befolyásolja a végösszeget. Ezek közül az egyik legszámottevőbb tétel maga a távfűtés, ami gyakran elég pazarló is lehet, hiszen néha olyan meleg van a lakásokban, hogy az ott élők kénytelenek kinyitni az ablakokat. Ennek megváltoztatásának leghatásosabb megoldása a fűtés szabályozhatóvá tétele, amihez azonban az összes lakó beleegyezésére szükség van.

Az épületek hőfelhasználását a legtöbb esetben az épület hőközpontjában, vagy hőfogadó állomásán elhelyezett hitelesített hőmennyiségmérő méri. A hőfelhasználás lakásokra történő szétosztásáról, és az elszámolás módjáról a lakóközösség dönt, és döntésének értelmében köt megállapodást a társaságokkal. A fűtési költségek felhasználási helyekre történő szétosztása többféle módon is történhet:

1. Az egyik a kizárólag a lakások fűtött légtérfogatának figyelembe vételével történő megosztás. Ilyenkor az azonos méretű lakások egyforma mértékben részesülnek az épület összes hőfelhasználásából abban az esetben is, ha a lakók különböző hőmennyiséget használnak fel lakásuk fűtésére. Éppen ezért ez a fajta költségmegosztási mód kevésbé ösztönöz a takarékoskodásra, és hiába is takarékoskodik valaki átlagon felül, a lakás térfogata alapján fizet.
2. A másik módszer, ha a tulajdonosok a fűtés-korszerűsítést követően,- mely lehetővé teszi a szabályozhatóságot - fűtési költségmegosztó berendezések használata mellett döntenek. A fűtési költségmegosztó berendezések, ahogyan nevük is mutatja, nem hőmennyiségmérő műszerek, kizárólag egy adott épületen belül, adott felhasználási időszakra vonatkozó arányszámok meghatározására szolgálnak. A költségmegosztó berendezéseket felszerelő és üzemeltető szakcégek, a költségmegosztó készülékek fűtési időszak végén történő leolvasását követően, a tulajdonosi lakóközösség által meghatározott módon készítik el a felosztási listákat. Ezek alapján a lakóközösség jóváhagyását követően elvégzi az egyes felhasználási helyekre vonatkozó fűtéselszámolást. A fűtési költségosztók kialakításuknál fogva alapvetően kétfélék lehetnek. Léteznek párologtatós elven működő és digitális készülékek. A fűtési költségmegosztó rendszer alkalmazása hasonlít a lakásonkénti egyedi hőmennyiségmérőkkel történő fűtéselszámolásra, de azzal nem azonos.
3. A felhasznált távhő mennyisége lakásonként is mérhető és elszámolható. Ehhez lakásonként külön lecsatlakozással rendelkező, vízszintes elosztású, önálló hőmennyiségmérővel ellátott fűtési rendszerek alkalmazása szükséges, célszerűen összekapcsolva a szabályozhatóság (termosztatikus fűtőtest szelepek, esetleg központi szabályozó szelep) biztosításával. Az iparosított technológiával épített épületek döntő többségében a meglévő fűtési rendszer nem teszi lehetővé a lakáshoz rendelt hőmennyiségmérők alkalmazását, ahhoz a függőleges fűtési rendszerek utólagos átalakítása szükséges. Ez az átalakítás gyakorlatilag az épületben lakásonként teljesen új fűtési rendszer kiépítését jelenti. A legtöbb esetben ilyenkor a fűtőtesteket is célszerű kicserélni. Ez a fajta beavatkozás biztosítja a társasházakban a legnagyobb függetlenséget a többi lakástól, de ez a legtöbb költséggel járó korszerűsítési mód.

Nem a legszegényebbek élnek a távhős lakásokban

A távhős lakások legnagyobb része, körülbelül 80%-a panellakás, ahol országos összevetésben nem a legszegényebbek laknak, egyszerűen azért, mert a panelek jellemzően városi környezetben helyezkednek el, és a vidéken, kistelepülésen élők anyagilag sokkal rosszabb helyzetben vannak – közölte Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa a Portfolio Checklist adásában.

