Pénzcentrum • 2024. október 31. 06:00
A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar fejlesztése, amihez elengedhetetlenül fontos a versenyképes, azaz termelékeny munkaerő. A munkaerő-termelékenység azt méri, hogy az egyes munkavállalók átlagosan mennyit termelnek, azaz egy foglalkoztatott átlagosan mennyivel járul hozzá a GDP-hez. Magyarországon a munkaerő termelékenysége nagyon alacsony növekedést mutat a feldolgozóiparban 2010 óta - olvasható a GKI Gazdaságkutató közleményében.
Az Eurostat friss adatai szerint hazánkban a feldolgozóiparban dolgozók termelékenysége 8%-kal haladta meg a 2010. évit. Ez az elmaradás különösen nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen, ugyanis más országoknál jelentősen nagyobb növekedés volt megfigyelhető a termelékenységben. Közép-Kelet-Európában, Romániában 11%-kal, Csehországban 33%-kal, Lengyelországban 39%-kal, míg Szlovákiában 58%-kal nőtt a termelékenység, vagyis minden regionális versenytárshoz viszonyítva lemaradt a magyar növekedés.
Az EU egészében pedig 23%-kal, vagyis a magyar értéknél 15% ponttal jobban növekedett a termelékenység. Ezek a trendek más megvilágításba helyezik a kormánynak az Európai Unió termelékenységével kapcsolatos kritikáit. Magyarország az Európai Unió átlagos termelékenységét lefelé húzza, így kritikájuk helyett, a hozzájuk való közeledését kellene először elérni.
Hazánk versenyképessége az ipar munkaerő-termelékenységében csökkent, ami nehezebbé teheti a jövőben a nagy ipari beruházások bevonzását, vagy legalábbis a hazai munkaerő vonzerejét. Ennek elkerülése érdekében kiemelten fontos lehet olyan szakképzések elindítása, illetve olyan vállalati képzések támogatása, melyek növelik a hazai munkaerő termelékenységét, és így egyúttal hazánk gazdasági növekedési kilátásait.