Bódogh Gabriella • 2020. augusztus 27. 06:42
A koronavírus berobbanása iparágak összeomlását okozta, és több százezer embert tett egyik percről a másikra utcára. A korlátozások feloldásával együtt a munkaerőpiac is éledezni kezdett, ezért kíváncsiak voltunk és utánajártunk, hogyan alakult a magyar vidéki munkaerőpiac helyzete, és mi várható, ha esetleg mégis lesz második hulláma a járványnak. Megkerestünk több, országos hálózattal működő munkaerő-kölcsönző céget, valamint egy munkajogi szakjogászt, hogy válaszoljanak kérdéseinkre.
Hazánk köztudottan fővároscentrikus, az ott élők hamarabb találnak munkát, míg a vidéken, főleg a kisebb településeken élők nehezebb helyzetben vannak, és többnyire ingázással tudják megoldani a bejárást, ráadásul a home office eddig még kevésbé volt elterjedt. Érdekesnek gondoltuk megtudni, hogy vidéken hogyan alakult a munkaerőpiac a Covid–19 alatt és után, ezért megkerestük a legnagyobb munkaerő-közvetítő és -kölcsönző ágazatok képviselőit. Cikkünk megjelenéséig az országos hálózattal rendelkező WHC Kft., a Trenkwalder Recruitment Kft. és a Viapan Group válaszolt kérdéseinkre.
Megkeresésünkre a WHC Kft. területi vezetője, Gyömbér Erzsébet elmondta, hogy a feloldásokat követően több elemző is úgy látja, hogy a gazdaságban nem V alakú, hanem U alakú felfutás lesz. Hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a veszélyhelyzet előtti szintre visszakorrigáljon a gazdaság, azt sokak mellett ők sem tudják megmondani. A munkaerő-kölcsönzési megbízások csökkentek márciustól, főleg az autóipari megbízóknál. Viszont azokban a szektorokban, ahol megszaporodott a munkamennyiség (feldolgozóipar, kereskedelem, logisztika), szükség volt kölcsönzött munkavállalókra és a WHC-ra, hogy az átrendeződést elősegítsék, illetve a hirtelen fellépő munkamennyiséget kezeljék.
A bérek nem mutattak nagy különbséget a Covid előtti és a mostani időszakban, azaz nincs látványos növekedés és csökkenés sem a felvételi béreket tekintve – tette hozzá. Nyilván több cégnél a bónuszrendszer és a cafeteria-rendszer felfüggesztésre került, így a juttatási csomagok alacsonyabbak lehetnek a vírus előttinél. Sokan igénybe vették az állam által nyújtott bértámogatást, így tényleg meg tudták tartani kollégáikat, és készülnek a felfutási időszakra.
A legtöbb munkáltató már a stabilizálódás időszakában van. Úgy gondolják, hogy nem lesz olyan intenzív a második hullám, mint az első.
A cégek felkészültek a munkaidővel, védőfelszerelésekkel, tudják, mit hogyan kell átszervezni, hogy a biztonságos munkavégzés feltételeinek eleget téve tudjanak működni. A kérdés az, hogy az anyacégeknek és a megrendelőknek hogyan sikerül felkészülni, érkezik-e majd olyan számú megrendelés, amivel kihúzzák ezt az időszakot. Munkaerő tekintetében mindenképpen a hazai munkaerőn van a hangsúly, hiszen a Szerbiából és Ukrajnából érkező eddigi ellátmány most lassabban jön be az országba. De vannak olyan, Magyarországon lévő kontingensek, melyeket tudnak mozgatni a megrendelők felé.
A másik válaszadó cég, a Trenkwalder Recruitment Kft. volt, kérdéseinkre Hamrák Viktor Service Delivery Director-tól kaptunk válaszokat. Tapasztalataik alapján azoknál a vállalkozásoknál, ahol a visszaesést átmenetinek ítélik, és a kilátások is jók, igyekeznek bepótolni a kiesett termelést, ami extra erőforrást igényel. Kapacitáscsökkentéskor első körben a saját munkaerő megtartására összpontosítottak, a kölcsönzötteket engedik el könnyebben. A rugalmasabb foglalkoztatási forma miatt a bővülést is kölcsönzéssel oldják meg. A legtöbb munkakörben lehet kölcsönözni, leginkább a vállalatok belső szabályai alapján dől el a kérdés. A gyártósorok mellett végzendő egyszerűbb munkaköröknél a legjellemzőbb, de például SSC-k is kölcsönöznek. Az employer branding kifejezés gyakorisága csökkent, ezek a fejlesztések hátrébb sorolódtak. Hozzátette,
a többletköltséggel foglalkoztatott munkavállalók alkalmazását felülvizsgálták a cégek, mert találtak pályázókat helyben is.
Elindult a folyamatok digitalizálása, és például már fizikai munkakörben is tartanak Viber-interjút. A gyárak erős törekvést mutatnak a fertőzésveszély kockázatának csökkentésére. Üzletmenet-folytonossági terveket dolgoznak ki, Covid-szempontok szerint vizsgálják felül folyamataikat, és konkrét lépéseket is tesznek, például a szalag mellett álló munkavállalókat plexivel választják el, vagy irodai munka esetén – a hatékonyság megtartása mellett – otthoni munkavégzésre rendezkedtek be. Egy részük kivár, mert a várható visszaeséshez nem kell plusz munkaerő. Akik stabil megrendelésekkel bírnak, azok előre felveszik a munkaerőt, mert általános vélekedés alapján csökkenteni könnyebb a kapacitáson, mint bővíteni pandémia alatt. Megfelelő védőintézkedésekkel közben is meg lehet valósítani a felvételt, csak a helyzethez kell igazítani a folyamatot, és körültekintőbben kell eljárni.
