HelloVidék • 2020. november 4. 14:06
Még ha a lelkesedés és a pozitív szándék meg is van, kezdőként számos olyan hibát elkövethetünk a komposztálás során, amik romba dönthetik az erőfeszítéseinket.
Korábban mi is beszámoltunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatásáról, ami szerint évente több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásainkban Magyarországon. Ez a mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné.
A veszteség pénzben kifejezett értéke több mint 170 milliárd forint, vagyis fejenként 18 000 forint.
A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”. Ennek fele nem megelőzhető (csirkecsont, zöldség- és gyümölcshéj, tojáshéj stb.), a másik fele viszont egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne.
Az élelmiszerpazarlás elleni világnap alkalmából idén a Pénzcentrum online kutatást készített, hogy felmérje a lakosság tapasztalatait a koronavírus világjárvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében.
Mint kiderült, a kutatásban részt vevők 40,7 százaléka kevesebbet pazarolt a járvány alatt, ami jó hír, a pozitívumot azonban árnyalja, hogy erre főként az anyagi körülmények romlása volt kényszerítő hatással, illetve az, hogy sokan változtattak a vásárlási szokásaikon.
A konyha mindennapos használata közben rengeteg hasznos hulladék keletkezik, amit ahelyett, hogy kidobunk, érdemes újrahasznosítani, például komposzt formájában. Azonban még ha a lelkesedés és a pozitív szándék meg is van, kezdőként számos olyan hibát elkövethetünk, amik romba dönthetik az erőfeszítéseinket. Szerencsére ezek egyike sem visszafordíthatatlan, sőt, könnyen orvosolható. Most összeszedtünk néhányat közülük a Real Simple cikke alapján, és azt is elmondjuk, mivel lehetne kiküszöbölni őket annak érdekében, hogy a komposzt még jobb minőségű és hasznos legyen.
1. Szervetlen anyagok komposztálása
Ha megpróbáljuk a nem organikus élelmiszer-maradékokat újrahasznosítani, vagy vegyszerekkel kezelt alapanyagokat teszünk a komposztba, az sajnos igen rosszul sülhet el, hiszen a komposzt így kemikáliákat fog tartalmazni, amik csak mérgezik a talajt. Lehet, hogy elsőre kihívásnak tűnik, de mindenképp törekedjünk arra, hogy csak vegyszermentes „hozzávalókat” használjunk.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
2. Állati maradványok, tejtermékek, olaj
Az állati maradványok lényegében természetes anyagok, így logikusnak tűnhet, hogy jó komposzt-kiegészítők. Valójában viszont jóval hosszabb ideig tart a lebomlásuk, és az is tény, hogy a folyamat kellemetlen szagokkal jár, emellett legyeket, rágcsálókat és mindenféle nem kívánatos vendéget vonzhat. A tojáshéjjal ugyanakkor nincs gond: kalciumot tartalmaz, ami fontos szerepet játszik a gyökerek fejlődésében, így befolyásolja a termés minőségét is, valamint erősíti a növényi sejtfalat.
3. Kiegyensúlyozatlan arányok
Ha komposztot állítunk elő, tartsunk szem előtt egy nagyon fontos (és egyszerű) alapelvet: a barna és a zöld anyagok egyensúlyát. Általános szabály, hogy ez az arány kettő az egyhez legyen. A zöld anyagok közé tartoznak a még hidratált állapotban lévő szerves anyagok, például a fűnyesedék, ételmaradék, gyom. A barna anyag a szárított szerves anyagokat jelenti, például lehullott, száraz leveleket, papírzacskót, dióhéjat, tojáshéjat. Általában egyébként a zöld anyagból több áll rendelkezésre, mint barnából, de a jó komposztnak valójában több barnára van szüksége.
4. Férgek
Néhány komposztba – fajtától függően – férgeket is tehetünk, sőt, van, amibe egyenesen javasolt, erre azonban általában nincs szükség. Annak érdekében, hogy ne zavarjuk meg az ökoszisztéma általános működését, jobb, ha hagyjuk, hogy a komposztálás folyamatai természetes módon működjenek anélkül, hogy erőltetnénk a gyorsítást. Mindig azokat a szabályokat kövessük, amik az adott fajta komposztra vonatkoznak! Ha például beltéri komposztrendszerünk van, kifejezetten kerüljük a férgek alkalmazását.
5. Foglalkozzunk vele
A komposzt egy élő entitás, figyelmet igényel. Ahhoz, hogy megfelelő minőségű legyen, gondot kell rá fordítani (jó példa erre, hogy ha rendesen csináljuk, a komposztunknak nem lesz szaga). Törődjünk vele úgy, mint a kertünkkel tesszük. Ha azt észleljük, hogy a komposztnak kezd kellemetlen szaga lenni és nedves is, adjunk hozzá több barna anyagot, és forgassuk meg! Az pedig, ha nem indulnak el a megfelelő folyamatok, azt jelzi, hogy túlságosan száraz a keverékünk vagy nem tartalmaz elegendő nitrogént. Ha ezt tapasztaljuk, adjunk hozzá egy kis vizet és több zöld anyagot.
6. Száműzzük a szintetikus anyagokat
Elég egy kis figyelmetlenség ahhoz, hogy szintetikus anyagok keveredjenek a komposzt anyagába, és máris sok kárt okozunk. Nagyon fontos ezért odafigyelnünk arra, hogy a gyümölcs- és zöldséghéjakon, papírzacskókon ne legyenek címkék, kötözőanyagok, ragasztó, gumiszalagok, ezek ugyanis biológiailag nem lebonthatóak. A műanyag, a gumi és a fém semmiképp nem lehet része a komposztnak.