Pais-Horváth Szilvia • 2022. június 23. 06:20
Azt lehet olvasni, hogy Magyarországon szinte elértük a plafont a foglalkoztatás terén - de ez mindenhol így van az országban? A KSH adatai szerint 300 ezer fő lehet ma Magyarországon a munkaerőpiaci tartalék. Nógrádi József, a Trenkwalder sales és marketing igazgatója szerint azonban vannak még bőven lehetőségek. A szakembertől azt is megkérdezte a HelloVidék, hogy az ukrán háború milyen hatással van a hazai munkaerőpiacra, hiszen naponta átlagban tízezer ukrán menekült érkezik az országba. Ők mennyire jelennek meg a hazai munkaerőpiacon?
HelloVidék: Hogyan alakult az elmúlt hónapokban - a Covid után - a hazai munkaerőpiaci helyzet?
Nógrádi József, a Trenkwalder sales és marketing igazgatója: Vannak még bőven lehetőségek, de ezek költségesebbek és strukturális átalakítást kívánnak. A teljes, 100%-os foglalkoztatás esetében akár 6 millió ember is lehetne a foglalkoztatásban, de ez több mint idealisztikus állapot lenne és inkább csak egy matematikai megközelítés. Hiszen mindig vannak olyanok, akik valami miatt inaktív munkavállalókká válnak. A KSH szerint 300 ezer fő lehet még munkaerőpiaci tartalék. A tény az, hogy van egy réteg, akiket nem lát az állam és nem is szeretnének láthatóvá válni, mivel a fizetésüket azonnal letiltaná valamely bank, vagy végrehajtó. De a háttérben ők is valamilyen foglalkoztatásban vannak, és pont ezért nem szeretnének mérhetővé válni. Ez a réteg rendkívül vegyes, a diplomástól a betanított munkásig szinte minden rétegből kerültek emberek olyan csapdahelyzetbe, amelyből már önerejükből nem tudtak kilépni. Elég csak a devizahitelesekre vagy áruhitelesekre, vagy hitelkártyásokra gondolni.
A másik kör azok, akik már évtizedes leszakadásban vannak aprófalvas és elmaradott régiókban, jellemzően alacsony iskolai végzettséggel, ahonnan nincs kitörési lehetőségük.
Őket szólítja meg a FETE program, amely igyekszik becsatornázni ezt a réteget is a munkaerőpiacra. Ezeken a településeken nagyságrendileg 300.000 ember él, akiknek a 50-60%-a munkaképes korú.
Fontos tartalék van még a diákok között, akiknél az egyik a legmagasabb a munkanélküliség, illetve a 45 év felettiek korcsoportja, akik, ha kiesnek a munkaerőpiacról nagyon nehezen tudnak oda visszatérni, függetlenül a hatalmas munkaerőigénytől. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak a nők, akik a gyermekvállalás miatt szintén sokszor csak komoly kompromisszumok mentén tudnak visszatérni. A megváltozott munkaképességűeknek pedig még mindig csak a 36-40%-a dolgozik, ez azt jelenti, hogy ebből a rétegből 300 ezer ember nem dolgozik.
A már hazánkban élő külföldi foglalkoztatás terén szintén vannak tartalékok, a több mint 200 ezer emberből nagyságrendileg 80 ezer fő dolgozik.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Európán belül a 74%-os foglalkoztatási értékkel a középmezőny élén vagyunk és közel tíz ország előz meg minket, tehát azt állítani, hogy elértük a maximumot nem érdemes. Az is tény, hogy a demográfiai mutatók szerint egyre kevesebb diák lép be a munkaerőpiacra, azért, mert még mindig csökken a számuk évről évre, mindeközben a nyugdíjba vonulók száma pedig növekszik az előttünk álló közel 20 évben biztos.
HelloVidék: A 74% os foglalkoztatottsági mutató egy átlag, vannak az országnak olyan területei, ahol ettől jóval alacsonyabb ez az érték. Vidéken mi a helyzet, milyen változások történtek, mely megyékben élénkült meg a munkaerőkereslet, hol kevésbé, hol most a legnagyobb a munkanélküliség, van-e ebben valami előrelépés, változás?
Az elszegényedett, aprófalvas, rossz infrastruktúrával bíró területeken alacsony foglalkoztatás itt jellemzően Nógrád, Borsod, Szabolcs és Baranya, Somogy egyes részei tekinthetők érintettnek.
Ezekben a régiókban lehetne magasabb foglalkoztatási értéket generálni, ha olyan típusú beruházások érkeznének, amelyek az ott élők részére is megfelelő kapaszkodót jelentene.
Aki tudott az már elment ezekből a régiókból, az elvándorlási mutatók bár még most is magasak, de a nagy többség egyéb okok miatt nem tudja elhagyni a régiót.
Azok a foglalkoztatók, akik felismerik ezt és hajlandók a jellemzően betanított pozíciókra alkalmasok tömegeit megfelelő eszközökkel megszólítani, nekik ezek a területek munkaerőpiaci tartalékot jelenthetnek. Ezeken a településeken dolgoznak a FETE program résztvevői. Ugyanakkor magas foglalkoztatási réteget mutat ÉNY Magyarország és Közép Magyarország amelyek évtizedes előnyben vannak az ország többi területeihez képest.
Azokban a megyékben, ahol az elmúlt években a beruházások egyfajta versenyhelyzetet teremtettek, a covid végeztével felgyorsultak a létszámigények is. Így Győr – Tatabánya – Komárom és Székesfehérvár az a terület, ahol az egyik legnagyobb az igény.
