HelloVidék • 2021. március 17. 06:35
A kiskereskedelemben a legnagyobb veszteség a hagyományos piacokon értékesítőket és a helyi termelőket érte: körükben a gyakori vásárlók szinte teljesen eltűntek, és jelentősen nőtt a már nem vásárlók aránya a járvány miatt.
A koronavírus-járvány terjedése nemcsak egészségügyi kihívást jelent egyes országokban, régiókban, hanem jelentős társadalmi és gazdasági hatása is van. A széles körű gazdasági hatások közül a KSH márciusi Területi Statisztikájában megjelent tanulmány azzal foglalkozik, hogy a pandémia első időszakában, azaz egy évvel ezelőtt miként alakultak át drasztikusan a magyarok vásárlási és fogyasztási szokásai, mennyire volt jellemző a pánikvásárlás, felhalmozás és milyen termékeket érintett, illetve az is kiderült, hogy milyen különbségek voltak e tekintetben a fővárosiak és a vidékiek között.
A kutatás keretében 2020 márciusában a vásárlókat főleg arról kérdezték, hogy hol, milyen gyakorisággal vásárolják az élelmiszereket az egyes üzlettípusokban. A kapott válaszokban megmutatkozott a vírustól való félelem, a kialakult pánikhangulat - erre utalt az is, hogy a vásárlók a kontakt nélküli vásárlási technikákat részesítették előnyben, így az online vásárlások aránya a gyakori vásárlások körében a korábbi 6,3-ről 13,8%-ra növekedett. A kialakult új helyzetben a gyakori vásárlások terén az online vásárlás több mint kétszeresen meghaladta a hipermarketekben, szupermarketekben történő gyakori vásárlás arányát.
A legnagyobb vesztesek: a piacosok és a helyi termelők
Az egyes kiskereskedelmi formák közül különösen a piaci kereskedők és a helyi termelők esetében a pandémia forgalomra gyakorolt negatív hatása már rövid távon is jelentkezett. A kutatás alapján egyértelmű, hogy
a legnagyobb veszteség a hagyományos piacokon értékesítőket és a helyi termelőket érte: körükben a gyakori vásárlók szinte teljesen eltűntek, és jelentősen nőtt a már nem vásárlók aránya,
ami a piacok esetében 63,5, a helyi termelők esetében 56,6% volt. A termelők helyzetén valamelyest csak az online értékesítési formához való csatlakozás segített, de ez egyáltalán nem jelentett garanciát arra, hogy az online térben kereskedő gazda vállalkozása sikeres is lesz, hiszen a webes kereskedelmi tapasztalatok és a felkészültség hiánya számukra rendkívüli kockázatot jelentett. A hipermarketek, szupermarketek és diszkontok esetében a kiszolgálás technikája, az önkiszolgáló rendszer megléte segítette az egységek hatékonyabb működését.
A KSH decemberi Statisztikai Szemléje alapján arról írtunk, hogy míg a kistermelők csaknem 60 százaléka szenvedett el különböző mértékű veszteségeket, sokuk sikeresen megbirkózott a kihívásokkal. (E tanulmány alapját szolgáló felmérésben összesen 136 kistermelő vett részt, Magyarország 18 megyéje és Budapest is képviseltette magát.) A kistermelők egy része rugalmasan tudott reagálni a kihívásokra.
Miután a kereskedelmi láncok a rendkívüli helyzetben nem voltak képesek megfelelő minőségben kiszolgálni a vásárlókat, példátlan kereslet merült fel a rövid ellátási láncok friss és helyi élelmiszerei iránt.
A hirtelen keresletnövekedés különösen azon csatornák esetében volt látványos, amelyek lehetővé tették az ügyfeleik számára az online rendelést, és egy közeli átvételi pontra vagy a vásárlók otthonaiba vállaltak szállítást.
A decemberben publikált kutatás során megkérdezett kistermelők 59 százalékára negatívan hatott a világjárvány. A korábbi értékesítési szintet fenntartani képes gazdák közül sokan (31%) kiemelték, hogy csak a marketingstratégiájuk jelentős megváltoztatásával sikerült elérni ezt a teljesítményt (a teljes minta 19 százaléka nyilatkozott így). További 10 százalék ugyanakkor képes volt növelni az eladásait. A 3–5 millió Ft éves árbevételt elérő, vagyis a „közepesen nagy” kistermelők között fordult elő a legnagyobb arányban növekedés.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke korábbi interjújában azt nyilatkozta a HelloVidéknek, hogy szerinte végtelenül rossz döntés volt sok-sok önkormányzat részéről, hogy a termelői piacokat a járványra hivatkozva bezárták. Egyrészt mert így
a zömében szabadtéri elárusítóhelyekről beterelték az embereket a zárt kiskereskedelmi hálózatokba, ami járványügyi szempontból jóval kockázatosabb.
Másrészt pedig azokat a kistermelőket, helyi vállalkozásokat hozták elképesztően nehéz helyzetbe, akik az értékesítésük jelentős részét itt bonyolították le. "A házhoz szállítás valóban jó megoldás lehet, azonban nem egy általános recept a problémára, és nem mindenki tudja vállalni. Alternatív megoldásokon is lehetne gondolkodni, amik tudják erősíteni a kistermelői rendszer sikerességét, elérhetőségét", fejtette ki véleményét.
