Ezt csúnyán megérzi a zsebén a magyar lakosság: tényleg nincs orvosság a kegyetlen recesszióra?

Éppen egy héttel ezelőtt kisebb pánik tört ki a magyar gazdaságban, amikor némi meglepetésre igencsak gyászos adatok jöttek a GDP harmadik negyedévi teljesítményéről. Lapunk is beszámolt róla, hogy a harmadik negyedévben a bruttó nemzeti össztermék 0,7 százalékkal csökkent, és hamar kiderült az is, hogy ezt az eredményt legelső sorban az ipar, valamint a mezőgazdaság gyengülő teljesítménye okozták, valamint az is, hogy a fogyasztás fellendülése még mindig várat magára.

Az eredmény egyben azt is jelentette, hogy Magyarország több mint egy év után ismét technikai recesszióba került, ami már komolyabb veszélyt jelent az amúgy is gyengélkedő gazdaságra nézve. De mit jelent ez pontosan? Miért kell, hogy érdekelje az átlagembereket, ha ezt a kifejezést hallják, és milyen befolyással van az életükre, a bevételeikre és a pénztárcájukra? Makroelemzőket kértünk a válaszadásra.

Elmaradhat a kétszámjegyű minimálbér-emelés?

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7%-kal csökkent. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A bruttó hazai termék volumenének az előző év azonos időszakához viszonyított csökkenéséhez a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.

Ezzel az eredménnyel, mint fentebb is írtuk, a magyar gazdaság ismét technikai recesszióba került. Erről akkor beszélhetünk, amikor egy gazdaság két egymást követő negyedévben visszaesést mutat. Ez pedig nem csak azért probléma, mert a büdzsé beadása előtt járunk és jelentősen korlátozza a tervezhetőséget, hanem azért is, mert a hétköznapi pénzügyeinkre is hatással lehet.

Korábban mi is írtunk arról, hogy bár a minimálbér-tárgyalásokon igyekeznek megtenni az első lépéseket az ezer eurós minimálbér felé, ehhez az is feltétel, hogy a magyar gazdaság teljesítménye ezt megengedje. Azonban mint Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke rávilágított: a GDP visszaesése és a technikai recesszió máris olyan helyzetet teremtettek, amely után elúszhatnak azok a tervek, hogy kétszámjegyű minimálbér-emelkedés következzen 2025-től.

Még nincs nagy baj, de az lehet belőle

Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrumának elemzője a Pénzcentrumnak azt mondta: számos oka van annak, hogy a gazdaság teljesítménye visszaesett, de nem csak a hazai körülményekben kell keresni az okokat.

A technikai recesszió gyakran kevésbé súlyos, mint a hosszabb távú vagy mélyebb gazdasági visszaesések, amelyeket általában több tényező, például magas munkanélküliség, jelentős termeléscsökkenés és általános gazdasági bizonytalanság kísér. Magyarország bruttó hazai termékének volumene a III. negyedévben a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszaki értékénél. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent a KSH közlése szerint. Mivel így két egymást követő negyedévben visszaesést produkált a gazdaság, technikai recesszióról beszélhetünk. Az ipar és a mezőgazdaság is lehúzta a mostani teljesítményt, noha az utóbbi az előző évi magas bázis következménye. Így leginkább az ipar gyenge szereplése emelendő ki, ami a német gazdaság lassulásával van összefüggésben

- fogalmazott az elemző. Elmondta azt is, hogy nem véletlenül kell most is a németeket említeni: nem mi vagyunk ugyanis az egyetlenek, ahol az elmúlt időszakban technikai recesszióról kellett beszélni.

