Mi folyik ebben a régióban? Őrület, mennyire keveset keresnek ezek a magyar melósok

A Dél-Alföld az ország legnagyobb kiterjedésű régiója, ami egyben a legritkább településhálózattal is bír. Emiatt a kistelepülések folyamatos lemaradásban vannak: a közlekedési infrastruktúra elmaradott, az elvándorlás mértéke pedig rendkívül magas. A hét magyarországi statisztikai régió egyike, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyéket foglalja magába. A régió központja Szeged. 47 városával ugyanakkor a Dél-Alföld az Észak-Alföldet követően a második legvárosiasabb régiója is az országnak. Településszerkezetét azonban leginkább a tanyákkal körülvett mezővárosok és óriásfalvak alkotják.

Ugyanakkor megállapítható, hogy a Covid ebben a régióban érintette a legkevésbé a munkaerőpiacot.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint ennek több oka is van: egyrészt magas a mezőgazdasági foglalkoztatottság, ezt a szektort pedig kevésbé sújtotta a járvány. Másrészt a HORECA szektor kitettsége ebben a régióban a többi régióhoz képest alacsonynak mondható, ami szintén csökkentette a kockázatot. Ugyanakkor az autóipari érintettség a Kecskemét környéki klaszter miatt igen jelentős: a leállások, a termelési szünetek, kényszer-szabadságolások itt is jellemzőek voltak.

A dél-alföldi régió rendkívül megosztott, míg Bács-Kiskun megyében kiemelkedően sok cég működik és iparilag is fejlett, addig Békés megye jellemzően az élelmiszergyártásban érdekelt és a vállalkozások számát illetően a sereghajtók közé tartozik. Csongrád megye az elmúlt években a szolgáltató szektorban erősödött igazán. E mögött az erős egyetemi jelenlét hatását lehet tetten érni.

A covidnak ebben a régióban is számos fontos hatása volt. A cégek körében egy nagyfokú digitális átalakulás zajlott le. Számos IT szakembert kerestek és keresnek ma is a régióban, legyen szó fejlesztésről, programozásról vagy üzemeltetésről. A lezárásokat követő nyitás kapcsán a kereskedelem lett az a másik fő terület, ahol szintén hatalmas a kereslet egy sor kapcsolódó pozícióra. Emellett a Dél-Alföldi Régióban is tömegessé vált a home office, ami természetesen elsősorban itt is a szellemi munkaköröket érintette

– közölte a Hellovidékkel Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Bács-Kiskun és Békés megyében a legtöbb munkahelyet a nehézipar biztosítja (különösen az autóipar és annak feldolgozóipari szereplői), míg Csongrád-Csanád megyében inkább a könnyűipar, valamint a szolgáltatóipar szereplői biztosítanak munkahelyeket – emelte ki Bajkán Márk (a WHC szegedi területi vezetője, aki még hozzátette, hogy Csongrád-Csanád megyében az egyik legnépszerűbb az országban az egyszerűsített foglalkoztatás, mint atipikus foglalkoztatási forma alkalmazása.

Békés megye gazdasági szempontból elsődlegesen agrártérségnek tekinthető, viszont az aktív korú lakosság legnagyobb arányban a feldolgozóipar jelentős szereplőinél helyezkedik el. Fontos megjegyezni a mezőgazdasági idénymunkák elszívó erejét más ágazatokból, amely jelentős munkaerőpiaci átrendeződésekhez vezethet az év különböző periódusaiban, pl. címerezés, betakarítás időszaka

– tette hozzá Bajkán Márk a WHC területi vezetője.

Ki tudja, mi Szeged legnagyobb foglalkoztatója?

A régión belül Szeged városa külön sajátosságokkal rendelkezik, hiszen más városokhoz képest érezhetően nem a nehézipar dominál, hanem úgynevezett „szerteágazó tudásintenzív” iparágról beszélhetünk. A multinacionális vállalatok szolgáltató központjainak (SSC) elterjedése mellett egyre nagyobb teret kapnak az IT ágazat képviselői a városban. A város legnagyobb foglalkoztatója a Szegedi Tudományegyetem.

Jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre

A COVID által leginkább érintett ágazatok a régióban a szolgáltatóipar és az autóipar voltak. Csongrád-Csanád megyében – mint a szolgáltatásokra erőteljesen építő térségben – jelentős leépítési hullám volt tapasztalható, pl. a vendéglátásban. A feldolgozóipar szinte azonnal lehetőséget nyújtott a leépített munkavállalók számára, hiszen több, például vegyipari munkáltató termékei iránti kereslet éppen a vírushelyzet következtében tudott megnövekedni, amely teljesítéséhez jelentős munkaerőre volt szükség

– közölte Bajkán Márk a WHC területi vezetője, aki még kiemelte, hogy Bács-Kiskun és Békés megyében a globálisan tapasztalható félvezető-hiány következtében jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre az autóipar szereplői 2021. II. és III. negyedévében. Az iparág fellendülése 2022. I. negyedévére várható.

Milyen típusú munkaerőre van leginkább most szükség?

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint szellemi oldalon az IT-s pozíciók viszik a prímet, mivel az elmúlt években számos beruházás zajlott le a régióban, ami ráadásul az ország második legnagyobb K+F régiója is.

A Java fejlesztőtől a rendszergazdákig mindenkit keresnek, az adatbázis fejlesztőktől az ERP tanácsadókig. De kereslet van villamosmérnökökre, gépészmérnökökre, minőségbiztosítási mérnökökre egyaránt. A kereskedelemben az értékesítők, a területi képviselők, sales asszisztensek, key accountokok, sales menedzserek a keresettek

– közölte Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki még hozzátette, hogy fizikai területen a legnagyobb problémát jelenleg a szakmunkások jelentik. Ezen belül egyrészt a logisztikai területen hiányoznak szakemberek: raktárosok, targoncás pozíciók, komissiózók. A kereskedelem területén eladókból, pénztárosokból, árufeltöltőkből kellene több munkavállaló. A gyártásba, de a szolgáltatókhoz is sok villanyszerelőt, karbantartót, gépkezelőt, szerelőt, lakatost, műszerészt keresnek. És a betanított munkaerő is keresett ebben a régióban.

A fémipari dolgozók minden pénzt megérnek

Bajkán Márk a WHC területi vezetője a HelloVidéknek elmondta, hogy régiós szinten kijelenthető, hogy a betöltetlen pozíciók száma a végzettséget nem igénylő betanított fizikai munkakörökben a legmagasabb. Szakmai végzettséget igénylő munkakörök közül jellemzően fémipari dolgozókra van szükség, pl. hegesztő, gépi forgácsoló, lakatos, de hiányszakma a targoncás, a gépbeállító, villanyszerelő és a gépész is. A hiányszakmák betöltése okozza a legnagyobb nehézséget, hiszen az ország nyugati részében, illetve külföldön jellemzően magasabb kereseti lehetőségre tehetnek szert a releváns tapasztalattal rendelkező munkavállalók.

A nyitott munkalehetőségek legnagyobb része a betanított jellegű fizikai munkakörökre terjed ki, klasszikusan összeszerelő, csomagoló, anyagmozgató pozícióban.

Milyen munkaerőpiaci változások, átrendeződések lehet számítani a közeljövőben ebben a régióban?

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint új beruházások jelennek meg a régióban, ezek közül számos már zajlik is, ezekhez pedig fokozatosan érkeznek a beszállítói láncok is – mindennek rövidesen további bérfelhajtó hatása lesz. A külföldi munkaerőre itt is nagy lesz az igény a jövőben a munkanélküliségi index várható csökkenésével arányosan.

Azokban a régiókban, ahol a határ mentén a szomszédos országban jobbak lettek a bérek, már korábban tapasztaltuk, hogy megfordulhat az ingázók iránya. Amennyiben a régióban nem tudnak megfelelő bért fizetni egy-egy munkahelyen, az ingázás akár ellentétes, kifelé irányuló is lehet. A Kalocsa-Paks híd megépítésétől sokan tartanak, mert a kereskedelemmel együtt felgyorsulhat a munkaerőáramlás is. A Paksra tervezett új erőműblokkok megvalósításának kezdete például komoly munkaerő-elszívó hatással bírhat a régióra nézve

– közölte a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója

Hatalmas munkaerőigényre lehet számítani

Bajkán Márk, a WHC területi vezetője szerint az autóipar fellendülésével hatalmas munkaerőigényre lehet számítani az autógyártóknál, illetve legfontosabb beszállítóiknál a 2022-es év I. és II. negyedévétől kezdődően, amelyre megoldás a magyar és a szomszédos harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása mellett hosszabb távon a távol-keleti munkaerő alkalmazása lehet. A szakember szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének Békés és Csongrád-Csanád megyében várhatóan munkaerőmegtartó hatása lesz, Bács-Kiskun megyét kisebb mértékben fogja érinteni.

