HelloVidék • 2021. július 29. 12:00
A zsúfolt városok a nyári forróságban hőcsapdaként működnek, az ezeken a településeken mért évi középhőmérséklet akár 10 Celsius fokkal is meghaladhatja a közvetlen szomszédságukban fekvő területekét. A világ egyik vezető tudományos intézménye, az ETH Zürich a klímaváltozás hatásait vizsgáló tanulmányában a helyzet súlyosbodását vetíti előre a vizsgált nagyvárosok több mint háromnegyedében, megállapítva például, hogy London éghajlata 2050-re olyan lesz, mint a mai Barcelonáé. A világban számos kísérlet zajlik a nagyvárosi hőcsapdák elkerülésére, ezekből mutatunk be ötöt.
Az egyre szélesebb körben alkalmazott légkondicionáló berendezések csak rontanak a helyzeten, mert az épületek belső tereit ugyan hűtik, de a környezetüket fűtik. Az erre a célra fordított energiamennyiség 2000 óta globális szinten megduplázódott és a nagyvárosi lakosság gyarapodásával párhuzamosan megállíthatatlanul növekszik. Ma már az épületek áramfelhasználásának ötödét emésztik fel a hűtésre szolgáló berendezések. Hogyan lehet javítani ezen az arányon?
1. Növényeket az utcákra, a házfalakra, a tetőkre
Nyáron a zölddel befuttatott épületekben a hőmérséklet akár 13 Celsius fokkal is alacsonyabb lehet, mint a csupasz házakban. A gyorsan fejlődő növényeknek mindössze egy-két évre van szükségük ahhoz, hogy egy nyolc négyzetméteres területet teljesen befedjenek. Fákat akár a lapostetőre is lehet ültetni, ahogyan az olaszországi Lucca lakói tették a 12. században a Guinigi-torony tetején, a mai napig élő példát mutatva az épületek természetes hűtésére.
2. Szürke aszfalt, fehér aszfalt
A nagyvárosokban a szürke, fekete aszfalt nappal elnyeli, éjszaka kisugározza a forróságot. De mi történik akkor, ha az utak felületét fehérre festjük, ami visszaveri a napsugarakat? A módszert a kaliforniai Los Angeles-ben tesztelték.
„A város területének 10 százalékát fekete aszfalt borítja, amely a napenergia 95 százalékát elnyeli, miközben akár 60-70 Celsius fokra is felhevül. Az utak fehérre festése után az első mérések szerint az aszfaltréteg felszíni hőmérséklete mintegy 10 Celsius fokkal csökkent” – mondja a kísérlet eredményeiről Maja Domac, a PlanRadar építőipari, épületüzemeltetési szoftvert fejlesztő és forgalmazó bécsi központú cég munkatársa.
3. Víz, víz, víz
A víz használata a hűtésre évezredek óta jól bevált módszer. A mai várostervezők sok elődtől tanulhatnak, például az andalúziai építészet egyik gyöngyszemének számító Alhambra építőitől, akik medencék, szökőkutak telepítésével biztosították, hogy a párolgás lehűtse a forró, száraz spanyol levegőt.
4. Árnyékolás: régi módszerek, új technológia
Az építészek is sokat tehetnek a hűtésért. A párizsi Arab Világ Intézet tervezője, a francia Jean Nouvel az iszlám építészetben alkalmazott rácsszerkezetekből merített ihletet. A homlokzaton több száz fényérzékeny, mozgatható membránból álló rendszert hozott létre, amelyek nyitással vagy zárással szabályozzák, hogy mennyi fény jusson be az épületbe.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 170 925 forintot 20 éves futamidőre már 6,26 százalékos THM-el, havi 138 454 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,68% a THM, míg a MagNet Banknál 6,88%; az Erste Banknál 7,00%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,49%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
+1 Tipp
A hőcsapda elkerülésében kulcskérdés a nagyvárosi forgalom környezetbarát megszervezése, a tömegközlekedés fejlesztése, az autóhasználat visszaszorítása, a kerékpározás népszerűsítése. Fák árnyékában, csobogó szökőkutak mellett, hűvös ligetekben a kánikulát is ki lehet bírni a metropoliszokban.
Forrás: Az ETH kutatóinak tanulmánya: https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0217592