Legalja: fillérekért robotolnak a kétkezi melósok ebben a megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a népi építészet, tárgyi népművészet, a népzene és néptánc gazdag hagyományával rendelkezik. A megye nem csak műemlékeiről, népművészetéről híres, hanem gyógyfürdőiről is, amiből szám szerint öt található a térségben. Gazdaságát tekintve húzóerőnek a mezőgazdaság és az állattenyésztés számít, de az utóbbi években erősen felemelkedőben van az ipar is, ami már most kiemelkedő eredményeket mutat. Gazdaságában fontos szerepet játszik, hogy a megye több országgal is határos, de személyforgalom szempontjából is fontos határátkelőhelyek találhatók itt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a megye 5936 négyzetkilométeren terül el, összesen 229 települést foglal magába, lakónépessége pedig 545 ezer fő. Nem meglepő, a megye legnépesebb városa a megyeszékhely Nyíregyháza.

A megyében 13 járás található, ezek közül a legnépesebb a nyíregyházi járás, a népsűrűség itt 206 fő/km2. A járáshoz 15 település tartozik, ebből 4 város. Ezt követi szintén magas számmal a záhonyi járás, 133 fő/km2-el. Ehhez a járáshoz 11 település tartozik, ezek között 2 város szerepel. Lemaradva kicsit, harmadik a kisvárdai járás jön, 109 fő/km2-el. Ide 23 település tartozik, melyből kettő város.

Itt gyorsult a legnagyobb ütemben a népességfogyás

A KSH adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakónépessége 2021. január 1-jén 545,3 ezer fő volt, 3,7 ezer fővel, 0,7%-kal, kevesebb, mint egy évvel korábban. A friss adatok szerint a megyében 2021 I–III. negyedévében 4763 gyermek jött világra, és 6134 fő hunyt el. Az élveszületések száma 1,5, a halálozásoké 21%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában. Jó hír viszont, hogy tovább emelkedett a házasodási kedv:

2021 első kilenc hónapjában 3723 pár lépett frigyre, 14%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

Az elhunytak száma az időszakon belül a koronavírus-járvány harmadik hulláma során, márciusban és áprilisban haladta meg a legnagyobb mértékben (61, illetve 58%-kal) a 2020. azonos havi értéket. Augusztusban és szeptemberben viszont 11, illetve 1,4%-kal kevesebben hunytak el az egy évvel korábbinál.

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1371 fővel csökkentette a megye lakónépességét. A főváros és a megyék közül itt gyorsult a legnagyobb ütemben a népességfogyás, ami három és félszerese volt az egy évvel korábbinak.

A lakónépesség csökkenését persze más dolog is befolyásolja, hiszen a megye hagyományosan az ország "népességellátójának" tekinthető. Ugyanis a vitális, jó népmozgalmi arányszámokkal rendelkező mezőgazdasági népesség főleg az 1950-es évektől (a mezőgazdaság modernizációját követően) tömegesen vándorolt az ország iparosodó megyéibe (főleg a szomszédos Borsodba), és Budapestre, biztosítva ezáltal a megfelelő számú munkaerőt ezen térségek számára. Ez a jelenség mai napig érzékelhető.

Gazdasági mutatók a megyében

A megye gazdasági életében a mezőgazdaság és az állattartás nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen ebben országos szinten is dobogós teljesítményt nyújt Szabolcs-Szatmár-Bereg. Viszont az elmúlt években az ipar is egyre jelentősebb eredményeket mutat a megyében.

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

• Lindab Building Systems Kft. (316)
• Hübner-H Kft. (324)
• Poenix Légrúgó Technológia Kft. (338)

Persze napjainkban az iparfejlesztés egyik fontos és lehetséges eszközének minősülnek az ipari parkok, amelyek az intenzívebb tőkebevonással elősegítik a termékek és a technológiák szempontjából egyaránt korszerű termelőtevékenység megvalósítását, a változó piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, így nagymértékben hozzájárulnak az ipari struktúra átalakulásához.

A megyében számos gyár és üzem található, ami folyamatos fejlesztéseket, beruházásokat folytat, ezekről rendszeresen beszámolt a HelloVidék is. Üzemek közül rengeteg embernek ad munkát a FrieslandCampina Hungária Zrt., a nyíregyházi LEGO gyár, a nyírbátori Unilever. De itt kell megemlíteni a nyírbátori ipari parkban helyet kapó Diehl Aircabin Hungary Kft-t, a Serioplast Hungary Kft-t, a Diehl Aviation Hungary Kft-t és a Coloplast Hungary Kft-t.