Hogyan alakultak - országos viszonylatban - ebben a régióban a munkabérek?

Békés megyében az egyik legalacsonyabb a nettó átlagkereset (2021. I. negyedévében 205.000 Ft), Csongrád-Csanád megye a középmezőnyben helyezkedik el (2021. I. negyedévében 236.000 Ft). Várhatóan – ahogy a korábbi években is – a bérek alakulása követi a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének tendenciáját, a munkáltatók különböző béren kívüli juttatásokkal igyekeznek kompenzálni az országos viszonylathoz képest alacsonyabb alapbért – közölte Bajkán Márk, a WHC területi vezetője. Bács-Kiskun megyében azonban nagyfokú eltérés tapasztalható a megyeszékhely és a többi település között, hiszen a nettó átlagkereset 2021. I. negyedévében mindössze 233 000 Ft volt, annak ellenére, hogy Kecskeméten országos viszonylatban is kiemelkedő a bérszínvonal.

A bérek összességében Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint az országos átlag közelében vannak. Az átlagos fizikai órabérek 1400 forint körül alakulnak. Békés és Csongrád megyében a munkáltatók sokáig támaszkodtak a román vagy szerb munkaerőre, emiatt ezek a megyék a versenyképes fizetést illetően hátrébb sorolódtak, itt ugyanis nem volt annyira erős a munkaerőhiány, mint más régiókban. A környező országok felzárkózása miatt már nem annyira vonzó a külföldi munkavállalók számára ez a régió, ami itt is élesítette a munkaerőért folytatott versenyt.

A szellemi pozíciók körében szintén csökkent a lemaradás az országos bérekhez viszonyítva, amit a home office intézménye mára gyakorlatilag sok helyen el is tüntetett. A magas hozzáadott értéket képviselő IT-sok itt is sokat kereshetnek, az értékesítőket szintén az az országos átlagot elérő bérekkel lehet csak megfogni. Az SSC (kiszervezett szolgáltatás) szintén nem ismeri a határokat, ezért a nyelvtudással bíró fiatalokat gyakorlatilag folyamatosan vadásszák a régióban is. A mérnökképzés ebben a régióban nem jellemző, viszont jó mérnökökre itt is óriási az igény, ezeket a szakembereket szintén jó bérekkel igyekeznek a régióba csábítani

– közölte Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Ők sínylették meg leginkább az elmúlt éveket

A nők helyzete – fogalmazott Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója  egészen fura módon alakult, mert nem arról volt szó, hogy ők ne akartak volna dolgozni, hanem arról, hogy a gyerekes anyukák esetében a távoktatás teljesen tönkretette a működést. Egy háztartást vezetni munka mellett és közben a gyerekeket tanítani senkinek sem volt egyszerű. Leggyorsabban a családanyák léptek, ha tudtak.

A diákok körében itt is több mint 20%-os a munkanélküliség. A kölcsönzött munkaerőről viszonylag keveset beszélünk, pedig ők voltak az elsők, akiket a cégek elküldtek. Azután amint jobb lett a helyzet, azonnal igyekeztek visszavenni is őket, ám nem mindenkit lehetett: addigra egy részük más területeken tudott sikeresen elhelyezkedni. Itt jellemzően a betanított munkaerőről beszélünk

– tette hozzá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Mekkora a munkanélküliség ebben a régióban? Jellemzően kik nem találnak munkát?