Lőttek a kézműves termékeknek
2020 márciusában az ellátási zavar nem egyformán jelentkezett a kiskereskedelem különböző termékcsoportjaiban: a tartós élelmiszereknél (cukor, liszt, konzerv) és a friss húsoknál, valamint a tisztítószereknél volt a legerőteljesebb (ebből is látszik, hogy sokan tartották fontosnak a járvány elleni küzdelemben a tisztítószerek gyakori alkalmazását, így megpróbáltak ebből jelentős mennyiségeket felhalmozni). A gyógyszerek, vitaminok esetében a fogyasztók mérsékelt ellátási problémákat észleltek, a friss sütőipari termékek és felvágottak esetében pedig ugyancsak alig tapasztaltak jelentősebb ellátási zavart.
A felhalmozási tartalékot képzők legnagyobb arányban két-három hétre rendezkedtek be.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ennél hosszabb, egyhavi vagy még nagyobb tartalékkal csak a megkérdezettek 19,1%-a rendelkezett, egy kisebb csoport (6,8%) pedig alig halmozott fel, csupán egy-három napos tartalékot képzett. Alacsony felhalmozásuk egyik oka a vásárlóerejük gyengesége volt.
És hogy mit nem vásároltunk ebben az időszakban? A válaszadók főleg olyan termékeket említettek, amik csomagolatlanul kerülnek a vásárlók elé (csomagolatlan kenyér 48,8, zöldség- és gyümölcsfélék 15,4, friss húsok 17,3, kézműves termékek 50,7%) vagy vásárlása rövid, de még középtávon is nélkülözhető (ruha- és cipőipari termék 64,2%).
Máshogy spájzoltunk vidéken és Budapesten
A tanulmány szerint a fővárosiak és a vidékiek vásárlási szokásai jelentősen eltértek a hipermarketek, a szupermarketek, a kisboltok, az online vásárlás, a piacok és a helyi termelőktől történő vásárlások vonatkozásában egyaránt. Mint kiderült, a fővárosban élők egy része a várható értékhez képest nagyobb arányban és gyakrabban vásárol online, szemben a vidékiekkel, míg az abszolút nem vásárlók tényleges (megfigyelt) értéke éppen a fővárosban magasabb, szemben a vidékkel. Ennek a szerzők szerint az lehet az oka, hogy
a kijárási korlátozások idején az online értékesítések száma olyan, soha nem tapasztalt robbanást produkált, hogy az online élelmiszer-kereskedők már nem tudták kielégíteni a megrendeléseket, és nem volt ritka a 2–3 hetes várakozási idő sem.
Rengetegen dolgoztak home-office-ban, és otthonról bonyolították le vásárlásaikat. Ezt a rendszer azonban nem bírta teljes mértékben kielégíteni, így részben az online vásárlás helyett kénytelenek voltak hagyományos módon bevásárolni.
A vásárlási gyakoriság a hipermarketekben egyértelműen azt mutatja, hogy a megkérdezettek többsége ritkábban vagy már egyáltalán nem vásárol hipermarketekben (39%), elkerülendő a nagy tömeget, azonban itt is megfigyelhető eltérés a fővárosi és a vidéki megkérdezettek között: míg előbbiek 9,3, addig utóbbiak 2,3%-a növelte vásárlási gyakoriságát. A ritkábban vásárlók között is jelentős az eltérés, ugyanis a fővárosiak 33,8, a vidékiek 38,4%-a vásárolt ritkábban a járvány előtti időszakhoz képest.
A főváros-vidék párhuzamok másik példája az otthoni készletfelhalmozásban megjelenő különbségek.
Budapesten a várható értékekhez képest többet, vidéken pedig kevesebbet fordítottak készletfelhalmozásra.
100 000 forintnál többet a fővárosiak 10,7, a vidéken élők 4,3%-a költött, de még a 25 001–100 000 forint közötti kategóriában is hasonló többlet mutatkozik a fővárosiak javára (46,4%), szemben a vidékiekkel (40,7%). A készletfelhalmozásra egyáltalán nem fordítók aránya a fővárosiak esetében 10,7, a vidékiek esetében azonban 13,6%. A jelenség magyarázata lehet, hogy a fővárosban élőknek magasabbak a létfenntartásra fordított összegen felüli jövedelmei, a vidékieknek pedig nagyobbak a korábbról származó tartalékkészletei. Ezen kívül természetesen szerepet játszanak benne a járvány alatti korlátozások és a fertőzéstől való eltérő mértékű félelem.
A fővárosi vásárlók sokkal erőteljesebb és tartósabb készlethiányt tapasztaltak az üzletekben, mint a vidéki városokban, falvakban élők.
A fővárosiak 44,9, a nagyvárosiak 29, a kisvárosiak 27,6 és a falusiak 31%-a szembesült jelentős, tartós ellátási zavarral például a húsok termékcsoportjában. Ennek okát abban látják a kutatók, hogy a fővárosiak nagyvárosi életmódjára kevésbé jellemző napjainkban a készletfelhalmozás, így a felhalmozási láz előtt/alatt kevesebb otthoni tartalékkészlettel rendelkeztek, mint a vidékiek. A vidéki, nagyrészt családi házas életforma több lehetőséget/teret ad a felhalmozásra, így a nagyobb tartalékkészletekkel és a járvány alatti készletfelhalmozással könnyebben „átvészelhető” volt a kritikus időszak. Ezért az történt, hogy a vidékiek (városokban és falvakban élők egyaránt) kevésbé érzékelték az átmeneti készlethiányt annyira jelentősnek és tartósnak, mint a fővárosiak.