Rengeteg a munkanélküli az országhoz átlaghoz képest

2021 III. negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 15–74 éves népesség 64,9%-a, 270 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 0,3%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 1,1 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A munkaerőpiacon 247 ezer fő foglalkoztatottként, 23 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma az országossal azonos mértékben nőtt, a munkanélkülieké annál kevésbé csökkent 2020 III. negyedévéhez képest.

A foglalkoztatási ráta 59,3%-ot tett ki, ami 0,9 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az arány alacsonyabb volt az országos átlagnál (63,4%). A munkanélküliségi ráta 8,6%-ot ért el, ami 0,4 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, megtörve a korábbi negyedévek kedvezőtlen tendenciáját. Az arány meghaladta az országos átlagot (3,9%), egyben a megyék és a főváros körében az egyik legkedvezőtlenebb volt. Az inaktívak száma 146 ezer főt tett ki, 2,8%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A változás iránya megegyezett az országossal.

Még mindig itt keresnek a legkevesebbet a fizikai munkások

2021 I–III. negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 297 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 198 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 338 ezer, a nettó átlagkereset 225 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 9,2%-kal múlta felül a 2020. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, viszont a keresetek így is a megyék és a főváros körében itt volt a legalacsonyabb, 31%-kal elmaradva az országos átlagtól. A bruttó keresetek a versenyszférában 9,1%-kal, 315 ezer forintra, a költségvetési szférában 8,2%-kal, 275 ezer forintra emelkedtek.

Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 7,1, a szellemieknél 12%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 227, az utóbbiak 406 ezer forintot kerestek. A fizikai foglalkozásúak átlagkeresete a megyék és a főváros körében itt volt a legalacsonyabb.

Egy üres álláshelyre itt jut a legtöbb álláskereső az országban

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az álláskeresők száma 2021 márciusa óta csökken, szeptember végén 26 ezer főt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál kisebb mértékben, 10%-kal fogyott a járvány első évére jellemző, egy évvel korábbi magas bázishoz képest, ugyanakkor 0,9%-kal meghaladta a 2019. szeptemberi értéket.

A pályakezdő álláskeresők száma (2977 fő) 22%-kal kevesebb lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk az országban itt volt a legnagyobb, 12%. Az álláskeresők 30%-a legfeljebb 3 hónapja, 34%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 26%-kal meghaladta a 2020. szeptemberit.

Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (52%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, ez az arány országosan itt volt a legmagasabb. Emellett 22%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, szintén 22%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 3,6%-uk pedig diplomás volt.

Az ellátottak aránya összességében nőtt (9,8 százalékponttal) az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 10%-uk álláskeresési járadékban, 14%-uk álláskeresési segélyben, 36%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 40%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.

Szeptember végén 2,7 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 6,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Tíz üres álláshelyre az országban az egyik legtöbb, 95 álláskereső jutott, 4-gyel kevesebb, mint 2020 szeptemberében.

Második legtöbb vállalkozással rendelkezik a megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2021. szeptember végén – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a 115 ezer vállalkozás nagyobb részét (100 ezer) önálló vállalkozóként, kisebb részét (15 ezer) társas vállalkozásként regisztráltuk. Az előbbiek száma egy év alatt 2,4%-kal csökkent, az utóbbiaké 4,0%-kal nőtt. Az önálló vállalkozók aránya Békés megye után itt volt a legmagasabb. Ezer lakosra a megyében 210 regisztrált vállalkozás jutott, a vállalkozási kedv az egy évvel korábbihoz képest csökkent.

Az önálló vállalkozók közül a legtöbben (49%) mellékfoglalkozásúként, 28% főfoglalkozásúként, 23% nyugdíjasként tevékenykedett. A megyék közül egyedül mindhárom kategóriában kevesebben vállalkoztak az egy évvel korábbinál. Szeptember végén 3,4 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, számuk 0,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt lényegében nem változott, 12%-ot tett ki.

Főtevékenységük alapján – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – a társas vállalkozások a kereskedelem, az építőipar, a tudományos és műszaki tevékenység és az ipar területén fordultak elő leggyakrabban, az önálló vállalkozók többsége a mezőgazdaságban tevékenykedett.

