Reichenberger Dániel • 2024. november 26. 16:03
Középtávon nem várható a jegybanki alapkamat csökkentése, ugyanis jelenleg nem megfelelő hozzá a nemzetközi környezet - ezt mondta a Pénzcentrumnak két makrogazdasági elemző. Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője szerint még az emelés is felmerült nemrég, Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint pedig meg kell várni több nemzetközi és egy hazai eseményt is a csökkentés előtt. De akkor miért beszél túl magas alapkamatról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter?
Némileg meghökkentő kijelentést tett tegnap Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki most az alapkamatról beszélt egy tévéműsorban - erről lapunk is beszámolt. A műsorban a tárcavezető arról beszélt, hogy szerint a jelenlegi, 6,5 százalékos jegybanki alapkamat a magyar gazdaság fejlődésében egy gátat jelent, és ugyanígy gondolkodik a 3 százalékos reálkamatról.
A jegybank már több alkalommal is hitet tett az óvatos, fegyelmezett csökkentési ütem mellett - legutóbb éppen egy hete, amikor Virág Barnabás MNB-alelnök erősítette meg, hogy a jelenlegi piaci környezetben, valamint a gazdaság állapotában nem szabad kapkodva csökkenteni, hanem az óvatosság politikáját láthja üdvözítőnek a Monetáris Tanács. Elemzőket kértünk meg arra, hogy mondják el a véleményüket az alapkamat csökkentésének szükségéről, illetve arról is, hogy most egyáltalán mire van tér.
Magasról indultunk az alapkamattal
A jegybanki alapkamathoz évek hosszú során át egyáltalán nem nyúlt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Erre akkor volt is tér a gazdaságban, és ez azt eredményezte, hogy 2016-tól egészen 2020 nyaráig egyetlen százalékponttal sem változott az alapkamat.
A helyzet azonban megváltozott a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági mikroválság idején. Ekkor egy emelési hullám keződött, ami ki is tartott egészen két évvel ezelőttig. A csúcson, 2022 szeptemberében a jegybanki alapkamat 13 százalék volt, vagyis pontosan a duplája a mostani, 6,5 százalékos szintnek. A Pénzcentrum a napokban egy kvízt is készített a jegybanki alapkamatról, ezt most újra kitöltheted:
Még az emelés gondolata is felmerült, nemhogy csökkentés következzen
Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője a Pénzcentrum kérdésére azt mondta: szerinte most sokkal inkább az emelés szándéka lehet kérdéses, de a stabilitás érdekáben nagyobb csökkentésre nemigen szabad gondolni.
A jelenlegi, igen hektikus nemzetközi környezetben nagyon nehéz megmondani, hogy hol van a magyar gazdaság egyensúlyi kamatlába, valószínű, hogy ilyen stabil érték jelenleg nincs. A ciklikus pozíció alapján valóban lehetne alacsonyabb a kamatszint, hiszen recesszió és alacsony infláció jellemzi jelenleg a gazdaságot. Ugyanakkor a pénzpiaci stabilitási szempontok, elsősorban a forint gyengülő árfolyampályája alapján az elmúlt hetekben már az a kérdés is felmerült, hogy a 6,5%-os kamaton kell-e emelni. Középtávon a nemzetközi befektetői hangulat tartósan nyugodtabbá válása, illetve a hazai gazdasági kockázatok mérséklődése segítheti a kamatcsökkentés folytatódását. A nagy kamatcsökkentések a jelenlegi helyzetben biztosan kockázatos lépésnek számítanának. Az elmúlt hónapokban a jegybank – az óvatosságot hangoztatva – jelentős kamatcsökkentéseket hajtott végre, és most érezhetően azon a szinten vagyunk, ami a befektetői kockázatvállalás ingadozásának függvényében egyszer alacsonynak, máskor (rövid távon) akár tovább csökkenthetőnek is tűnhet. A jegybank néhány hónapra előretekintve nem utalt további kamatcsökkentési szándékra
- fogalmazott Madár István. Hozzátette, hogy szerinte a miniszter azért beszélt a kamatcsökkentés szükségességéről, mert a kormány lazább monetáris politikát szeretne - persze nem véletlenül.
Az alacsonyabb kamat és a vele várhatóan érkező gyengébb forintárfolyam összességében lazább monetáris politikát jelent, ami a növekedést támogatná. Az alacsonyabb kamat mellett emelkedhet a hitelkereslet és vele a beruházási aktivitás, a gyengébb forint segítené az exportőröknél a magasabb jövedelemnövekedésből fakadó költségek kompenzálását
- mondta lapunknak a vezető elemző.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Csökkenni fog, de nem mindegy, mikor és mennyit
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy fogalmazott: a reálkamat szintje valóban magasnak tűnhet, a matek azonban kijön, ha ránézünk egy olyan jelentős grafikonra, mint a forint euróval szembeni árfolyama.
A feltételeket nem a magyar jegybank, hanem a nemzetközi befektetői környezet diktálja. Az való igaz, hogy a gazdasági növekedé szempontjából talán sok a három százalékos reálkamat-szint, csakhogy elég megnézni szeptember óta a forint és az euró viszonyát. Ha a befektetők számára nem elég jó a hozam/kockázat kombináció, akkor nem lábbal, hanem pénzzel szavaznak, és tovább növekszik a short-állomány a forinttal szemben. Olyan nemzetközi környezet kellene a kamatcsökkentéshez, ahol a piac a korábbiaknál magasabb amerikai kamatokra számít. Matematikailag soknak tűnik tehát, de ebben a jelenlegi környezetben még csak nem is elég - rövid távon tehát, mondjuk márciusig nem számítunk jelentősebb kamatcsökkentésre
- mondta a Pénzcentrumnak Virovácz Péter. Kifejtette még, hogy nem véletlenül beszél éppen a jövő márciusról: ekkorra sok dolog eldől vagy megtörténik a nemzetközi környezetben.
Azért mondtm éppen a márciust, mert januártól eddig a hónapig sok piacbefolyásoló tényező, sok változás lesz. Januárban hivatalba lép Donald Trump, februárban német választások lesznek, márciusban pedig új vezetés áll fel a jegybankban. Márciusra látni fogjuk, milyen környezetváltozások lesznek. De feltennék még egy kérdést: jelen pillanatban milyen értelme lenne egyáltalán a kamatvágásnak? A multicégek nem forintban gondolkodnak, a kkv-k vagy a 0 százalékos uniós forrást várnak, vagy a kedvező kamatozású hitelre játszanak - ez szintén független a jegybanki alapkamattól. Komolyabb hatása tehát egyedül a nemzetközi piaci környezetre lenne annak, ha lejjebb menne az alapkamat
- mondta még Virovácz Péter. Végezetül kitért arra, hogy természetesen így is várható kamatcsökkentés, de egyrészt várni kell vele, másrészt nem egészen önálló gondolat lesz a jegybanktól a csökkentés mértéke sem.
Azt várjuk, hogy nem csak a magyar, hanem a régiós jegybankok - Szlovákia, Románia, Lengyelország, és így tovább - is az EKB lábnyomában lépkednek majd. 2025-re nagyjából a 0,75 körüli sávban várom a kamatvágásokat, ennél sokkal többet szerintem sem a régiós jegybankok, sem pedig a magyar jegybank nem fog csökkenteni.
- zárta gondolatait az elemző.