A paneleknek egyébként alapból nem túl jó a hőszigetelése, ugyanakkor sok közülük átesett felújításon, korszerűsítésen, ezek esetében pedig nagyot csökkent az energiafogyasztás. Ráadásul, ha vidéki családi házakhoz viszonyítjuk a panelből épült ingatlanokat, akkor az alapterületük jelentősen kisebb, így csekélyebb teret is kell befűteni, ezen túl pedig még az is előnyösebb ezekben az épületekben, hogy a szomszédok fűtése is hat az adott ingatlan hőmérsékletére.

A szakértő, Feldmár Nóra elmondta: technikai oka is lehet, hogy a távhősök most kimaradnak a rezsicsökkentés részleges eltörléséből, hiszen azokon a helyeken, ahol még nem történt korszerűsítés, jellemzően nincs egyedi mérés, ezen kívül pedig a távhőszolgáltatás kevésbé egységes országos szinten, mint a gáz- és villanyszolgáltatás. A leginkább rászorulók egyébként nem gázzal vagy távhővel, hanem szilárd tüzelőkkel – leginkább fával – fűtenek, őket pedig eddig sem érintette a rezsicsökkentés.

Nem igaz, hogy a távhős lakásokban nem lehet spórolni az energiával!

A távhős lakások hőközpontjainak szabályozása – közölte a Szombathelyi Távhő - nem a napi átlaghőmérséklettől, hanem mindig az aktuális hőmérséklettől függően szabályoz. Mivel a fűtési szolgáltatás mindig ehhez igazodik, ezért jelentős költséget takaríthatunk meg. Tehát lehet, és van is értelme a távhős lakásokban is a rezsicsökkentésnek – mégha jelenleg ők azok a kivételezettek, akik valóban korlátlanul hatósági áron kapják a meleget. A fűtési hőmérséklet 1°C-kal történő csökkentése ugyanis mintegy 6% energiamegtakarítást jelent, használjuk tehát a szabályozó szelepeket.

Ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni a távhős lakásokban is!

• Az első és legfontosabb jó tanács ilyenkor ősszel, hogy soha ne feledkezzünk meg a fűtőrendszer légtelenítéséről, illetve a radiátorok portalanításáról, hiszen ezek nélkül akár 15 százalékkal is megnőhet a fogyasztásunk.
• A termosztátfejet ne takarjuk el, mert az akadályozza a helyiségben cirkuláló levegő áramlását, és ezáltal a szelep megfelelő szabályozását.
• Mindig röviden és intenzíven szellőztessünk. Ez azt jelenti, hogy teljesen nyissuk ki az ablakokat, majd 5-10 perc múlva csukjuk be, ugyanis így a leghatékonyabb a szellőztetés.
• Éjszakára, vagy ha hosszabb időre elmegyünk otthonról, a hőmérsékletet vegyük alacsonyabbra.
• A ritkábban használt helyiségekben (pl. előszoba), alacsonyabb hőmérséklet is elég. Minden helyiségben más hőmérsékletre van szükség, hiszen a konyhában elegendő a 18 Celsius-fok, a fürdőben ennél melegebb kell, így ebben a helyiségben a 24 Celsius-fok javasolt, míg a nappaliban már a 20 Celsius-fok is teljesen elfogadható.
• Az eltérő hőmérsékletű helyiségek közötti ajtókat mindig tartsuk csukva.
• Szép időben, amikor gyönyörűen süt a nap, húzzuk fel a redőnyöket, húzzuk szét a függönyöket, és engedjük be a napsugarakat, melyek nem csak fénnyel, hanem meleggel is feltöltik a lakást.
• A fűtőtesteket sose takarjuk el bútorral vagy függönnyel, hiszen ezek megakadályozzák a meleg levegő áramlását.
• Fokozottan figyeljünk a megfelelő páratartalomra, hiszen a nedves levegő előbb melegszik fel.
• A radiátorok mögé felszerelhető hővisszaverő fóliával szintén kb. 5 százalékot megtakaríthatunk.
• Amennyiben nem áll módunkban kicserélni a nyílászárókat, akkor tegyünk fel vastag függönyöket, a résekbe pedig nyomjunk szigetelő habot, így szintén sokat teszünk azért, hogy csökkentsük a fűtésszámlánkat.