Dubóczky Krisztina • 2021. október 9. 14:10
Ősszel és télen sokkal kevesebb vitaminhoz és hasznos ásványi anyaghoz jut a szervezetünk természetes úton. Ezért is nagyon fontos, hogy valamivel pótoljuk azokat az immunrendszerünk védelme érdekében. A legfrissebb orvosi kutatásokból az is kiderül, hogy a probiotikus élelmiszerek fogyasztása nemcsak a bélflórát erősíti, de más betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszhat. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Még mindig jelen van az allergiaszezon, az utóbbi évekhez képest is erősebb tünetekről számolnak be a szénanáthától szenvedők. Az iskolakezdés után a gyerekek egy része már otthon maradt, mert felsőlégúti problémák és láz lépett fel náluk. Ugyanakkor nyakunkon a COVID negyedik hulláma is, ami szakértők szerint nagyon hasonló tünetekkel jár, mint a megfázás, az ifluenza vagy az allergia, ezért nehéz megállapítani, hogy mit kaptunk el.
Természetesen a legfontosabb a kivizsgálás, hogy az orvosi diagnózis felállítása után el lehessen kezdeni a megfelelő kezelést. Érdekes fejlemény, hogy a legfrissebb kutatások szerint a probiotikumok jótékony hatása sokkal szélesebb spektrumú, mint azt eddig gondoltuk. Nemcsak a bélflórára hatnak kedvezően, hanem a tüdőre is. Már gyermekkorban érdemes fogyasztani őket, mert jó eséllyel megakadályozhatják bizonyos allergiák és felsőlégúti betegségek kialakulását.
De mik is azok a probiotikumok?
Az egészséges bélflóra kulcsfontosságú az immunrendszer hatékony működésében, így a betegségek megelőzésében és azok legyőzésében. A puffadás, a hasfájás, a székrekedés vagy a hasmenés mind-mind első szembetűnő jele annak, hogy a bélflóra károsodott, és a belek teljesítménye leromlott.
A jótékony baktériumtörzsek segítenek a tápanyagok gyors lebontásában, így gátolják a kórokozó baktériumok növekedését a bélrendszerben. Emellett pedig a vitaminképzésben is hasznosak, támogatják az immunsejtek, a T-limfociták szaporodását is.
A probiotikus hatású készítmények hatékony segítséget nyújtanak abban, hogy a bélben található mikroorganizmusokat pótolják, a bélflórát helyreállítsák. Bár ezek tablettás vagy folyékony kiszerelésben is kaphatók, jelentős részük táplálkozás útján is bevihető a szervezetbe. Arra viszont figyelj, hogy a probiotikumok prebiotikus ételekkel együtt fogyasztva a leghatékonyabbak!
Probiotikumok, probiotikus hatású élelmiszerek
A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek ha megfelelő számban vannak jelen, kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre. Jelentőségük felértékelődött, amióta tudjuk, hogy a bélrendszerünknek jelentős szerepe van az immunvédekezésben is. Több kórállapot kapcsán is vizsgálták a probiotikumok hatását, és egyes esetekben (pl. akut hasmenés, fekélyes vastagbélgyulladás, irritábilis bél szindróma) kedvező eredményeket tapasztaltak a tünetek csökkentése terén.
Probiotikusnak nevezhetjük azokat a tejtermékeket (pl. joghurt/kefir), amelyek olyan hasznos baktériumokat (elsősorban lakto és bifidobacillusokat) tartalmaznak megfelelő mennyiségben, amelyek a vastagbélben megtelepedve hozzájárulnak a megfelelő bélflóra kialakulásához, ezáltal támogatják a szervezet immunvédekezését.
A tejsavbaktériumokat hosszú ideje használják az élelmiszeriparban. Az erjesztés, fermentálás nem csak a tej, de más élelmiszerek tartósítására is alkalmazható, pl. gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek, hús, hal stb. A probiotikumokat tartalmazó fermentált tejtermékek (pl. joghurt) és erjesztett élelmiszerek (pl. kovászos uborka) fogyasztása előnyös lehet számos betegség kezelésében, de a probiotikus (élő kultúrát tartalmazó) élelmiszerek fogyasztása ajánlható az egészséges táplálkozás részeként is, így szerepük lehet a krónikus betegségek megelőzésében és a megfelelő immunitás kialakításában.
