HelloVidék • 2021. december 28. 06:25
A járványhelyzet a gazdaság minden színterén változásokat hozott, nem volt másként az ingatlanpiacon sem. Ingatlanok terén a kereslet megugrott, ráadásul ez leginkább a családi, iker- és sorházaknak köszönhető. A HelloVidék az elmúlt hetekben Magyarország régióit vette górcső alá, annak szempontjából, hogyan változott az ingatlanpiaci helyzet az adott területen. Cikkünkben most az dél-alföldi régiót jártuk körbe, hol és mennyiért lehet lakást vásárolni, illetve melyek az egyes megyék legnépszerűbb települései a vásárlók körében.
Összességében idén is emelkedtek az árak, de markáns különbségek láthatók a különböző területeken. A megyeszékhelyeken a használt lakásoknál 15 százalékos drágulás történt, így decemberre 485 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.
A top 5-ben kapott helyet Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Szeged és Veszprém 500-611 ezres átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbbak közé sorolható Kaposvár 316 ezer, Békéscsaba 287 ezer és Salgótarján 187 ezer forintos árral.
A megyeszékhelyeken eladó új lakóingatlanok négyzetméterára 2021 elejétől számolva 19 százalékkal 651 ezer forintra emelkedett. Veszprémben, Debrecenben, Szeged és Pécsen 718-766 ezer forint volt a decemberi kínálati ár, így ezek a városok a legdrágábbak. Legolcsóbban pedig Kaposváron, Békéscsabán és Nyíregyházán hirdették az új lakásokat, utóbbi megyeszékhelyeken 464-512 ezer forintba kerül egy négyzetméter.
Az áfacsökkentés és a támogatások nagy lökést adtak a lakáspiacnak. Elsősorban a vidéki családi házak építése ugrott meg idén a hazai lakáspiacon, a társasházprojektek lassabban indultak be az áfacsökkentés nyomán. Az első félévben megugrott az adásvételek száma, és az árak is kilőttek az év elején. A bérlakáspiac lassan kezdett el magára találni, Budapesten még jóval a járvány előtti árszint alatt volt. Jövőre lassulhat a használt lakások árának növekedése, az új lakásoké azonban tovább drágulhat.
Az első negyedévben erőteljes áremelkedés jellemezte a hazai lakáspiacot, a drágulás mértéke megközelítette a 6,3 százalékot. Ilyen mértékű növekedés utoljára 2020 első negyedévében volt megfigyelhető. A reál értelemben vett változás ennél mérsékeltebb, 5,06 százalékos volt. Az árak emelkedésében szerepet játszott a kereslet hirtelen megugrása az első három hónapban, amelyhez hozzájárultak az év elejétől elérhető lakásvásárlási támogatások is.
Az érdeklődés még a második negyedévben is erős maradt, de az árak az előzetes adatok alapján csak minimális mértékben emelkedtek, a változás mindössze 0,94 százalékos volt. Reál értelemben a magas infláció miatt az árak enyhe, 0,24 százalékos mérséklődése volt megfigyelhető. A harmadik negyedévről még csak kevés adat áll rendelkezésre, a piac alakulására az ingatlanközvetítő hálózatok tapasztalataiból lehet következtetni, amelyek alapján a harmadik negyedévben tovább drágulhattak az ingatlanok.
A Takarék Index elemzői szerint 2021 első féléve minden régióban áremelkedést hozott a fajlagos medián árakban. Éves szinten 3,5 és 13,3 százalék között mozgott a drágulás mértéke. A legnagyobb emelkedés a fajlagos árakban Észak-Magyarországon volt, míg a legkevésbé a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld drágult.
De nemcsak a régiók, hanem a településtípusok esetében is jelentős eltérés volt. Az értékesített ingatatlanok négyzetméterára a községekben 5,2 százalékkal csökkent, míg a megyeszékhelyeken 8,62 százalékkal nőtt.
Olcsón adják a házakat a Dél-Alföldön?
A dél-alföldi régió megyéiben átlag körüli, vagy az alatti lakásárak jellemzők. A három megye – Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés – közül Csongrád-Csanád a legdrágább, ahol az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe szerinti 345 ezer forintos átlagos négyzetméterár kicsivel meghaladja a – Budapest nélkül számított - 331 ezer forintos országos átlagot. Ezzel szemben Bács-Kiskun 289 ezer forintos átlaga elmarad attól, Békés megye pedig az utolsó előtti helyen áll az ország megyéinek sorrendjében, 213 ezer forintos átlaggal.
Ahogy több kelet-magyarországi megyében, úgy a relatíve alacsony árakat itt is magyarázhatják az országos átlagtól 20-30 százalékkal elmaradó átlagjövedelmek.
