Pénzcentrum • 2024. október 17. 11:04
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója éles kritikákat fogalmazott meg az állami és uniós szabályozással kapcsolatban a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forumon. Szerinte a jelenlegi gazdasági környezetben nem éri meg más európai bankokba fektetni, csak az OTP-be, amely a híres futballista Peléhez hasonlóan szerinte „ólommal a cipőjében” is kiemelkedően teljesít.
A Portfolio Budapest Economic Forumán Csányi Sándor kiemelte, hogy a magyar adórendszer annyira kedvezőtlen, hogy az OTP-nek is fontolóra kell vennie egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltató indítását, hogy a magyar ügyfeleket kiszolgálja. Hozzátette, hogy a kormány által az új adók bevezetésekor tett ígéretek sorra nem teljesülnek.
Csányi kritizálta a lakáshitelekre vonatkozó 5%-os kamatplafont is, rámutatva arra, hogy miközben ilyen intézkedések születnek, a kormány nem vállal inflációs célokat, ami furcsa logikának tűnik számára. Elárulta, hogy az OTP néhány éve komolyan mérlegelte a Commerzbank megvásárlását, de végül a politikai kockázatok és a német munkavállalói szakszervezetek ereje miatt elálltak az üzlettől.
Ezek voltak az OTP-vezér főbb állításai eddig a konferencián, az európai gazdaságra vonatkozólag:
- az elmúlt 10 évben az EU lemaradt növekedésben az USA-hoz képest, elsősorban az alacsonyabb termelékenység és a népesség eltérő alakulása miatt, a kormányzati intézkedések (pl. támogatott hitelek, babaváró hitel) Magyarországon sem tudták megfordítani a negatív demográfiai trendet,
- a technológiai fejlődésben és innovációban is sereghajtóvá vált Európa, számban, részesedésben és értékben is sokkal nagyobb arányt képviselnek az amerikai és ázsiai cégek,
- Európa bankszektorának 2008-as válságát alapvetően az USA pénzügyi válsága és „periféria” országokban kialakult ingatlanlufi és szuverén eladósodottság okozta, a 2008 és 2015 közötti állami bankmentő csomagok az eurózónában 354 milliárd eurót (a GDP 3,5%-a), az USA-ban 295 milliárd eurót (a GDP 2,9%-a) tettek ki,
- a válságért elsősorban a hitelminősítők voltak a felelősek, a kormányok pedig azóta sem vonták le a tanulságokat, hiszen tovább nőttek az államadósságok, sok esetben a GDP 100% fölé,
- a válság okai közül egyedül az ingatlanlufik újbóli kialakulását sikerült megelőzni alapvetően makroprudenciális szabályozással (hitelfedezeti mutató és jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozása),
- a válságra reagálva a tőkekövetelmények Európában 2,5-szer nagyobb mértékben nőttek, mint az USA-ban, míg az OTP alapvető tőkekövetelménye 11,5%, az OTP méretű Northern Trust Corporation nevű amerikai banké 7% ma,
- az európai bankok átlagos kockázatokkal súlyozott eszközértéke (RWA) 2014-2023 között 10%-kal, az USA-ban 34%-kal nőtt, az állampapírok jelentősége Európában sokkal jobban megnőtt, mint Amerikában,
- az európai bankok tőkearányos megtérülése fele az amerikai bankokénak (5% vs 10%), az elvárt hozamhoz képest az eurózóna bankjai 60%-os, az amerikai bankok 110%-os teljesítményt nyújtanak
nem is fektetek más európai bankba, csak az OTP-be, amely Peléhez hasonlóan ólommal a cipőjében is képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani
- fogalmazott Csányi Sándor, aki szerint Európában egyáltalán nem vonzóak a banki befektetések.
Előadása szerint
a globális fizetések terén szinte 100%-ban az amerikai szereplők uralják a mezőnyt, és az amerikai bankok teret nyertek globálisan és Európában is,
mindezek ellenére az EU döntéshozói a banki szabályozás és a tőkekövetelménye enyhítése helyett további szabályozásokban látják a megoldás kulcsát, a Draghi-jelentés is a több szabályozással járó bank- és tőkepiaci unióban látják a megoldást,
a túlszabályozás a bankszektoron kívüli szereplőket juttatja versenyelőnyhöz,
eljutunk lassan mi is oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket
- további kihívás a jegybankok által bevezetni tervezett digitális jegybankpénz, és nem igazságos az sem, hogy az államkincstár és más állami szereplők nem fizetnek adót, mindemellett főleg Közép-Kelet-Európában a bankrendszert még súlyos adóterhek is sújtják,
- a mi régiónk bankrendszerének a növekedése és jövedelmezősége az extra terhek ellenére kedvezőbb az eurózónáénál, ebben szerepe van annak, hogy a banki penetráció ma még jóval alacsonyabb, mint a nyugati országoké,
- a bankszektor hatékonyságának növeléséhez szükség lenne a konszolidációra, de az UniCredit és a Commerzbank példája jól mutatja, hogy ha adódik egy ilyen lehetőség, a politika mennyire keresztbe tud feküdni neki.
2020 elején az OTP is komolyan gondolkodott a Commerzbank megvásárlásán, meg is lett volna a forrás hozzá, végül a német munkavállalók nagy Alkuereje, másrészt a politikai kockázat miatt álltak el tőle.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
a magyar bankrendszer hitelnövekedésben közelíti a közép-kelet-európai szintet, de jövedelmezősége még az eurózóánál is alacsonyabb volt, a magyar bankrendszer tőkearányos megtérülése tavaly egyszeri tételek nélkül 10,7% lett volna,
nincs olyan ország, amely különböző intézkedések révén olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar kormány, ennek ellenére, a magyar bankszektor hitelállománya 2014 és 2023 között 76%-kal nőtt, a bankok könyveiben lévő állampapír 2,3-szorosára nőtt, a magyar bankszektor saját tőkéje 2,6-szorosára emelkedett,
mindössze kétszer fordult elő az elmúlt évtizedben, hogy a magyar bankszektor az elvárt hozam fölött tudott teljesíteni,
a bankszektor terhei nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is,
a legrosszabb az, hogy a legtöbbször egy adó bevezetésekor tett ígéret nem teljesül, a extraprofitadónak például idén már nem kellene léteznie,
nagyon sok igazságtalanság van, például aki nem hallgatott a jegybank és a bankok figyelmeztetéseire, és változó kamatozású hitelt vett igénybe, sokkal jobban jártak, mint akik fix kamatozású hitelt vettek fel, és
FURCSA LOGIKA, HOGY 5%-OS KAMATPLAFONT KELL BEVEZETNÜNK, DE EGY SZÓT SEM HALLOK ARRÓL, HOGY A KORMÁNY VALAMILYEN INFLÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGET VÁLLALNA CSERÉBE,
Az OTP Csoport a nehézségek ellenére is képes a sikerre, tőkearányos megtérülése magas, CET 1 rátája pedig csak valamivel alacsonyabb a legmagasabbal rendelkező Raiffeisen Bankénál.
Ha az OTP el akarná adni az orosz bankját, akkor csak az orosz állami értékelő által becsült érték 5%-át kapná meg (40%-on adhatna el, és 35%-os különadót elvonna az orosz állam), ez ajándék lenne az orosz államnak. Az S&P Global elemzése a legjobb teljesítményt nyújtó európai banknak hozta ki az OTP-t, az Európai Bankhatóság stressztesztje alapján pedig a 4. legstabilabb európai bankról beszélünk.
Címlapfotó: Rosta Tibor, MTI/MTVA