Túl keveset fogyasztunk belőlük
Ahogy arról már korábban írtunk, a magyar lakosság tej- és tejtermék fogyasztása – tejegyenértékben mérve – az uniós átlag (250 kg) alatti, 165 kg körül mozog egy főre vetítve. Ezen belül fogyasztói folyadéktejből 54-55 litert fogyasztott el átlagosan egy fő 2018-ban, savanyított tejtermékből (joghurt, kefir, tejföl) pedig 13-14 litert. A sajt és túró fogyasztása együtt 7,9 kg volt fejenként, míg vajból és vajkrémből 1,2 kg fogyott. A korábbi évekhez képest ezek a számok kismértékű emelkedést mutatnak, de még mindig elmaradnak az Európai Unió jelenlegi átlagfogyasztásától.
A hivatalos ajánlások szerint naponta fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék (pl. 10 dkg sajt, 5 dl kefir vagy joghurt, egy-egy krémtúró vagy más túródesszert, két szelet vajaskenyér stb.) fogyasztása javasolt mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében (a pontos mennyiség kis mértékben függhet az életkortól, a nemtől, illetve a fizikai aktivitástól is). Számos kutatás, tanulmány áll rendelkezésre, amely a tej és tejtermékek fogyasztásának egészségre gyakorolt pozitív hatásait mutatja ki. A tej és tejtermékek koncentráltan tartalmaznak az emberi szervezet számára fontos és nélkülözhetetlen vitaminokat, ásványi anyagokat, ezért is tartjuk lényegesnek, hogy a tej pozitív élettani hatásaival már a fiatal generációt is megismertessük
- magyarázta el Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.
A magyar táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® szerint naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméket javasolt fogyasztani, amelyekben a fent részletezett fontos mikrotápanyagok közül a kalcium és D-vitamin is megtalálható, továbbá a tejtermékek élő (probiotikus) kultúrát is tartalmazhatnak. Napjainkban a tej és tejtermékek veszítettek népszerűségükből, mindez – megfelelő pótlás nélkül – alacsonyabb fehérje- és kalciumbevitelhez, a bélflóra összetételének kedvezőtlen megváltozásához vezethet.
Orvosi kutatások
Finn tudósok vizsgálatai azt igazolják, hogy a szülés idején probiotikumot fogyasztó kismamák megvédhetik kisbabájukat az atópiás ekcémától. A terhes nőknek és csecsemőiknek a szülés idején adott probiotikumok akár négyéves korukig megóvhatják a kicsiket ettől a kellemetlen krónikus betegségtől.
A probiotikumok témája egyre nagyobb teret kap a gyermekgyógyászatban. Észak-Amerikában évek óta előrehaladott vizsgálatok zajlanak arra vonatkozóan, hogy miként lehet a probiotikumokat megelőző és terápiás módon alkalmazni gyermek- sőt csecsemőkorban az asztma kialakulásának megakadályozására.
Szintén friss kutatások mutatnak rá, hogy a probiotikumok a tüdőre is jótékonyan hatnak. A klinikai vizsgálatok során öt probiotikus törzs kombinációjáról derült ki, hogy több mint 27%-kal csökkenti a vírusos felsőlégúti fertőzések tüneteit.
Ráadásul ez a probiotikus kombináció a 45 év felettieknél és az elhízottaknál vagy túlsúlyosaknál még hatékonyabbnak bizonyult, ami azért is figyelemre méltó, mert számos betegségnél, például a COVID esetében ők fokozottabb kockázatnak vannak kitéve. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy létezik egy „bél-tüdő tengely”, és az egészséges bélrendszer létfontosságúnak bizonyulhat a tüdőfertőzések leküzdésében is.
Bónuszként még az is beigazolódni látszik, hogy az egészségmegőrzés szempontjából szintén kulcsfontosságú éjszakai pihenést is elősegíthetik a probiotikumok. Laborvizsgálatokban egyes probiotikumok a szerotoninhoz hasonló hatásúnak bizonyultak, ami javíthatja az alvás minőségét.