Közép Magyarországon BP és Pest megye vezeti a sort, de igen magas értéket mutat Kecskemét – Szeged és Miskolc és Debrecen is. Tolna – Békés – Nógrád továbbra is alacsony értékeket mutat, ezeken a területeken nem történetek nagy beruházások vagy ha igen azt nem magyar munkaerővel tervezik megoldani. Fontos megjegyezni azt is, hogy ezen területekről hiányzik a képzési rendszer vagy nem rendelkeznek a kellő infrastruktúrával sem a beruházások részére.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
HelloVidék: Az ukrán háború milyen hatással van a hazai munkaerőpiacra, naponta átlagban tízezer ukrán menekült érkezik az országban, ők mennyire jelennek meg a hazai munkaerőpiacon?
Ukrán háború vegyes képet mutat a munkaerőpiacon. Egyrészt a háború kirobbanását követően látni lehetett annak elszívó hatását, sokan mentek haza a szeretteikért vagy megvédeni a hazáját. Ugyanakkor sokan igyekeztek bevárni a szeretteiket és ezt követően valahogy megoldani az Ő letelepedésüket. Sokan felismerték, hogy a háború tovább tarthat és nem várható belátható időn belül a háború vége. Ők azzal is szembesültek, hogy az a kereset, amit itthon keresnek a hazai új élet megteremtésére nem elegendő hiszen ez a bér az ukrán életszínvonalon nyújtott egy biztonságot, ezért sokan már a teljes családdal tovább mentek. Sokan csak a nők és a gyerekek vagy a nagyszülők voltak, akik megérkeztek és mivel nyelvrokonság sincs, ezért szláv nyelvterületre mentek.
Már a háborút megelőzően is hatalmas fluktuáció volt tapasztalható az ukrán foglalkoztatásban és megszűnt az a sztereotípia, ami még hat évvel korábban elterjedt a megbízható ukrán munkaerőről.
A helyzet az, hogy bár érkeznek menekültek, ezek nem alkalmasak a szociális problémák és az őket ért sokk miatt arra, hogy másnaptól már munkába álljanak és amíg a problémáik nem oldódnak meg addig bizony tervezni sem lehet velük. A nyelvi korlátok (a legtöbbjük nem beszél semmilyen nyelven az ukránon vagy oroszon kívül), az egzisztencia teljes hiánya, és a háború folyamatos híre felőröli még azokat is akik látszólag erősek. A jogszabályok ráadásul elég mereven kötik a munkavállalásaikat, ami miatt sokan, akik elsőre elvállaltak valamilyen állást, de már 2-3 hónap után felismerték, hogy lenne jobb lehetőségük is, a jogszabályok miatt nehezen vagy egyáltalán nem tudnak váltani. Itt fennáll a veszélye annak, hogy ezt az állapotot
a fekete foglalkoztatók fogják kihasználni vagy az ukránok egyszerűen más országba mennek, tovább feszítve ezzel a munkaerőhiányt.
A cégek óvatosak lettek az ukrán foglalkoztatás kapcsán a fentiek miatt, sőt a 3.országbeliek kapcsán is mivel itt a költségeik már sokszorozódnak.
HelloVidék: Mely szektorokba jellemző a munkaerőhiány, hol nagyobb a munkanélküliség, kinek a legnehezebb ma vidéken elhelyezkedni? Hol - milyen szakmákban keresnek leginkább embereket? Mit tapasztalnak, megmaradt - vidékre is fókuszál a cégeknél a home office és/vagy a hibrid munkavégzés?
A legtöbb pozícióra még mindig a szakmunkásokat keresik, gyakorlatilag kétszer annyi embert, mint bármilyen más területre. Hatalmas a kereslet betanított munkaerőre is, létszámban talán hasonló a helyzet, mint a szakmunkásoknál, csupán pozíciószámban alacsonyabb ez a terület.
A HORECA, és azon belül a hotelek és éttermek gyakorlatilag késélen táncolnak a munkaerőrért vívott harcban.
A legtöbbjük diákokkal igyekszik a pótolni a COVID alatt elvesztett munkaerőt, ami komoly minőségi problémákat jelenthet egyes esetekben, de legalább tudnak működni. Ami meglepő, hogy a kereskedelem soha nem látott mértékben igényli a munkaerőt, itt is a diákok azok, akiknek lejt a pálya, hiszen rengetek bolti eladót, árufeltöltőt keresnek. A gyártásba a globális ellátási láncok problémájától függetlenül is óriási a munkaerőigény. A betanított munkaerőre ezért szinte minden régióban komoly versenyfutás érzékelhető. A szakmacsoportok terén az IT továbbra is vezeti a sort, de talán pont a munkaerőhiány indukálja ezt, sosem kerestek még annyi HR-s mint manapság, legyen szó researcherről, recruiterről, business partnerről vagy munkaügyes kollégáról. Óriási az érdeklődés az SSC részéről is, itt a nyelveket beszélő diákok azok, akikért versenyfutás van a piacon.
Megjelentek a térképen az állami cégek is, ahol bár minden évben leépítenek, a tények azt mutatják, hogy komoly munkaerőproblémákkal küzdenek ők is.
A jelöltek vidéken is keresik a hibrid munkavégzés lehetőségét és az elmúlt időszakban futó bérspirálban az egyik legfontosabb előny sok esetben, hogy a munkavégzés rugalmas-e vagy sem. Itt hatalmas előnyt jelenthet a HO lehetősége részben vagy egészben (utóbbi IT-s állok tekintetében a leggyakoribb). Fontos újdonság lehet a 4 napos munkahét is, amikor 10 órában dolgozzák le az 5. napot és így 3 szabad áll össze. A gyártó vállalatok és a kereskedelem nem tud a HO mit kezdeni, de a 4 napos munkahét lehet egy megfelelő alternatíva.