Pénzcentrum • 2025. március 29. 17:07
Hát, ez is eljött: március 30-án, vasárnap hajnalban ismét át kell állítani az órákat, mert megkezdődik a nyári időszámítás. És nincs mese, ez a procedúra vár ránk továbbra is, hiszen az Európai Bizottság visszavonta a félévenkénti óraátállítás megszüntetésére vonatkozó 2018-as javaslatát, miután a tagállamok között nem született megegyezés az állandó időszámítás bevezetéséről.
Mint arról korábban beszámoltunk, Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője jelentette be a testület döntését, amely szerint visszavonják a 2018-ban előterjesztett irányelvjavaslatot. A még nem véglegesített határozat hátterében az Európai Unió Tanácsában kialakult tartós patthelyzet húzódik.
A kezdeményezés eredetileg Jean-Claude Juncker korábbi bizottsági elnök nevéhez fűződött, aki a lakosság részéről érkező igények alapján indítványozta az óraátállítás eltörlését. Noha az Európai Parlament támogatta a javaslatot,
a tagállamok nem tudtak megállapodni abban, hogy az állandó nyári vagy téli időszámítást vezessék-e be.
A döntés véglegesítése előtt mind az Európai Parlament, mind a Tanács jogosult véleményt nyilvánítani. A visszavonási szándék azonban egyértelműen jelzi, hogy a közeljövőben nem várható változás az uniós óraátállítási gyakorlatban.
Magyarország a nyári időszámítást szorgalmazta
Magyarország 1980 óta alkalmazza az óraátállítást, és Gulyás Gergely korábbi nyilatkozata alapján hazánk egy esetleges egységes uniós döntés esetén a nyári időszámítást részesítené előnyben.
A konszenzus hiányának fő oka a tagállamok eltérő álláspontja, valamint az a tény, hogy az időzónák esetleges szétválása jelentős logisztikai, gazdasági és közlekedési nehézségeket okozhatna az EU-ban.
A Pénzcentrum korábban készített egy felmérést az olvasók körében arról, hogyan viszonyulnak az óraátállításhoz. Az eredmények alapján 10-ből 9 magyar eltörölné ezt a gyakorlatot, és csupán 4 százalékuk tartaná meg. Az eltörlés támogatottsága olyan erős, hogy 14 százalék számára az is mindegy lenne, melyik időszámítást tartjuk meg.
Mikor van a tavaszi óraátállítás 2025-ben?
A jelenlegi rendszer fennmaradása azt jelenti, hogy idén március 30-án, vasárnap hajnalban ismét óraátállításra kerül sor, amikor 2 óráról 3 órára kell előreállítani az időt. (Az őszi óraátállítás pedig október 26-án lesz, amikor hajnali 3 órakor 2-re tekerjük vissza az óramutatókat.)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Miért előnyös a téli időszámítás, és mi szól a nyári időszámítás mellett?
A tudományos álláspont inkább a téli időszámítás fenntartását javasolja. G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség főtitkára korábban elmondta, hogy az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik az óraátállításhoz, és a biológiai ritmust vizsgáló szakértők szerint valójában soha nem képes teljesen hozzá szokni. Kutatások azt mutatták, hogy a tavaszi óraátállítás után az első éjszakán átlagosan 40 perccel kevesebb alvást kapunk, ami később 19 percre csökken, de az elveszett idő nem pótolható. A szervezet érzékeli, ha mesterségesen megzavarjuk a természetes biológiai ritmusát, különösen a cirkadián ritmust.
Az, hogy az óraátállítás negatív hatással van az emberi szervezetre és közérzetre, nem kérdéses. Az átállási időszakban több baleset is történik. Ha végül megszűnik az óraátállítás, akkor sem mindegy, hogy melyik időszámítást tartjuk meg.
A nyári időszámítás előnyei között gyakran említik, hogy a kevesebb mesterséges világítás energiát takarít meg, ami csökkenti a környezet terhelését. Azonban több kutatás is arra hívta fel a figyelmet, hogy a megtakarítás nem jelentős. Egyéni szinten az emberek gyakran jobban kedvelik, ha tovább világos van, így egy órával többet tölthetnek szabadidős tevékenységeikkel a szabadban.
Az is előnyös, hogy a több napsütés, illetve a szabadban töltött idő pozitívan hat az egészségre. Ezen kívül kimutatták, hogy a délutáni szürkület következtében csökken a közúti balesetek és az esti betörések száma. A nyári időszámítás alkalmazásával a turizmusból származó bevétel is növekedhet, mivel a turistáknak több idejük marad nappali tevékenységekre, így több pénzt költenek.
A téli időszámítás viszont jobban illeszkedik az ember belső ritmusához. Ha ezt megzavarjuk, az kihatással van közérzetünkre és egészségünkre. A szezonális depresszióval küzdők számára különösen hátrányos, ha reggelente sötétebb van, még ha este később is nyugszik le a nap. A gyerekeknél pedig a koncentrációs problémákhoz vezethet, ha a már így is korainak tartott 8 órás iskolakezdést egy órával előbbre tolják.