Pénzcentrum • 2025. január 2. 15:00
Az infláció tekintetében 2024 decemberére technikai tényező miatt 4% fölé ugorhat a mutató idehaza, azonban jövő év elején viszonylag gyorsan visszatérhet a 2–4% közti sávba a hazai áremelkedési ütem, majd az év nagy részében – egy-két technikai kilengéssel – 4% alatt mozoghat a mutató. A bérnövekedés tekintetében, 2025 elején a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum 7%-kal emelkedik, mely a magasabb bérkategóriákban is növekedést hoz - derül ki az Oeconomous kutatásából.
A bruttó átlagbérek 8–9% között emelkedhetnek jövőre országos átlagban, míg a reálbérek értéke 4–5% körüli emelkedést mutathat Magyarországon. A munkanélküliségi ráta pedig az idei évre várt 4,5–4,6% közti szintekről 4,1–4,5% közé mérséklődhet (előrejelzéstől függően) 2025-ben.
Infláció 2025
A 2022 végi és 2023 eleji inflációs csúcsokhoz képest a tavalyi év elejétől kezdődően jelentősen lelassult Magyarországon az árszínvonal-emelkedés üteme. 2024-ben már 4% alatti inflációs adatokat láthattunk éves szinten mérve (júliusban ugrott 4,1%-ra az infláció nagyrészt egy számítási-módszertani ok, a bázishatás miatt). A legutolsó adatközlés szerint novemberben 3,7%-on állt az inflációs mutató – a decemberi adatokat majd január első felében ismerhetjük meg.
Jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján – elsősorban bázishatásokból kiindulva, vagyis a tavalyi csökkenő hó/hó alapon mért adatok alapján – az év végére tovább gyorsulhat a hazai infláció, 4-4,5% környékén járhat a mutató. 2024 éves átlagában az infláció 3,7% körül alakulhat.
2025-ben – jelenlegi információink alapján – alappályánkon viszonylag gyorsan (február-márciusra) visszatérhet a 2-4% közti sávba a hazai áremelkedési ütem, majd az év nagy részében 4% alatt mozoghat a mutató (bázishatások miatt jövő ősszel lehet egy inflációs kiugrás 4% fölé).
Azonban pesszimista forgatókönyv esetén nem zárható ki, hogy az év második felében inkább 4% körül mozog majd az infláció, át is lépve a felső, 4%-os toleranciasávot. 2025 végére pesszimista esetben akár az 5%-ot is megközelítheti a mutató (év/év alapon mérve).
Visszafogottabb inflációs pályánkon ugyanakkor inkább 3% alatt mozoghat az infláció az év nagy részében – miután az idén év végi 4% feletti szintről február-márciusra ismét 4% alá kerül.
- Piaci elemzői konszenzus (medián várakozás): 2024 decemberére 4,3%-os, míg 2025 év végére 3,9%-os inflációt; a 2024 éves átlagában 3,7%-os, míg 2025 éves átlagában 3,9%-os inflációt várnak.
- Az MNB decemberi Inflációs jelentésében 2024 átlagában 3,6-3,7% közötti, 2025-re 3,3-4,1% közötti inflációt jelzett előre.
- A Pénzügyminisztérium a 2025-ös költségvetési tervezetben 3,2%-os inflációval kalkulál 2025-re vonatkozóan.
- Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint 2025-ben éves átlagban 3,6%-os infláció várható Magyarországon.
- Az OECD decemberi előrejelzései szerint a fogyasztói árak 2024-ben átlagosan 3,8%-kal, míg 2025-ben 3,3%-kal nőhetnek.
Bérek, reálkeresetek 2025
2024-ben is erős maradt a magyar munkaerőpiac, dinamikusan nőttek a keresetek. 2024 első kilenc hónapjában (január-szeptember) a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 633 500 forint volt, mely az előző év azonos időszakához képest 13,7%-kal nőtt. A nettó átlagkereset hasonló mértékben bővült a vizsgált időszakban (átlagosan 421 300 forint/fő/hó, +13,7%).
A dinamikus bérnövekedésnél fontos szerepet játszik a tavaly decemberi minimálbér és garantált bérminimum emelése (rendre +15% és +10%), mely kihatott a magasabb bérkategóriákra is egészen a mediánbérig: a minimálbérnél magasabb jövedelmi szinteken is érdemi emeléseket hajthattak végre a bértorlódás elkerülése végett. Mindez egyszeri eset volt, de jelentősen megemelte a kereseteket – mely hatás az év során végig kitartott. Másrészt az állami szférában a mediánbér környékén érdemi központi béremelések valósultak meg: az oktatási és egészségügyi szektorban is béremelést hajtottak végre egyszeri jelleggel.
Ezzel együtt a reálbérek – az inflációval korrigált keresetek, melyek a jövedelmek vásárlóerejét mutatják – egy bő éve, tavaly szeptember óta emelkednek. Ez azt jelenti, hogy a nominális bérnövekedés meghaladja a (lassuló) inflációt.
JÓL JÖNNE 2,9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 899 096 forintot igényelnél 6 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 55 762 forintos törlesztővel a K&H Bank nyújtja (THM 12,82%), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 56 914 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A reálkeresetek – 2023 decembere óta – 9-10% körüli szinten emelkedtek idén.
A dinamikus reálbér-emelkedés megalapoz a lakossági fogyasztás bővülésének (a kiskereskedelmi forgalom az idei évben január-októbere között közel 3%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest), illetve a megtakarítások gyarapításának is. Előző ösztönzi a gazdasági növekedést, utóbbi pedig a lakosság ellenállóképességét a későbbi esetleges gazdasági sokkok ellen.
2024-es és 2025-ös bérnövekedésre vonatkozó előrejelzések
A piaci elemzői (medián) várakozás szerint:
- 2025-ben az átlagbér-növekedés 8,5%-os,
- a reálbér-növekedés 4,4%-os lesz.
Az MNB decemberi várakozása szerint:
- a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 2024-ben 12,9-13,1%, míg 2025-ben 8,6-9,6% között,
- a lakossági reáljövedelem 2024-ben 4,7-4,9%, míg 2025-ben 3,7-4,4% között,
- míg a háztartások fogyasztási kiadása 2024-ben 3,9-4,1%, míg 2025-ben 4,3-5,1% között bővülhet.
- A Pénzügyminisztérium a 2025-ös költségvetési tervezetben 2025-ben 8,7%-os bruttó átlagkereset-növekedést vár, mely 5,3%-os nettó reálbér-növekedéssel párosul.
Két közép-, hosszú távú tényező is befolyásolhatja a bérek alakulását:
A munkaerőhiány ugyan enyhült általánosságban az utóbbi időszakban, azonban továbbra is jelentős hatást gyakorol, főleg a szakképzettséghiánnyal, tehetséghiánnyal küzdő területeken.
A tanulmány megjegyzi ugyanakkor, hogy bizakodásra adhat okot, hogy 2025-ben elindulhatnak a nagy gyárak Magyarországon (BMW, CATL, BYD). Ezek pedig jelentősebb keresletet teremtenek a munkaerő iránt, így bérfelhajtó erővel rendelkezhetnek az adott területen.