A megye bevétele legfőképp exportból származott

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein az I‒III. negyedéves kibocsátás 4 éven át tartó növekedését törte meg a járvány 2020. év eleji kitörése. 2021-ben az egy évvel korábbi alacsonyabb bázishoz képest 9,9%-kal ‒ az országostól (+13%) elmaradó mértékben ‒ nőtt a termelés volumene, ezáltal a teljesítmény 3,9%-kal nagyobb volt a 2019. I‒III. negyedévinél is. A termelési érték 903 milliárd forint volt, egy lakosra jutó értéke (1,7 millió forint) az országos átlag alig több mint felét érte el.

A 2021-es év a megyék többségéhez hasonlóan itt is kedvezőtlenül indult, januárban az alacsonyabb bázishoz képest 5,2, februárban 1,0%-kal csökkent az ipar teljesítménye. Márciusban a termelés volumene már 9,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a következő hónapokban változó intenzitással (3,7 és 25% közötti mértékben) nőtt a kibocsátás.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2021. I‒III. negyedévi termelése (folyó áron 622 milliárd forint) összehasonlító áron 13%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A teljesítmény növekedését az ipari termelés háromtizedét adó élelmiszeripar mellett legfőképp az egyéb feldolgozóipar és javítás terület támogatta.

Az ipari értékesítés volumene a termeléssel azonos mértékben nőtt, amihez a hazai és a külföldi eladások egyaránt hozzájárultak. A bővülésében mindkét értékesítési irányban az élelmiszeripar játszotta a kulcsszerepet, a belföldi eladásokat ezen kívül a kohászat, fémfeldolgozás, a kivitelt pedig az egyéb feldolgozóipari tevékenység (például játék- és orvosieszköz-gyártás) ágazat támogatta leginkább. A megyében a külpiaci eladások domináltak, a bevételek 71%-a exportból származott.

A vírushelyzet nem vetette vissza a kereskedelmet

A koronavírus okozta járvány hullámait kisérő, a kiskereskedelmet is érintő korlátozó intézkedések kisebb mértékben vetették vissza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiskereskedelmi üzleteinek forgalmát. Néhány kivételes hónaptól (2020. április és október, 2021. február és március) eltekintve 2021. szeptemberrel bezárólag a kiskereskedelem forgalmának volumene növekedett a megyében.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiskereskedelmi üzlethálózatában 2021 I–III. negyedévében folyó áron 383,9 milliárd forint értékű forgalom realizálódott, az országos 4,2%-a. A kiigazítás nélküli adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene – az országosnál nagyobb mértékben – 3,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A megye egy lakosára átlagosan 704 ezer forint bolti forgalom jutott, 11%-kal több, mint 2020 I–III. negyedévében. A mutató értéke országosan Nógrád megye után itt volt a legalacsonyabb, 229 ezer forinttal elmaradt az országos átlagtól.

Ültetvények, erdők telepítésére fordították a legkevesebb pénzt

A járvány visszavetette a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenységét. A beruházások volumene 2020 II. negyedévétől 3 negyedéven keresztül csökkent, és csak a korlátozások feloldásának időszakában élénkült jelentősebben. A beszerzések lendülete a III. negyedévben mérséklődött. A szervezetek 2021. I‒III. negyedévi 140 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 17%-meghaladta az egy évvel korábbit. A teljesítések volumennövekedése nagyobb volt az országosnál (6,5%). A beruházások 53%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették.

A beruházások koncentráltak voltak. A fejlesztési források felét a feldolgozóiparban, 11%-át a mezőgazdaságban, további 12%-át majdnem azonos arányban a kereskedelemben, illetve a szállítás és raktározásban használták fel. A feldolgozóipar beruházásainak volumene 51, a szállítás és raktározásé 25, a kereskedelemé 16, az agráriumé 4,9%-kal nőtt. A feldolgozóiparon belül az egyéb feldolgozóipar és javítás, az élelmiszeripar, valamint a kohászat, fémfeldolgozás területén történtek a legnagyobb értékű beruházások.

Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztési források 44%-át épületek és egyéb építmények építésére, 54%-át gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 4,9%-kal csökkent. A hazai gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 2,1-szeresére bővült feldolgozóipari eszközbeszerzések hatására, de a külföldieké is 23%-kal emelkedett. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek hattizede importból származott.

Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére 1,9 milliárd forintot költöttek, reálértéken 18%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.

Szárnyal az építőipar a megyében

A szakik fizetése még mindig alacsony a megyében, de ettől függetlenül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2021. I‒III. negyedévi termelési értéke 84,9 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 10%-os növekedésnél nagyobb mértékben – 13%-kal meghaladta az előző év azonos időszakét, de mindössze 0,4%-kal múlta felül a Covid19-járvány előtti 2019 I‒III. negyedévének teljesítményét is.