2020. II. negyedévében (a világjárvány első hulláma) az egész régióban nagy mértékben emelkedett a munkanélküliek száma, ez 2021. I. negyedévében tetőzött: hozzávetőlegesen az egy évvel korábbi adat duplájára növekedett a munkanélküliek lakosságarányos száma. A tetőzés után csökkenés indult el, 2021. III. negyedévre kezdett normalizálódni a helyzet. Például Csongrád-Csanád megyében az év eleji 4,9 százalékos munkanélküliség kevesebb, mint a felére 2,4 százalékra csökkent – emelte ki Bajkán Márk, a WHC területi vezetője, aki hozzátette még, hogy fizikai munkakörökben kis túlzással bárki el tud helyezkedni, aki csak szeretne, viszont a diplomásoknak, a szellemi munkakörök képviselőinek limitáltabbak a lehetőségei a régióban. Legnagyobb eséllyel a megyeszékhelyeken találnak munkát.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója kiemelte, hogy az ország keleti felében itt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya. Novemberben összesen 28 ezer fő volt a regisztrált álláskereső a 3 megyében és ebből Csongrádra nagyságrendileg csupán 5 ezer fő (2,9%) jutott. Bács-Kiskun megyében 11 ezer főt (4,8%), Békés megyében 11,5 ezer főt (7,4%) tartottak nyilván ugyanebben az időben). A pályakezdő álláskeresők száma több mint 2 ezer fő (7%), ami az országos átlag mértékével egyenlő.

A lehetőségeket tekintve ebben a régióban is igazak azok a megállapítások, hogy akik szakmával rendelkeznek, azok szinte azonnal elhelyezkedhetnek, a nyelvtudással bírók szintén. A mérnöki és IT-s végzettséggel sem kell sokáig állást keresgélnie senkinek, amennyiben nem túlzóak az elvárásai. A bajban leginkább az operátorok köre, a betanított munkaerő, illetve az adminisztratív munkaerő van: ők nem biztos, hogy találnak megfelelő munkahelyet. Emellett a kis falvakban élők vannak nehéz helyzetben a szükséges infrastruktúra hiánya miatt (közlekedés, számítógép, stb.)

– tette hozzá Nógrádi József.

Nagy az elvándorlás

Innen jellemzően más régiókba áramlanak el a munkavállalók: jellemzően Budapest és Észak-Dunántúl a cél (Békésből Hajdú-Bihar is), de sokan mennek külföldre is. A Trenkwalder mobilitási felmérése azt mutatja, hogy amíg a Bács-Kiskun megyében a versenyszféra munkavállalóinak a 32%-a lenne hajlandó elköltözni egy jobb állás és fizetés ígérete esetén, ez az érték Békés megyében már 44%, Csongrád megyében pedig az 54%-ot is eléri.

A hiányzó munkaerő pótlását a múltban jellemzően Szerbiából és Romániából igyekeztek pótolni az érintett megyékben. Ez azonban nem tud versenyképes lenni hosszabb távon, mivel egyrészt a környező országok bérei utolértek minket, másrészt nem tudunk az osztrák és német bérekkel versenyezni. Ha ugyanis a munkavállaló az EU határain bejut, számára Magyarország legtöbbször csak a dobbantó. A határmenti ingázók ma is jellemzők, illetve az ukrán munkaerő ebben a régióban is jelen van, de nem túl erősen. Ez a mostani mérsékelt szint a jövőben sem fog nagyon felfelé mozdulni, mivel erős a bérverseny más régiókkal, miközben a külföldi munkaerő lakhatási elvárásai is jelentősen magasabb szintre kerültek

– tette hozzá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója

Bajkán Márk, a WHC területi vezetője szerint sem jellemző, hogy az ország keleti részéből tömegesen érkeznének munkavállalók Bács-Kiskun vagy Csongrád megyébe, viszont tapasztalataink szerint Békés megyében még van mozgatható szabad munkaerő a kisebb falvakban, zsáktelepüléseken.

Fontos megjegyeznünk, hogy a magyar munkavállalók továbbra is a lakóhelyükhöz közeli munkahelyeket preferálják akkor is, ha 1 vagy akár 1, 5 órát kell utazniuk. A harmadik országbeli munkavállalókkal kapcsolatos tapasztalatunk, hogy a magyar tulajdonú munkáltatók egyelőre óvatosabbak a foglakoztatásukat illetően, viszont a multinacionális vállalatok nyitottak a külföldi munkaerő alkalmazása tekintetében, hiszen egyre inkább csökken hazánkban az aktív korúak száma. A munkaerőhiányra a leggyorsabb és leghatékonyabb választ adhatja a határon túlról érkező dolgozók termelésbe történő integrálása, ugyanis körükben alacsonyabb a fluktuáció. A magyar munkavállalók túlterheltségét is tudják csökkenteni. A munkáltatók termelékenységének szintén kulcsszereplői lehetnek, ezáltal a helyi munkaerő és munkahelyek megőrzésében is fontos szerepet játszanak

– emelte még ki Bajkán Márk, a WHC területi vezetője.