Steiner Petra • 2020. szeptember 16. 06:51
Sokak szerint lerágott csont a női emancipáció témaköre. De hogyan lehetne valami lejárt lemez, amikor az alapvető probléma, ami temérdek hölgymozgalom alapítását sürgette, máig megoldatlan? A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelemi és Iparkamara szervezésében megvalósult Nők a vidékfejlesztésben és gazdaságfejlesztésben & Nősztorik című bajai rendezvény nem mást tűzött zászlajára, minthogy felhívja a figyelmet a hölgyek szerepére és hozzájárulására a vidék-, térség- és gazdaságfejlesztésében betölthető szerepének erősítésére, valamint a női vállalkozói lét lehetőségeinek és kihívásainak bemutatására.
Ha a női és férfi egyenjogúság témaköre kerül terítékre, legtöbbször az azonos munkakörben dolgozó felek közti bérkülönbségekre hívják fel a figyelmet, ami csak egy apró szegmense annak a hendikepcsomagnak, mellyel egy hölgy a munkaerőpiac rögös útjára lép. A hátrányos megkülönböztetés szétszálazásának legnagyobb hátráltató tényezője azonban pont az, hogy reprezentatív felmérések hiányában nemhogy hatékony megoldást, kapaszkodópontként szolgáló mélyebb adatokat sem találunk. A legutóbbi nőkkel foglalkozó szakanyag 2006-ra datálható, és bár az Európai Unióhoz való csatlakozással volt egy fellendülése a témának, mára már csak elhaló visszhangja maradt a korábbi kutatási láznak.
Keveházi Kata, a JÓL-LÉT Alapítvány elnöke a korábbi, multinacionális vállalatnál szerzett felsővezetői, HR, újságírói és marketing tapasztalatait 20 éve arra használja, saját szavaival élve, hogy „megerősítse a nőket”, közülük is főként azt az igen kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportot, akik anyaként hosszabb-rövidebb után visszatérnének a munka világába. Az előadó nem kevesebbre vállalkozott, minthogy 2020. őszére befejezi a nők vidékfejlesztésben betöltött szerepéről szóló kézikönyvét, amely egyszerre mutatja be a női vállalkozó lét kihívásait, az abban rejlő lehetőségeket és illusztris példákkal szolgál, hogy a már munkaerőpiacon jelentős szerepet betöltő hölgyek hogyan vívták és vívják jelenleg is saját csatáikat a jellemzően férfiak uralta vezetői magasságokban.
A ma is szó szerint a bőrünkön érzékelhető egyenlőtlenségek oka egészen mélyen, a mai társadalmi struktúrákat megalapozó ősi kultúrákban keresendők. A központi szerepet a döntéshozatalban évezredek óta a férfiak töltik be, elég csak az ókori görög társadalmakra gondolni, ahol a nők nem vehettek részt a közügyek megvitatásában. De az évszázados utazásokat mellőzve szintén emlékezetes pillanat volt, amikor sikerült kiharcolni, hogy nemtől függetlenül mindenki, aki átlépte a felnőttkor küszöbét, érvényes szavazati joggal rendelkezhessen, amely dátum Új-Zélandon 1893, Magyarországon 1919, Kínában 1947, Szaúd-Arábiában viszont csak 2011.
Éppen ezért nemcsak a világ működésében, de az alapvető gondolkodásban sem jelennek meg a nők által képviselt szempontok, minden aszerint definiálódik, hogy a férfiak szerint hogyan kellene valaminek működnie. Még a nemekhez kapcsolható elvárt tulajdonságok is merőben eltérőek, ahogy ezt egykoron megfogalmazták: míg egy férfi határozott, domináns, céltudatos, buzog benne a versenyszellem, addig egy nő kedves, csendes, alkalmazkodó és kompromisszumkész. Mára már elavulttá vált ilyen egzakt címszavakat használni, de a vállalati szférában sokszor kiütközik, hogy azt a nőt, aki túlontúl határozott, egyszerűen nem tekintik nőnek, ha pedig nem elég pontos, precíz, rögtön alárendelt szerepbe csúszik, mondván az érzelmei befolyásolják a teljesítményét.
Ezen elnyomó, hátráltató folyamatok miatt szerveződtek és máig jönnek létre újabb és újabb mozgalmak, egyesületek, csoportok, amik a nőket hivatottak támogatni, képviselni, akik gyakran választják mottójuknak, hogy „semmit rólunk nélkülünk”. A nemek közti egyenlőségért vívott harc tehát igenis nem lejárt lemez, mert még mindig nem ért véget. Ma, holnap és még az elkövetkezendő 257 évben is vívni kellene ahhoz, hogy az a gazdasági szakadék felszámolásra kerülhessen, ami mára ott tátong férfiak és nők között egy egyenlőnek kikiáltott világban. A „küzdelem” azonban nem egyenlő a férfiellenességgel, sokkal inkább egy törekvés a szemléletváltásra, hogy a székükbe mereven kapaszkodó cégvezető urak is elismerjék, a hölgyek nem az általuk felépített várat akarják lerombolni, csak egyenlő esélyeket, egyenlő lehetőségeket követelnek, mondhatni ugyanabból a kenyérből szeretnének letörni egy darabot, ami nekik is ugyanúgy kijár.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Keveházi Kata szerint minden változás az egyén szintjéről kell, hogy elinduljon, ezért a nőnek legelőször önmagára kell találnia ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, amit követően azonban a környezetében lévők életére is hatalmas hatással tud lenni, ami végső soron legjobb esetben társadalmi kölcsönhatások sorozatát hozhatja magát. Így a férfiak fiskális, profitorientált szemléletén utat törve bebizonyítható az is, attól még, hogy valami nyereséggel jár, nem biztos, hogy az adott szektor fejlődését eredményezi. Az pedig végképp egy elavult szemlélet, miszerint a nő helye a konyhában van, és hogy a család, valamint a karrier egymást kizáró tényezők egy hölgy életében.
Tény, hogy ma Magyarországon sokkal több férfi vezette vállalkozás van bejegyezve, azonban ez koránt sem jelenti azt, hogy ugyanebben a pozícióban a nők ne állnák meg a helyüket, sőt. A legtöbben a bátorság hiányában riadnak vissza a vállalkozói pályától, holott egy újító, kreatív ötlettel nem lehetetlen tarolni a piacon, ahogy ezt már sokan bizonyították. A kézikönyv a félelmek, előítéletek lebontásában igyekszik segíteni, hogy a magukban kellő tettvágyat, eltökéltséget érző, innovatív ötlettel bíró nőket, legyen szó fiatal pályakezdőkről, gyermekes anyákról vagy éppen pályaelhagyó középkorúakról, a vállalkozói szféra kifogyhatatlan lehetőségeivel teli világába vezesse.