Adókivezetést lengetett be Varga Mihály: ezzel rengeteg magyar járhat jól

Varga Mihály pénzügyminiszter "Felhős égbolt alatt" címmel tartott előadást a magyar gazdaság kilátásairól és kihívásairól a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. Az előadás aktualitását a magyar gazdaság helyzetén túl az is adja, hogy a kormány épp a héten döntött egy 21 pontos akciótervről, amelynek a gazdasági növekedés élénkítése a célja.

Az előadáson többek között az alábbiak hangzottak el

• Varga Mihály először Hernádi Zsolt előadására reflektál: a pénzügyminiszter reméli, hogy Draghi-versenyképességi jelentése nem úgy végzi, mint az EU-többi jelentése.
• 2010 óta a magyar gazdaság potenciális növekedése gyengült, de ez elsősorban a koronavírus, az orosz-ukrán háború miatt történt. Ugyanakkor az utóbbi években már egyre inkább a növekedési potenciálja közelében teljesít a magyar gazdaság. Ez 2025-re már sikerülhet is.
• A potenciális (egyszeri hatások nélküli) GDP Magyarországon 3% körüli, ami magasabb, mint a régiós országoké. Németországban csupán 1% körüli.
• A versenyképesség és a hatékonyság javításának módja: erre hozta létre a kormány a 6 éves bérmegállapodást 2017-2022 között. A reálbérek 45%-kal emelkedtek, a járulékok pedig 15,5%-kal csökkentek.
• A gazdasági fejlődés alapfeltétele a költségvetés elsődleges egyenlegének javulása. Jövőre már nagyot javul a költségvetés kamatkiadása. Továbbra is fontos a költségvetési hiány csökkentése. A hiánycsökkentésben Magyarország 2021-2025 között EU-s összevetésben az élmezőnyben van. A hiány finanszírozásában felértékelődnek a lakossági megtakarítások.

A pénzügyminiszter véleménye szerint az adósság finanszírozásának optimális mixe: 50% intézményi befektetők, 25% lakosság és 25% deviza.

• Az államadóssággal kapcsolatban Varga Mihály elmondta, hogy az államadósság a koronavírus miatt 80% közelébe emelkedett, de 2024-re már 73% körüli szintre csökkent.
• A lakosság jövedelmi pozíciója javul, de még az óvatossági motívum meg van. A korábbi években elvesztett tartalékok visszaépítése zajlik, de ez nem magyar specialitás, az egész EU-ban küzdenek ezzel.
• A megtakarítások emelkedése csökkenti az ország sérülékenységét. Ez lehet az alapja a következő években a magyar gazdaság fejlődésének.
• Európai megoldást sürget Varga Mihály a külföldi, főleg ázsiai webshopokkal kapcsolatban. Ezek sokba kerülnek az államháztartásnak.
• Az ingatlanpiacon reménykeltőek a kilátások. Az ingatlantranzakció-számok már javulnak, a kamatok csökkenő trendben vannak.
• A pénzügyi kondíciók már normalizálódtak, a lakossági állampapírok kamatai csökkenhetnek, de ehhez kedvező inflációs és kamatkörnyezet is szükséges. A mostani 3%-os infláció még nem elég, a következő hónapok infláció is fontos lesz az állampapír-kamatok megállapításához.
• A német gazdaság továbbra is recesszióban van, az IFO gazdasági hangulat index alapján tovább romlanak az üzleti kilátások és ezt támasztják alá a ZEW felmérései is. Ausztriában 1946 óta nem volt olyan recesszió, mint most.
• Eközben Kínában is vannak problémák, de már elkezdődött a monetáris és fiskális stimulus. A kormány reményei szerint a kínai szerkezeti gondok oldódhatnak. A Reuters elemzői konszenzusa 4,8%-os növekedést vár idénre. Viszont Kínában az államadósság 2014 óta a GDP 40%-ról 89%-ra emelkedett.
• A kínai védővámok bevezetése nem fog segíteni az európai autóiparnak. Mit tehet a magyar autóipar ebben a nehéz helyzetben? Alkalmazkodni kell és egyre inkább ázsiai partnerek lesznek a dominálnak, főleg, ha Németország technológiailag lemarad.
• Hazai makrogazdasági folyamatokról elmondta a pénzügyminiszter, hogy 3,4%-os lehet a 2024-es GDP, a fogyasztás 4,3%-kal, beruházások növekedése 5-5,5%-os lehet. A kamatkiadások csökkenése segíteni fog és javulni fog az üzleti környezete is. 8,4%-os bárnövekedéssel számol a kormány jövőre.
• Új adók bevezetésére nem készülnek, sőt néhány adónem kivezetésre is kerülhet.
  A hazai magánszektor eladósodottsága uniós összehasonlításban is nagyon kedvező. Az állam és a magánszektor együttes adóssága számít az ország mozgásterénék. Uniós viszonylatban nálunk ez nagyon alacsony, ez jövőre a gazdasági növekedés egyik motorja lehet.
• Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban van még teendője a kormánynak. Az állami kiadások arányát 50% közeléből 45% környékére szeretné csökkenteni a kormány.

Összefoglalásképp

A magyar gazdaság kilátásai: jövőre 3-6%-os gazdasági növekedés, a fogyasztási élénkülése és az óvatossági motívum oldódása miatt. Továbbá nagyobb beruházások indulnak (BMW autógyárt, Budapest-Belgrád vasút beruházás befejeződik, Paks 2. folytatódása, BYD gyár is befejeződik). Kormányzati oldalról a kisebb hiány fogja támogatni a növekedést, valamint a célzott gazdasági programok és a humán tőke fejlesztése is segíteni fog.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA