HelloVidék • 2019. december 19. 11:00
Budapesten az I. és az V. kerület áll az élen, vidéki települések tekintetében Veszprém és Eger értékei a legjobbak. Az Otthon Centrum felmérése igazolta, hogy az emberek a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ezért az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív.
Az Otthon Centrum a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva immár negyedszerre készítette el saját élhetőségi rangsorát. Az elemzés összeállítása során a szakemberek a 25 ezer főnél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vizsgálták. A rangsort a Várnegyed és a belváros vezeti, míg vidéken Veszprémben és Egerben a legjobb élni.
Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója elmondta: az ingatlanpiac 2014-ben ért fordulóponthoz, amikor a válság után meredeken emelkedni kezdett a tranzakciószám és ezzel párhuzamosan az ár is, ami a korábbi pangáshoz viszonyítva igen intenzív időszakot jelentett. A piac pörgését elősegítették az alacsony banki kamatok is, így a legjobb hozamot garantáló befektetési formák közé emelkedett az ingatlanvásárlás. A kialakult árak azonban nyárra átlépték a lélektani határt, a piac beesett, augusztusban és szeptemberben az egy évvel korábbi érték felére esett vissza a tranzakciószám.
A környezetre erős hatást gyakorolt a babaváró támogatási program bevezetése, valamint a szuperállampapír kötvény megjelenése is, amely a visszatartotta a befektetési szándékkal piacra lépőket.
A piaci korrekció jelenleg is tart, de az utolsó negyedéves előrejelzések szerint a tranzakciószám kezd az egy évvel ezelőtti szinthez közelíteni. A vezérigazgató szerint ugyan a befektetők kivárnak és a vevő is kevesebb, de azok szándékaik nagyon komolyak. Az ingatlanpiac jövőjében szerinte nem fog bekövetkezni alapvető fordulat vagy változás. A GDP és a reáljövedelem is nő, a hitelezés dübörög, ilyen kedvező hitelfelvételi lehetőségek soha nem voltak. Ugyanakkor az áremelkedés növekvő üteme is lassult, így a piacon tavasszal élénküléssel számolnak a szakértők, bár a tranzakciószám várhatóan elmarad a korábbi évekétől. Az ingatlanpiac működő és erős marad jövőre is, és
a jóslatok szerint az agglomerációs övezet lehet 2020 nagy slágere.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője kiemelte, hogy a korábbiakhoz hasonlóan idén is kedvezőbb értékek jellemzik a főváros belső kerületeit, míg kedvezőtlenebbek a kisebb vidéki városokat és egyes külső pesti kerületeket. Az agglomeráció és a megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. A foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás mutatói a város méretének növekedésével arányosan javulnak, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában végeztek az élen.
Az „életminőség-indikátor” érték számításakor az egészségügyi, oktatási, foglakoztatási és népmozgalmi mutatószámokat vették figyelembe. A városok egymáshoz viszonyított helyzetét a különböző mutatók maximumának százalékában fejezték ki, a városok maximumhoz képest elért százalékos értékének átlagából alakult ki a városi rangsor. A lakásárak tekintetében a KSH által a társasházi lakások átlagos négyzetméterárára vonatkozó statisztika volt az összehasonlító szempont. A felmérésében a 25 ezer főnél népesebb várások vettek részt.
A felmérés fővárosi eredményeiről szólva az elemzési vezető elmondta: a tavalyihoz képest nincs lényegi elmozdulás, az első hat helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek.
Az élhetőségi lista élén az I. és az V. kerület áll 84 és 82 százalékos értékkel.
A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak. Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek közül a kettő (II. és a XII.) a maguk 61-70 százalékos eredményével. A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek (az I. és V. kerület kivételével) elsősorban a vándorlási mutató és a munkába járás időtartama alapján került az élmezőnybe.
A budapesti rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 36-46 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (a XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., és XXIII., kerületekből) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét nem helyben veszi igénybe a lakosság.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A vidéki települések tekintetében Veszprém és Eger értékei a legjobbak (67-61 százalék),
ennek elsődleges oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben). A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (55 százalék) alig maradt el Győr és Szeged (54 százalék), illetve Debrecen (53 százalék). Egyedül Miskolc mutatója volt kicsit gyengébb (49 százalék). A megyei jogú városok többsége 46-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Tavalyi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (46 százalék).
A kutatás kitért az agglomeráció településeire is, ahol Budaörs és Szentendre értékei a legjobbak (57-55 százalék), ami a középmezőny elejére sorolta a két várost. A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül, igazolva a korábbi adatokat, miszerint az elmúlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.
Az emberek a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív.
Az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legdrágább kerületek is.
Akad néhány város és kerület, ahol az árak alul- vagy felülreprezentálják a város életminőség rangsorban elért pozícióját. A főváros kerületeinek pozícióját az ingatlanárak jellemzően erősítik, míg a vidéki városokét gyengítik. Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek költözés során olyan szempontokat is figyelembe vesznek, melyek nem, vagy csak nehezen mérhetők: ilyen szempont lehet az épített és természetes lakókörnyezet minősége, de a társadalmi közeg minőségi is ide sorolható.
Az ingatlanárak pozitív hatására jó példa a III. kerület, amely peremkerület lévén, az itt élő népesség a szolgáltatások egy részét más kerületekben veszi igénybe, de az ingatlanárak arról árulkodnak, hogy az ideköltözőket az elérhető szolgáltatásokon kívül más szempontok is vezérlik, mint a jó közlekedési kapcsolatok.
Az ingatlanárak legjobban a megyei jogú városok pozícióján rontanak.
A legtöbbet összesen 6 százalékpontot Szekszárd és Salgótarján értékén. Mindez azt jelenti, hogy az árak nem tükrözik a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, azok alul értékelődnek. Ebben olyan szempontok játszhatnak szerepet, mint a szórakozási lehetőségek szűkössége. Ugyanakkor a legtöbb a település életminőségben elért helyezését az ingatlanárak is igazolják, azzal korrigálva csak minimálisan térnek el értékeik.