Németországban 2022 utolsó és 2023 első negyedévében egymást követően csökkent a GDP. Sőt ugyanebben az időszakban az energiaárrobbanás, az orosz-ukrán háború és a kamatemelések következtében az euróövezet esetében is megállapítható a technikai recesszió. Egyébként a gyenge európai konjunktúra okozta alacsonyabb külső kereslet is hozzájárult a múlt héten közzétett negatív magyar GDP-adathoz. A recessziós időszakok gyakran összefüggésben állnak globális gazdasági sokkokkal, feszült geopolitikai helyzetekkel, amelyekből most sincs hiány

- tette hozzá Rodic Ádám. Végezetül azt is elmondta: a hétköznapi embereknek egyelőre nem kell súlyos következményektől tartaniuk, de azért nem is árt szurkolni annak, hogy lassan elinduljon egy felfelé ívelő pálya.

A jelenlegi visszaesés egyelőre nem jelent drámai következményeket a lakosság széles tömegei számára, ugyanakkor a kilábalás elmaradása már érezhető, káros hatással járna. Egyelőre talán a gyenge gazdasági adatokra részben visszavezethető gyengülő forintárfolyam az, amit leginkább tapasztalni lehet. A kamatvárakozások eközben emelkedésnek indultak, mivel várhatóan az MNB nem nézné a végtelenségig tétlenül, ha a forint jelentősen tovább gyengülne, mivel az az inflációt emelné. A munkanélküliség eközben kismértékben emelkedésnek indult, de most még nem beszélhetünk durván negatív folyamatokról. A recesszió legrosszabb forgatókönyve az lenne, ha az emberek egyre nagyobb számban veszítenék el állásukat. Ezt el kell kerülni, ugyanakkor mivel a gazdaságban 2025-re fellendülés valószínűsíthető (szerencsés esetben a GDP növekedése meghaladhatja a 3%-ot), így azt várjuk, hogy a negatív hatások összességében nem lesznek drámaiak. Ha ez mégis bekövetkezne, és a fogyasztás visszaesne, akkor a vállalkozások kénytelenek lennének kiadásaik csökkentésére, és előfordulhat, hogy ezt elbocsátásokkal oldanák meg. De persze azok is megérezhetik a recesszió negatív hatásait, akik nem veszítik el állásukat. Ők a bércsökkentés, a munkaidő-csökkentés és annak lehetősége miatt aggódhatnak, hogy a vállalatok nem lesznek hajlandóak bónuszokat és egyéb béren kívüli juttatásokat nyújtani. Továbbá a vállalatok recesszió idején nem szívesen vesznek fel pályakezdőket, így nehéz állást találnia annak, aki frissdiplomás, vagy karriert szeretne váltani

- írta lapunk kérdéseire az MBH Elemzési Centrumának elemzője.

Nem ragadunk bele ebbe az állapotba

Nem csak Németország és hazánk, hanem a balti államok közül többen is voltak már komoly bajban, de most majdhogynem egyedül állunk a kontinensen a technikai recesszióval - mondta Bukovszki András, a CIB Bank elemzője a Pénzcentrumnak. Elmondta, hogy az energiaválság után több országban fordult ez elő, de azóta több állam is ki tudott lábalni ebből.

Az energiaválság utáni időszakban több európai országban is előfordult technikai recesszió, elsősorban Oroszországhoz közeli balti országok, valamint a skandináv államok esetében. Magyarország helyzete annyiban egyedülálló, hogy ebben a periódusban már a második technikai recesszióba szaladt bele ország, rajtunk kívül csak Lettország „büszkélkedhet” ugyanezzel. Különösen régiós összevetésben néz ki csúnyán a hazai növekedési pálya, a visegrádi „társak”, illetve a velünk határos balkáni országok csak egy-egy negyedévben mutattak visszaesést, az utóbbi negyedévekben pedig kifejezetten jól teljesítettek

- írta a Pénzcentrumnak az elemző. Tőle is megkérdeztük, hogy az átlagembereknek mire kell figyelniük ilyen esetben, és ő is a vállalkozások bérkérdéseit emelte ki. Jó hírként közölte azonban, hogy a jelenlegi állás szerint nem is kell hosszú időre megbarátkoznunk a technikai recesszióval.