A kibocsátás az országos 3,4%-át adta, az egy lakosra jutó 156 ezer forintnyi termelési érték a hazai átlag 61%-át érte el. A termelés bővülését a kibocsátás 69%-át adó épületépítések 30%-os növekedése eredményezte. Az egyéb építmények építésének volumene 13%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A megyei építőipari szervezetek megrendelései az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben növekedtek: a vállalkozások 2021 I‒III. negyedévében 117,9 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 68%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A szeptember végi 78,3 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 1,7-szerese volt az egy évvel korábbinak.

Megtorpant a kedv, de még így is rengeteg lakás épül

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2021-ben nem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta tartó emelkedő tendencia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Összesen 82 lakást vettek használatba, 72-t a megyeszékhelyen, Nyíregyházán. Érdemi változás a városokban történt, a kisebb városokban regisztrált visszaesést a megyeszékhelyi élénkülés azonban csak részben kompenzálta.

Összesen 169 lakást vettek használatba, több mint háromnegyedük a megyeszékhelyen, 15%-uk községekben, fennmaradó részük kisebb városokban épült. Minden településtípus esetében elmaradt a kivitelezett lakásépítések száma az egy évvel korábbitól, elsősorban a kisebb városokban és a megyeszékhelyen regisztrált visszaesés miatt csökkent a megyei szintű építési kedv. Az új lakások 52%-ának vállalkozások, 46%-ának természetes személyek voltak az építtetői, lakásberuházásaik visszaesése hasonló mértékű volt.

Építési forma szerint az új lakások 73%-át családi házas formában, 22%-át többszintes, többlakásos épületben adták át, az utóbbiaknál volt nagyobb mértékű a csökkenés. Az új lakások átlagos alapterülete (120 m²) emiatt is jelentősen meghaladta az országos átlagot (87 m²), a lakások 62%-a épült 4 vagy annál több szobával. 2021 I–III. negyedévében 31 lakás szűnt meg a megyében, fele annyi, mint egy évvel korábban.

Az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2021 I–III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (752) 72%-kal nőtt az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz mérten, a két évvel korábbi magas bázisnak ugyanakkor a 70%-át sem érte el.

Ismét felkerült a kirándulni vágyók térképére a megye

Ahogy arról korábban írtunk is, a Tokaj-Nyíregyháza turisztikai térség megkapó természeti szépségét ezeréves történelmi múlt, kulturális emlékek és szakrális zarándokhelyek teszik teljessé. Télen is rendkívüli programokkal és látnivalókkal hívogat a térség: termálvizekben ejtőzhetünk, és a borok királyát kortyolhatjuk, hogy felmelegedjünk a hűvösebb napokon. Ez a turisztikai térség a legnagyobb alapterületű és legtöbb települést lehatároló desztinációk közé tartozik. Tokaj szerepe elsősorban a borturizmushoz köthető, mely kiegészül a Zemplén aktív turisztikai kínálatával, ikonikus váraival. A Felső-Tisza térség az aktív- és ökoturisztikai lehetőségeivel és középkori templomaival jelent sajátos vonzerőt. A Nyírség a családosok számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget az aktív, egészségturisztikai, vallási és kulturális sokszínűségének köszönhetően.

A Nyíregyházi Állatpark vonzereje országos hatókörű, ahol tavaly tavasszal megépült az India-ház. A város tudatos fejlesztését mutatja Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő négyévszakos fürdőkomplexuma. A térség egyik új termékét jelenti a Felső-Tisza és a Bodrog térségében a nyaralóhajózás. A Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség vallásturisztikai értéke is kiemelkedő, búcsújáró kegyhelye Máriapócs, amely évente több százezer zarándokot fogad.

Rendkívüli forgalommal zárták az évet

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szálláshelyei 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül fogadhattak vendéget. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 234 ezer éjszakát töltöttek a vendégek, 26%-kal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában, de a 2020. évinél 2,4%-kal többet.
Az év hagyományosan legforgalmasabb hónapjait, a júliust és augusztust is tartalmazó III. negyedévben a vendégéjszakák száma 6,2%-kal nőtt 2019, 13%-kal pedig 2020 azonos időszakához mérten. Szabolcs-Szatmár-Beregen kívül egyetlen másik megyében sem haladta meg az idei érték a két évvel korábbit.

A külföldről érkező vendégek 2021. július–szeptemberben 25 ezer éjszakára maradtak, 41%-kal kevesebbre, mint két évvel ezelőtt, de 2020 azonos időszakához képest 66%-kal többre. A belföldi vendégek 142 ezer éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken 2021 III. negyedévében, ami a 2019. évi értéket 23%-kal, a 2020. évit 6,9%-kal haladta meg.