A probiotikumok már évtizedek óta ismert összetevők, amelyek igazoltan pozitív hatással vannak az egészségünkre. Eddig a bélflóra szerepelt hangsúlyos helyen a probiotikumokkal kapcsolatban, az újabb kutatások azonban megerősítik az immunitásra gyakorolt kedvező hatásukat, így új irányként összefüggésbe hozhatók a tüdő- vagy felsőlégúti betegségek, allergia és asztma megelőzésével, adott esetben kezelésével is. Mindezeket figyelembe véve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is javasolja a probiotikumokat nagy mennyiségben tartalmazó élelmiszerek, például a savanyított tejtermékek fogyasztását.
10 probiotikus élelmiszer
A kedvező hatású, probiotikus élelmiszerek beépítését az étrendünkbe elősegítené, ha ezekről itthon is több tájékoztatást kaphatnánk a termékek csomagolásán. Hasznos lenne például a termékben jelen lévő probiotikum faj, vagy törzs jelölése a címkén, mivel a probiotikus hatást eddigi tudásunk szerint elsősorban ez befolyásolja.
1. Joghurt
A probiotikumok legismertebb forrása. A „jó” baktériumok hozzájárulnak ahhoz, hogy gyomrunkban meglegyen a kényes, egészséges egyensúly. A probiotikumok tanulmányok szerint segítenek az laktóz intolerancia csökkentésében is. A hasmenést, a gázképződést és egyéb gyomorproblémákat is enyhítik. Az élő és aktív kultúrákra mindig rábízhatjuk magunkat!
2. Savanyú káposzta
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Válasszuk a nem pasztőrizált változatot! Ez a folyamat ugyanis elpusztítja az aktív, jó baktériumokat. A savanyú káposzta és koreai „testvére”, a kimchi immunerősítő vitaminokkal van tele, melyek távoltartják a fertőzéseket.
3. Lágy, félkemény sajtok
Az emésztés szempontjából jó választások, ám nem minden probiotikum éli túl az utat gyomrunk és beleink felé. Tanulmányok szerint ugyanakkor a fermentált, lágy sajtokban levők – amilyen a Gouda – elég kitartóak ahhoz, hogy elérjék a célt.
4. Kefír
A legenda szerint a Kaukázusban élő juhászok fedezték fel a kefírt – az általuk szállított tej ugyanis buborékos itallá változott. Sűrűvé, krémessé és joghurt-szerűvé – ám a kefírnek saját baktériumtörzsei vannak, no meg néhány segítő élesztőfajtával is rendelkezik.
5.Kovászos kenyér
Ha legközelebb szendvicset készítünk, válasszuk ezt! A kovászos kenyér ugyanis olyan probiotikumot tartalmaz, amely segíti emésztésünket.
6. Tej, probiotikumokkal
Az egyik legegyszerűbb módja a probiotikum-fogyasztásnak, ha tejet iszunk, melyet baktériumokkal fermentáltak. Az író szintén gazdag probiotikumokban.
7. Sós savanyúságok
Ha ilyesmire vágyunk, a természetesen fermentáltak közül válogassunk, ahol ecetet nem használtak a procedúrához. A tengeri só és a víz táplálja a jó baktériumok fejlődését, ezért a sós savanyúságok segítenek az emésztésben.
8. Kimcsi
Ez egy koreai, fermentált, zöldséges étel, melynek alapja a kínai kelkáposzta, zöldségekkel, fűszerekkel. Az ételről egy külön tejsavbaktériumot is elneveztek, a Lactobacillus kimchiit. Az emésztést és a szívet is védi, valamint antioxidáns hatású.
9. Miso leves
Japánban igen népszerű – a fermentált szójabab paszta segít emésztőrendszerünk működésében. A probiotikumokkal teli miso-t általában sós levesek készítéséhez használják, amely kalóriában szegény, védő hatású antioxidánsokban és B-vitaminban viszont gazdag.
10. Kiegészítők
A probiotikumokhoz kiegészítőkből is hozzájuthatunk, nemcsak élelmiszerekben találjuk meg őket. Noha olyan mértékben nem tartalmaznak tápanyagokat, mint egy étel, könnyű használni őket. Ha úgy érezzük, megfelel ez a módszer, konzultáljunk orvosunkkal a számunkra hasznos mennyiségről. Amennyiben betegek vagyunk, vagy immunrendszer-problémáink vannak, beszéljük meg a szedésüket az orvosunkkal. Antibiotikum szedése mellé újabban mindig javasolják a probiotikum-kúrát.