A vállalatok ilyen esetekben visszaeső bevételekkel és csökkenő profitrátával kénytelenek működni. Ez bizonyos esetekben csődökhöz, elbocsátásokhoz vagy fizetéscsökkentésekhez/kisebb béremelésekhez (ahogy azt a MGYOSZ alelnöke rögtön a friss GDP adat után közölte), illetve visszaeső beruházási aktivitáshoz vezet. A magas munkanélküliség és a kisebb bérdinamika, valamint a rossz gazdasági hangulat a fogyasztási hajlandóság visszaesésében és az általános életszínvonal csökkenésében tükröződik. Ráadásul az állam keze is meg van kötve ilyenkor a csökkenő adóbevételek és a magasabb szociális kiadások miatt. Jól látszik, hogy ez egy lefele tartó spirál és a negatív hatások sok esetben fokozzák is a visszaesést, ezért különösen fontos, hogy ne ragadjunk bele egy ilyen állapotba. Előrejelzésünk szerint ez nem is fog megtörténni, a következő negyedévtől növekedési pályára állhat a gazdaság, azonban a kormány rövid távú növekedési céljait (2025-re 3%-6%) mi rendkívül optimistának gondoljuk, jövőre inkább 2,5%-3% körül alakulhat a GDP bővülése

- írta válaszában Bukovszki András.

Mindenki megérzi

Az OTP elemzői szintén úgy gondolják, hogy a német gazdaság visszaesésében is érdemes az okokat keresni, de ők is arra számítanak, hogy Magyarország is hamarosan kilábal ebből az állapotból. Rövid távon az elektromos autók gyártása az, ami javulást hozhat, de az ipar többi kitettsége sajnos nem biztos, hogy felnő a feladathoz.

Abban, hogy a magyar gazdaság recesszióba került több tényező húzódik meg. Egyrészt idén van egy jelentősebb költségvetési kiigazítás, hiszen tavaly a GDP 6,7%-a volt a hiány, idén pedig a GDP 4,5%-a körül lehet. Másrészt nem vagyunk egyedül, Európa-szerte szenvednek az iparvezérelt országok. Például Svédországban is csökkent né/né alapon a GDP (igaz, csak 0,1%-ot), illetve a német GDP a legutóbbi negyedévben ugyan 0,2%-kal nőtt, de a Q2 és Q3-at összetéve így is 0 volt a növekedés a német gazdaságban. A harmadik ok pedig a gyenge mezőgazdasági idény. Azt lehet mondani, hogy a restriktív költségvetési politika idén várhatóan kifut, illetve arra is számíthatunk, hogy az idei után jövőre jobb lesz a mezőgazdasági idény. Így ebben a 2 tényezőben várható pozitív fordulat. A harmadik tényező, azaz az iparban látható problémák, sajnos nehezebben oldódhatnak meg, ebben rövidtávon a BMW és a BYD új kapacitásaitól remélhetünk javulást. Összességében tehát lehet számítani arra, hogy a magyar gazdaság lassacskán maga mögött hagyja a technikai recessziós időszakot

- fogalmazott az OTP kérdésünkre. Az átlagemberek pénzügyeiről pedig azt mondták: valóban a munkahelyükön, a béremelési ütem lassulásán érezhetik meg leginkább, ha bajban van a gazdaság.

Az emberek a romló gazdasági helyzetet általában a munkaerő-piacon keresztül érzékelik a leginkább. A munkaerő-piacon jelenleg egy kivárási helyzet a jellemző. Ez azt jelenti, hogy az üres/új álláshelyek száma csökkenést mutat, vagyis aki váltani szeretne vagy szeretne elhelyezkedni annak nehezebb dolga van. Viszont egyelőre (komolyabb) leépítések nem indultak meg, a vállalatok láthatóan reménykednek abban, hogy hamarosan jobbra fordul a helyzet és nem akarják elveszíteni a meglévő és már bevált/betanított munkavállalóikat. A gyenge növekedés és a nehezebb elhelyezkedés viszont negatívan hat a bérnövekedésre is.

- írta válaszában az OTP.