A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele az első kilenc hónapban összességében 4,0 milliárd forint, július–szeptemberben 2,7 milliárd forint volt. Utóbbi összeg folyó áron nem csak a 2020, hanem a 2019 azonos időszakit is meghaladta.

Az ország zöldség-gyümölcs éléskamrája

2021-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szántó 14%-án, 32,8 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket. Szántóföldi kiterjedésük 2020-hoz képest 15%-kal csökkent, együttes hozamuk (165,9 ezer tonna) viszont kisebb mértékben (4,7%-kal) maradt el az egy évvel korábbitól. A rozs és a zab termésátlaga magasabb volt az országosnál, de csak az utóbbié található a megyei rangsor élmezőnyében.

A kalászos gabonatermés 68%-át adó búzából az előző évinél 16%-kal kisebb területen 2,8%-kal kevesebb szemtermést gyűjtöttek be, emiatt hektáronkénti hozama (5,9 tonna) 16%-kal emelkedett.
Mivel a tritikálé kiterjedése és hozama közel azonos mértékben (22%-kal) csökkent az egy évvel korábbihoz képest, így hektáronként a 2020. évivel majdnem azonos mennyiséget (4,1 tonnát) arattak belőle.

2021-ben a rozs és a zab termésmennyisége jóval nagyobb mértékben bővült az előző évhez képest, mint amennyivel a kiterjedésük változott, ezáltal az előbbi növény termésátlaga (3,3 tonna/hektár) 20, az utóbbié (3,4 tonna/hektár) 52%-kal emelkedett.

Kiugró eredmények gyümölcstermesztésben

Bár a termőhelyi kataszteri adatok nem fedik le teljesen a beadott vagy sikeres pályázatok, továbbá a közeljövőben megvalósuló beruházások körét, azonban így is elég információt szolgáltatnak az ültetvénytelepítők szándékairól. A megyei szinten összesített adatokból azonban egyértelműen kirajzolódik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erős dominanciája a hazai gyümölcstermesztésben. Az adatokból kiderül, hogy a megyében közel 915 hektár új területre adott ki termőhelyi kataszterbe sorolási határozatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ez összesen 50 települést érintett.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyümölcstermelés a következőképp oszlott meg az országban 2020-ban:

• régiókat tekintve a Közép-Dunántúlon 18 571 tonna gyümölcsöt takarítottak be,
• a Nyugat-Dunántúlon 51 302 tonnát,
• a Dél-Dunántúlon 17 785 tonnát,
• Észak-Magyarországon 70 611 tonnát,
• a Dél-Alföld 58 416 tonnát
• és az Észak-Alföldon pedig 327 102 tonnát.

Ha megnézzük, ezekből az adatokból is jól látszik, hogy az Észak-Alföld vezető szerepet tölt be a magyar gyümölcstermesztésben. Nem csoda, hiszen péládul az ország almatermelésének legnagyobb százalékát Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja.

A legtöbb baleset gyorshajtás miatt történt

2021. I–III. negyedévében – az év első hónapjait érintő járványügyi korlátozások mellett – 590 baleset következett be a megye útjain, ami az országosnak 5,5%-a volt. Számuk a járvány által sújtott előző év I–III. negyedévéhez képest 1,8, a Covid19-járvány nélküli 2019 I–III. negyedévéhez képest pedig 11%-kal lett alacsonyabb.

Kimenetelét tekintve 2021 I–III. negyedévében 148 baleset végződött súlyos, 425 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma 9,8%-kal csökkent, az utóbbiaké 1,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A halálos balesetek száma 1-gyel, 17-re nőtt, arányuk az összes balesetből 2,9% volt, alacsonyabb az országos átlagnál (3,2%). 2021 I–III. negyedévében 67 balesetnél, az összes baleset 11%-ánál mutattak ki alkoholos befolyásoltságot.

A mérséklődő balesetszámmal összefüggésben a közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál 3,4%-kal kevesebben, összesen 796-an sérültek meg. A halálos áldozatok száma (19) 1-gyel nőtt, a súlyosan sérülteké (169 fő) 6,6, a könnyebben sérülteké (608 fő) 2,7%-kal csökkent.

A balesetek túlnyomó része, 93%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően a sebesség nem megfelelő megválasztása (az összes baleset 32%-a) és az elsőbbség meg nem adása (24%) miatt.