HelloVidék • 2019. április 29. 12:01
A január-márciusi időszak átlagában az előző év azonos időszakához képest 62 ezer fős növekedéssel 4.497 millió volt a foglalkoztatottak száma. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 87 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 37 ezer fős csökkenéssel járult hozzá, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 12 ezer fővel nőtt. Az előző 3 havi átlaghoz képest nem változott a foglalkoztatottak száma, írja elemzésében Horváth András, a Takarékbank elemzője.
A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 50 ezer fővel 4.663 millióra növekedett. Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban változás nélkül 3.6% volt a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek száma 2 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz, míg 12 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, derül ki a Takarék Csoport kötleményéből.
Ezzel a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75.1%-a dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73.2%-os átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79.9%-os rátájának eléréséhez. A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2019. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 7 ezer, az építőiparban 2 ezer új munkahely keletkezett, a közszolgáltatások területén 20 ezer, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezer új állás jött létre. A mezőgazdaságban 13 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon, miközben a kibocsátás érdemben növekedett, így a termelékenység jelentősen javulhatott.
Jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni kissé pozitívabb irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. Az ok e jelenség mögött - a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatató és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon.
Ez a stagnálás közeli helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ugyanez a tendencia várható, kiváltképp ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint egy érdemibb munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek. De ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal – ahogy az látszik is a beruházási adatokból –, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli a következő években.