HelloVidék • 2021. január 25. 17:05
A legtöbb időjárás jelentés elején vagy végén mindig megemlítik az aktuális időszakra vonatkozó népi megfigyeléseket, jóslatokat, melyek még őseink, felmenőink idejéből maradtak ránk. Gondoljunk csak bele, a régi korok embere csak saját megfigyelésére, tapasztalataira támaszkodhatott az időjárást illetően, nem voltak még modern műszerek melyek segítettek volna az előrejelzésben. Viszont a rendszeres és alapos megfigyeléseknek köszönhetően, olyan irányokat tudtak lefektetni a \"jóslatokkal\", melyek még mai napig sok esetben megállják a helyüket. Hogy milyen jóslatok vonatkoztak az év első felére? Sorozatunk első részében ennek jártunk utána.
Január az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava, a 18. században viszont a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.
Érdekesség, hogy a január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követően a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.
Őseink, de még nagyszüleink korosztálya is előszeretettel fordult a népi jóslatokhoz, főleg, ha az időjárásról volt szó. A legtöbbször nevekhez kapcsolt jóslatok fontosak voltak, hiszen legtöbb esetben a mezőgazdasági munkákat ennek mentén az időjáráshoz tudták igazítani, fel tudtak készülni a különböző természeti jelenségekre, mint a szárazság, eső, fagy, stb. Elődeink sok időt szántak arra, gondosan megfigyelni az időjárással kapcsolatos összefüggéseket, és bár nem számítottak belőle különböző statisztikákat, a legtöbb esetben még ma is hagyatkozhatunk a megfigyeléseikre.
Sorozatunk első részében az év első három hónapját vizsgáltuk meg, hogy milyen népi előrejelzések maradtak fent.
Január:
- Január 1.
Csillagos újévi éjszaka esetén rövid télre számíthatunk. Hosszú, kemény telünk lesz azonban, ha reggel hideg, északi szél fúj. - Január 6.
Vízkeresztkor fura a népi logika: ha "csurog az eresz", azaz olvad, akkor hosszú; ha fagy, akkor viszont még hosszabb telünk lesz. Egyedül attól kell félni a téli sportok kedvelőinek, ha vízkeresztkor havazik, ebben az esetben ugyanis hamar megjön a tavasz. -
Január 18.
Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy.Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
-
Január 22.
Hogyha megcsordul Vince, megtelik a pince. Ha esik, nem lesz jó bor az évben. -
Január 25.
Pálfordulat: E nap környékén gyökeresen változik meg az időjárás a népi megfigyelések szerint.
Február:
- Február 2.
Gyertyaszentelő napján ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél. Ha viszont az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába, vagyis ha napsütéses idő van, sokáig fázunk még. Egy másik népi megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is. - Február 6.
Dorottya napján ha kemény a fagy, akkor a tél vége is hasonló lesz. - Február 14.
Valentin nap: A verebek hangos csivitelése a jobb idő közeledtét hirdetik. - Február 16.
Ha Dorottya locsog (február 6.), akkor Julianna (február 16.) kopog, azaz nagy fagy, hideg várható. - Február 19.
A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik – a népi mondás szerint Zsuzsánna elpisálja a havat. A néphit szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet, de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél. - Február 24.
Jégtörő Mátyás napja: Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. Pásztorok megfigyelése alapján ha ezen az éjszakán fagy, még negyven napig fagy.
Március:
- Március 4.
Kázmér nap: Ha e napon esik vagy havazik, az aratást egy héttel el kell halasztani. - Március 10.
Amilyen az idő ezen a napon, az várható a következő negyvenen. - Március 9.
Franciska napján amilyen az idő, olyan lesz az egész március. - Március 10.
Ildikó napra azt jósolták, hogy amilyen idő van ezen a napon, 40 napig lesz ugyanolyan idő még. - Március 12.
Gergely rázza a szakállát, azaz gyakran ez a tél utolsó, de még erősen havas napja, amolyan utolsó rúgása. - Március 18-19-21.
Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget.