Dubóczky Krisztina • 2022. szeptember 2. 17:07
Idén a klímaváltozást súlyosan megtapasztalhattuk: rendkívül aszályos nyár sújtotta egész Európát, ami alól hazánk sem volt kivétel. Az Alföldön egyre terjedő, inváziós kaktuszfajok megjelenése bár nem a klímaváltozásnak köszönhető, de terjedésüknek igencsak kedvez a változóban lévő éghajlat, az egyre inkább változó körülmények. Ezek a növények ugyanakkor veszélyt jelentenek az őshonos populációra.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleménye szerint pedig 1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl. Az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein januártól július végéig terjedő időszakban az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, illetve 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. Vízgyűjtőknél már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál. Az idei esztendő első 7 hónapja ezt a hiányt csak tovább növelte – írta az OVF.
Klímaváltozás: velünk marad az aszály és a hőség
Az előrejelzések alapján a Kárpát-medence lehet az egyik legnagyobb vesztese a klímaváltozásnak Európában – jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána a Magyar Kurírnak adott interjújában. A fizikus-klímakutató arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon ugyan nem változott jelentősen a csapadék mennyisége összességében, a szezonális eloszlás viszont igen, és ez problémákhoz vezethet. Bár a globális átlaghőmérséklet még csak egy fokkal emelkedett, ez jelentős növekedést okozott a hőségnapok számában, amikor a napi középhőmérséklet 27 fok felett van.
Hazánk éghajlata változik, egyre inkább a mediterráneumra jellemző forró nyár irányába tolódik, ugyanakkor az ott jellemző párás légkör nálunk hiányzik, különösen az elsivatagosodással küzdő Alföldön. Az éghajlati zónák elhúzódnak keletre, északra, a növényzet összetétele is változóban, úgy 50-60 év, és jelentősen át fog alakulni a most jellemző növényzetünk. Lesznek fajok, amelyek kipusztulnak, újak pedig megjelennek. Jó példa erre most az Alföldön terjeszkedő kaktuszfélék.
- mondta el kérdésünkre Kasza Zsuzsa kertészmérnök.
A kaktuszfélék (Cactaceae) családja mintegy 2000 fajt foglal magába. Fajai Amerika trópusi, szubtrópusi sivatagos vagy száraz hegyvidéki területről származnak. Pozsgás (törzsszukkulens) növények. A magkezdemény és a mag szerveződése, valamint a betalain vegyületek előfordulása alapján a Phytolaccaceae családdal állnak közelebbi rokonságban.
A bőrnemű, pikkelylevelű, tüskés, módosult levelű kaktuszféléknek igencsak kedvez az Alföld, a Homokhátság mostani klímája. A szárazságot, az aszályt kiválóan viselik ezek a növények, mivel a módosult szárukkal, amit mi levélnek nézünk, de az a növény szára, a valójábani, módosult levele a tüske, kiválóan tudja szabályozni a párologtatását, saját maga párologtat, vagyis szabályozza a vízháztartását. Az éghajlat melegedésével már nálunk is képesek a teleket átvészelni egyes fajaik, sőt, egyes hidegtűrő kaktuszfajok eddig is jól viselték a hazai klímát, hiszen akár -20 fokig is fagytűrőek, mint a fügekaktusz vagy a medvetalpkaktusz
- emelte ki a szakértő.
Kaktuszok jelentek meg az Alföldön
A kaktuszok egy faj kivételével az amerikai kontinensen honos fajok, Európában invazívnak tekinthetők, és ahogy a mediterrán országokban gyakorta láthatjuk, máris nagy mértékben elterjedtek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Csecserits Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa az Időképnek elmondta, hogy az inváziós kaktuszfajok az amerikai kontinensről kerültek be Európába. Itthon a 2000-es évek óta ismertek, és egy-egy helyszínen már 20 éve megtalálhatók. Ahol a talaj száraz és könnyen átereszti a vizet, egyes kaktuszoknak a túlélésben a -20 fokos fagy sem okoz problémát. Ezek az Amerikából hozott hidegtűrő kaktuszok az ördögnyelv-fügekaktusz vagy heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) és a Kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaeacantha).
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy bár nem a klímaváltozásnak tudható be a medvetalpkaktuszok magyarországi elterjedése, természetes ellenség hiányában jelenlétükkel könnyen kiszoríthatják az alacsonyabb tűrőképességű őshonos fajainkat, melyek kevésbé ellenállók a rendkívüli (aszályos, forró) időjárásnak.
Hazánkban nem egészen egy év alatt megháromszorozódott az ismertté vált „kivadult” kaktuszállmányok száma, jelenleg több, mint 60 természetben való kisebb-nagyobb megtelepedésről tudunk. Ezek mintegy fele a Duna-Tisza közén található, de a Nyírségben, a Börzsönyben, a Pilisben, a Vértesben, a Gerecsében, a Bakonyban, a Mecsekben és a Villányi-hegységben is felfedeztek állományokat.
Dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem biológusa egy témával foglalkozó kutatás során idén elsőként bizonyította a kaktuszok magról történő természetben való terjedését, amely révén szaporodásuk még könnyebbé válik, nagyobb távolságokba képesek elburjánzani.
Egyes őshonos fajok kiszorításán kívül a kaktuszok megnehezíthetik, sőt megakadályozhatják egy terület mezőgazdasági, illetve rekreációs célú hasznosítását.