Biró Attila • 2024. november 20. 10:01
Az EU-n belül is igen magasnak számít Magyarországon azoknak az aluliskolázottaknak az aránya, akik szubjektíve szegénynek érzik magukat. Nem nagy meglepetés, hogy a legtöbb országban, minél kevésbé tanult valaki, annál nagyobb arányban gondolja azt az életéről, hogy szegényes. Hazánkban azonban kiugróan magas a különbség az alsófokú végzettséggel és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között. Pedig nincs ez mindenhol így, igaz a régiónk majdnem úgy ahogy van, élen jár ebben.
2023-ban az Európai Unióban a legalacsonyabb iskolai végzettségű (az International Standard Classification of Education, ISCED 0-2 szintjei szerint) lakosság közel egyharmada (28,8%) érezte magát szubjektíve szegénynek, szemben a 2022-es 29,5%-kal. Ezzel szemben a magas iskolai végzettséggel rendelkezők körében (ISCED 5-8 szintek) ez az arány mindössze 9,4% volt (2022-ben 9,2%), ami több mint háromszor alacsonyabb – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. A közepes iskolai végzettségűek (ISCED 3 és 4 szintek) körében a szubjektív szegénység aránya 18,5% volt, ami növekedést mutat a 2022-es 18,0 százalékhoz képest.
Az adatokból kiderült az is, hogy az EU 26 tagállamában magasabb arányt regisztráltak a szubjektíve szegénynek érzett alacsony iskolai végzettségűek körében, mint a közepes vagy magas végzettséggel rendelkezők esetében. Az egyetlen kivétel Finnország volt, ahol kissé magasabb arányt mutattak ki a közepes végzettségűek körében (8,6%), ergo ott többe voltak köztük, akik szegényebbnek érezték magukat, mint a legkevésbé iskolázottak között.
Óriási különbségek mutatkoznak az országok között
Az EU tagállamai között Görögországban volt a legmagasabb az alacsony iskolai végzettségű, szubjektíve szegénynek érzett emberek aránya, 81,8%-kal. Bulgária (60,5%) és Szlovákia (58,4%) követték a listán. A legalacsonyabb arányokat Finnországban (7,9%), Hollandiában (11,7%) és Luxemburgban (12,3%) mérték.
Viszont ahogy az adatokból láthatjuk, Magyarországon egyáltalán nem szerepel jól a listán. Sőt, egészen pontosan éppen csak lemaradtunk a dobogóról. Szlovákia után ugyanis hazánk következik a listán. Itthon ugyanis a legkevésbé tanult lakosságnak a 45,8 százaléka érzi azt, hogy szegény. Utánunk ugyanúgy 40 százalék feletti eredménnyel Horvátország és Románia következik.
Láthatjuk azt is, hogy a top6 országból a masszívan éllovas Görögországon kívül az összes ország a mi közvetlen régiónkból került ki. Azt lehet tehát mondani, hogyha Magyarországon vagy a környező országok valamelyikében (kivétel Szlovénia és Ausztria) valaki a legalacsonyabb iskolai végzettséggel (vagy még azzal sem) rendelkezik, az szinte egyenes út a szegény élethez. Legalábbis az ilyen végzettséggel rendelkezők majd fele így éli meg.
Nagy a baj a társadalmakban
Legalább ennyire sokatmondó adat az is, hogy az EU legtöbb országában jelentős különbségek mutatkoztak az alacsony és a magas iskolai végzettségű csoportok között abban a tekintetben, hogy szubjektíven miként ítélik meg a saját szegénységi szintjüket. A különbség legalább 20 százalékpont volt 11 országban. A legnagyobb eltéréseket Bulgáriában (43,9 százalékpont), Szlovákiában (43,2 százalékpont) és nem máshol, mint Magyarországon (37,8 százalékpont) regisztrálták.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyakran emlegetett társadalmi olló igencsak nagyra van nyitva hazánkban, és ez nem csak a száraz adatokra, de az emberek valóságérzékelésére is igaz. A különbségek ugyanis óriásiak. Miközben a legtanulatlanabbak 46 százaléka vallja magát szubjektíve szegénynek, addig a diplomával rendelkezők mindössze 8 (!) százaléka.
Egyértelmű tehát, hogy minél tanultabb valaki Magyarországon, a saját bevallása szerint annál jobban él, de legalábbis a legtanultabbak közül kifejezetten szegénynek kevesen gondolják magukat idehaza.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a legkisebb különbségeket Finnországban (3,3 százalékpont), Hollandiában (7,3 százalékpont) és Svédországban (7,7 százalékpont) mérték. Az első, azaz a finn adat itthonról, de más európai országból nézve is igencsak kiemelkedő, gyakorlatilag egy olyan társadalmi látleletet takar maga mögött, ahol kvázi mindegy, hogy 8 általánossal vagy diplomával éled-e az életed, azt tudod úgy élni, hogy közben nem vagy szegény, legalábbis nem érzed úgy, hogy alapvető szükségleteid kielégítésére sincs elég pénzed.
Hogyan alakult Magyarországon a szubjektív szegénység?
Ha tüzetesebben megnézzük a magyar adatokat az elmúlt 5 évre visszamenőleg, akkor azt láthatjuk, hogy a legkevésbé tanult társadalmi csoportnak egyértelműen a 2020-2021-es év volt a legnehezebb, ekkor szubjektíve ennek a csoportnak több mint 50 százaléka érezte magát szegénynek. 2023-ra viszont az elmúlt 5 év legjobb arányszámát produkálták.
Ehhez képest a középfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél a szubjektíve magukat szegénynek vallók aránya folyamatosan csökkent 2019-2022 között. Ekkor azonban törés állt be, és 2023-ra mindkét csoport esetében növekedett azok arányszáma, akik szegényebbnek érezték magukat, mint előtte.
Mi az a szubjektív szegénység és miért fontos?
Az Eurostat a „szubjektív szegénység” kifejezést arra használja, hogy az emberek saját érzékelése alapján vizsgálja anyagi helyzetüket. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók maguk ítélik meg, hogy szegénynek érzik-e magukat, függetlenül az objektív pénzügyi vagy jövedelmi adatoktól.
Ezt a megközelítést gyakran a szegénység szubjektív dimenziójának megértésére alkalmazzák, mivel az emberek jólétére nem csak a tényleges jövedelem vagy vagyon van hatással, hanem az is, hogy ők maguk hogyan érzékelik helyzetüket a társadalmi kontextusban. Például valaki szubjektíve szegénynek érezheti magát, ha úgy gondolja, hogy nem képes kielégíteni alapvető szükségleteit, vagy ha anyagi helyzete lényegesen rosszabbnak tűnik, mint másoké.
A szubjektív szegénységre vonatkozó adat így éppen azért fontos, mert az egyéni érzékelést és tapasztalatokat tükrözi, amelyek kiegészítik az objektív gazdasági mutatókat. Ez pedig végső soron teljesebb képet ad a szegénységről.