MTI • 2020. október 30. 13:06
Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása.
Az inváziós növényfajok elterjedéséről készít webtérképet természetjárók, természetvédelmi civil szervezetek bevonásával a Szegedi Tudományegyetem és az Agrártudományi Kutatóközpont - tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken. A közlemény szerint a magyar természetvédelem jelenlegi legnagyobb kihívása a biológiai invázió.
Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása.
A zömében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az inváziós növények elszaporodása az utóbbi években fokozódott az árterekben, s ennek következtében erősödött az árvizek kockázata.
A biológiai invázió rendkívül gyors folyamat. E rendkívül súlyos környezet- és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esélyük a természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakembereknek, ha tisztán láthatják Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékét, annak aktuális térbeli jellemzőit, ha azonosítani tudják a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait. Az ezt szolgáló Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázis kialakítása az egyik célja a SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével szeptemberben létrejött kutatócsoportnak. A geográfus, geoinformatikus, ökológus, valamint talajtanos és agrárszakemberek egy webtérképen közzétett adatokkal segítenék az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezést, felhívva ezzel a figyelmet a probléma fontosságára.
A projekt egyik szakmai előzménye az SZTE kutatóinak a Plants nevű tudományos folyóiratban megjelent cikke, melyben a selyemkóró terjedését a Dél-Alföldön meghatározó földrajzi tényezők körét, az inváziót okozó környezeti változók súlyát mutatták be.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kutatócsoport tagjai megkezdték a hat legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj - a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, az akác - térbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását.
A földfelszíni adatokat műholdas és távérzékelési adatokkal, drónfelvételek térinformatikai elemzésével is kiegészítik. Emellett a természetjárókkal, és természetvédelmi civil szervezetekkel együttműködve közösségi - mobil applikációval - gyűjtött terepi adatokra is számítanak.