Ez alól két járás képez kivételt, ami egyben két megyeszékhelyet jelöl: Kecskemét lakásárak tekintetében az ötödik, Szeged pedig a hatodik legdrágább megyeszékhelye az országnak, előbbi 404 ezer, utóbbi 396 ezer forintos átlagos négyzetméterárakkal. Kecskemét egyértelműen az ipari tevékenységnek – autógyártás – Szeged pedig az oktatási, kutatási tevékenységnek és a régióközponti szerepkörének köszönhetően emelkedik ki gazdaságilag a régióból. A harmadik megyeszékhelyre, Békéscsabára ugyanez nem igaz, az ottani árak – a megyeszékhelyek közül - egyedül a salgótarjánit előzik meg, 246 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
Ami a régió lakásépítési számait illeti, az Eltinga Vidéki Lakáspiaci Riportja alapján tíz lakásosnál nagyobb társasházban Csongrád-Csanád megyében mintegy 1000 lakás épül, melyek legtöbbje Szegeden valósul meg. Ez egyébként a megyeszékhelyek közül országosan az egyik legmagasabb érték. Bács-Kiskun megyében hasonló méretű projektekben mintegy 700 lakás épül, Békésben viszont kevesebb mint 50
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– mondta el Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.
Mi a helyzet megyei bontásban?
Bács-Kiskun megyében a lakásépítések országosan 2016 óta tartó felfutásának részeként 2021 I. félévében 21%-kal (országosan 13%-kal) nőtt az épített lakások száma az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest. Összesen 424 lakást vettek használatba, melyek több mint háromnegyede a megyeszékhelyen, 15%-a kisebb városokban, a fennmaradó részük pedig községekben épült. A megyei szintű növekedés a megyeszékhelyen kivitelezett lakásberuházások élénküléséből adódott, ugyanakkor a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinál kevesebb lakást vettek használatba.
Építési forma szerint a lakások 64%-át többszintes, többlakásos épületben, 36%-át családi házas formában adták át. Az előző év azonos időszakinál 2,4-szer több lakást vettek használatba többszintes, többlakásos épületben, ezek építése volt a megyei bővülés motorja. Emiatt az új lakások átlagos alapterülete (80 m²) némileg elmaradt az országos átlagtól (83 m²), 30%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
Az év első felében 69 lakás szűnt meg a megyében, háromszor annyi, mint 2020 I. félévében.
Az országos élénküléssel párhuzamosan a megyében is emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (470) az előző év azonos időszaki alacsony bázis másfélszeresére nőtt, a két évvel korábbitól azonban némileg elmaradt.
Békés megyében nem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta tartó emelkedő tendencia: 2021 I. félévében az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest 40%-kal visszaesett (országosan 13%-kal nőtt) az épített lakások száma. Összesen 53 lakást vettek használatba, 11-et a megyeszékhelyen, 41-et a többi városban, községben mindössze egyetlen lakás épült. Mindhárom településtípus esetében (legfőképp a megyeszékhelyen) csökkent az átadott lakások száma.
38 lakásnak természetes személy, 12-nek vállalkozás, 3-nak pedig helyi önkormányzat volt az építtetője.
Építési forma szerint 38 lakást családi házas formában, 12-t többszintes, többlakásos épületben, 3-at csoportházban adtak át. Az új lakások átlagos alapterülete (116 m²) jelentősen meghaladta az országos átlagot (83 m²), az 53 lakásból 23 épült 4 vagy annál több szobával.
Az év első felében 56 lakás szűnt meg a megyében, bő negyedével kevesebb, mint 2020 I. félévében.
Az országos élénküléssel párhuzamosan a megyében is nőtt a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (107) az előző év azonos időszaki alacsony bázis 1,6-szeresére emelkedett, és a két évvel korábbit is meghaladta valamivel.
Csongrád-Csanád megyében sem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta tartó növekvő tendencia: 2021 I. félévében 36%-kal csökkent (országosan 13%-kal nőtt) az épített lakások száma az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest. (A csökkenés gyakorlatilag a II. negyedévre koncentrálódott.) Összesen 216 lakást vettek használatba, háromnegyedük a megyeszékhelyen, a fennmaradó rész nagyjából fele-fele arányban kisebb városokban, illetve községekben épült. A megyei szintű csökkenés hátterében alapvetően a megyeszékhely lakásépítéseinek több mint 40%-os visszaesése állt.
Építési forma szerint a lakások mintegy kétharmadát családi házas formában, egyharmadát többszintes, többlakásos épületben adták át, elsősorban az utóbbi építési forma esetében történt visszaesés. Az új lakások átlagos alapterülete (119 m²) emiatt is jóval meghaladta az országos átlagot (83 m²), 64%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
Az év első felében 63 lakás szűnt meg a megyében, az egy évvel korábbi duplája. Száz épített lakásra 29 megszűnés jutott. Az országos élénküléssel párhuzamosan a megyében is emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (315) 28%-kal nőtt az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz mérten, a két évvel korábbitól ugyanakkor még több mint tizedével elmaradt.