A munkaerő-kölcsönző és -közvetítő ágazat mellett diákmunkaerőt foglalkoztató Viapan Groupnál Stankovics Mátyás marketingvezető tájékoztatása alapján a munkaerő-közvetítés már a korlátozások alatt is a vírushelyzet előtti szinthez hasonlóan alakult. Annyi volt a különbség, hogy az állásinterjúk online zajlottak, és a betanítás, valamint az első munkahetek is home office-ból működtek a közvetített munkavállalók döntő többségénél. A feloldások után a kölcsönzés (valamint a diákmunka-üzletáguk) számára elsőként a mezőgazdaság indult be, az autógyártásban kivárást tapasztalnak, más üzemekben keresik a szakképzett és diplomás műszaki szakembereket.
A munkáltatók oldaláról vegyes a tapasztalat annak megfelelően, hogy az adott partnercég melyik szektorban tevékenykedik. Elmondta, az általánosságban igaz, hogy a külföldiek és a határon túliak foglalkoztatása szinte teljesen megszűnt, a cégek nem támogatják a szállásokat. Viszont a korlátozások alatt is aktív, sőt növekvő megrendelésszámmal működő cégek bővülnek, míg azok a cégek, amelyeknek a forgalma jelentősen visszaesett, igyekeznek talpon maradni. Ezek a vállalatok csökkentették a béren kívüli juttatásokat, az utazási támogatást, éltek a munkaidőkeret hosszabbításának lehetőségével. Így rugalmasabban tudják kezelni a gyártási igényeket, és nem kell túlórát fizetniük.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bérek szempontjából a KSH még nem közölte a 2020. II. negyedévi nettó béreket, ezért csak a benyomásaikra hagyatkozhatnak. A partnereiknél az alapbérek nem csökkentek, a béren kívüli juttatások viszont igen. Emellett számos cég ideiglenesen részmunkaidőben tudta csak alkalmazni a munkavállalóit. Az esetleges második hullámmal kapcsolatban, amennyire fel lehet készülni egy ilyen helyzetre (hiszen nem tudni, tényleg jön-e, ha igen, meddig fog tartani, és milyen mértékű lesz a veszélyhelyzet), felkészültek.
De milyen hatással volt a munkaszerződésekre a koronavírus?
A koronavírus berobbanása megváltoztatta a munkáltatók megítélését a home office-ról, hiszen a szellemi munkaköröknél szinte az egyetlen megoldást jelentette arra, hogy a járvány ideje alatt is működhessen vállalkozásuk. A korábban megkötött munkaszerződésekben – főleg vidéken – nem volt elterjedt az otthoni munkavégzés, de a járvány számos munkaszerződés-módosítást eredményezett.
Felmerültek kérdések arról, hogy milyen változtatásokat indított el az új helyzet a munkaszerződések átdolgozásában, és hogy hogyan tudják a vállalatok a GDPR-t is betartatni munkavállalóikkal, ha otthonaikban dolgoznak. Kérdéseinkkel megkerestük Dr. Berkéné Dr. Porpáczy Szilvia LL. M. Európa-jogi szakjogász és munkajogi szakjogászt, és beszéltünk arról is, hogy egy esetleges második hullám esetén a munkaerőpiac részéről milyen reakció várható.
A koronavírus hatására számos esetben már történtek szerződésmódosítások (mind a magánszférában, mind a költségvetési szférában, utóbbi esetben kinevezésmódosítások), melyeknek lényege az, hogy a felek a munkavállaló munkahelyét úgy jelölik meg, hogy a munkáltatói telephelyek mellett a munkavállaló otthona (lakóhelye, tartózkodási helye) is munkahelynek minősül. A home office megítélése összességében pozitív, a munkáltatói tapasztalatok kedvezőek, s minden bizonnyal a korábbinál jóval szélesebb körben alkalmazzák majd a munkáltatók az otthoni munkavégzés lehetőségét – mondta el a szakjogász.
A GDPR betartására azzal nyílik mód, hogy a munkavállalók a távoli munkavégzés esetében csak meghatározott hálózati hozzáférési módot használhatnak, bár a munkavállaló otthoni (távmunkában való) számítógép-használata ellenőrzésének eddig is megvoltak a szabályai (Mt. 197. §, illetve Mt. 11/A. §). Említésre méltó, hogy a kormány az otthoni munkavégzés új szabályainak Mt.-be iktatására készül. A munkáltatók a jövőben fokozottabban használják majd az otthoni munkavégzés lehetőségét. A munkajogi szakjogász szerint azonban nem valószínű, hogy ennek kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásai (leépítések) lesznek.
Ugyanakkor a munkáltatói gyakorlat kialakítása nehéz feladat lesz, különösen ott, ahol eddig nem volt tömeges gyakorlat a home office.
Például sajátos probléma a munkaidő, illetve a munkaidő munkavállaló általi betartása, a munkavállaló elérhetőségének biztosítása a munkaidőben és annak ellenőrzése. Más oldalról: bizonyosan napirendre kerül az a probléma is, amit a „lekapcsolódás jogának” neveznek, hiszen az informatikai alapú munkavégzés szinte szükségképpen nyújtja meg a munkavállaló rendelkezésre állását, szinte 24 órássá teszi.
Ha lesz második hullám, arra a szakjogász szerint a munkaerőpiac ugyanúgy reagál, mint az első hullámra. A különbség az lesz, hogy a szabadságok elfogytak az első hullámban, így azokkal már nem lehet operálni (ebben az évben). Egyébként biztosan lesznek (újabb) létszámcsökkentések, illetve – ha a jogszabály újra megengedi – díjazás nélküli időszakok a fennálló munkaviszonyokban – tette hozzá.