Pénzcentrum • 2024. október 11. 18:35
Első ízben ültek asztalhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) invitálására a hazai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában részt vállaló állami szervezetek, a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM Magyarország, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a Széchenyi Kártya programot bonyolító Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt., valamint a kereskedelmi bankok kkv-üzletágvezetői - jelentette be pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozásokért és technológiáért felelős államtitkára bevezetőjében emlékeztetett: a kormány célja, hogy 2025-ben 3-6 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. Ennek a célnak az elérésében kiemelt szerepe van a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozói szektornak. A hazai kkv-k beruházási kedvét a szeptemberben már 3 százalékra csökkenő infláció és az augusztusban a kiigazított adatok alapján éves szinten 4,1 százalékkal bővülő, s így már a gazdasági növekedést támogató kiskereskedelmi forgalom erősítheti, oldódhat a bizonytalansági motívum. Fontos azonban az is, hogy a vállalkozások támogatás, hitel- és tőkeoldalon továbbra is segítséget kapjanak - írta.
A kormány a maga részéről a hamarosan meghirdetendő kkv-akcióterv keretében számos új programmal és hitellehetőséggel készül, ennek első elemét az áprilistól elérhető kkv-technológiai hitelprogram budapesti vállalkozások számára történő kiterjesztését már bejelentették – jelezte az államtitkár. A hazai kkv-k jelenleg 160 ezer támogatott, illetve piaci kamatozású hitelt törlesztenek, a nagyságrendileg 6600 milliárd forintnyi hitelállomány felét döntően állami viszontgaranciával bíró hitelgarancia védi.
A cél a jelenleg stagnáló új hitelkihelyezések felfuttatása, a GDP-hez viszonyítottan 12 százalékon álló, s így az EU átlagától elmaradó kkv-hitelállomány 20 százalék közelébe emelése. Az NGM kiemelte: a tervek szerint negyedévente összehívott hitelezési kerekasztal feladata az információmegosztáson túl azoknak a pontoknak a feltárása, amelyek akár szabályozói, akár banki oldalról akadályt jelentenek a vállalkozások finanszírozásában. A cél az, hogy forrásoldalról is minél hatékonyabb támogatást kapjanak a magyar vállalkozások, hogy versenyképesebbek legyenek, fejlesztéseikkel nagy cégek beszállítóivá váljanak, vagy éppen exportpiacokon jelenhessenek meg termékeikkel.
„A kkv-államtitkárság nyitott államtitkárság, célunk, hogy minden, a hazai mikro- kis- és középvállalkozások életét könnyítő javaslatot megfontoljunk. Párbeszédre, együttgondolkodásra és új ötletekre is szükségünk van, ezért szeretnénk meghallgatni a piaci szereplőket” – mondta Szabados Richárd. Az államtitkár hozzátette: „a kerekasztal körül ülő bankos kollégák mindennap találkoznak vállalkozói partnereikkel, ilyen mértékű ügyfélkapcsolati információt máshonnan nem lehet becsatornázni a döntéshozatali folyamatba. Ennek intézményes kereteit teremtettük meg a kerekasztal létrehozásával, amilyen kezdeményezésre eddig nem volt példa Magyarországon”.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az NGM államtitkára a hitelhez jutással kapcsolatban eddig felmerült akadályok kapcsán arra kérte a pénzintézeteket, vizsgálják meg, miként tudnák a 21. században a vállalatok életében egyre komolyabb értéket képviselő immateriális javak (pl. szoftverek) beszerzését hitelcélként, illetve az ilyen javakat a hitelnyújtáshoz szükséges fedezetként jobban elfogadni. Emellett a hitelezésből kizárt tevékenységi körök, szektorok áttekintését, az iparági limitek felülvizsgálatát kérte a bankoktól. Szabados Richárd hangsúlyozta, a témában egyeztetést kezdeményeznek a Magyar Nemzeti Bank szakértőivel is.
A pénzintézetek képviselői konstruktívan álltak a kérdésekhez, saját belső adminisztrációs folyamataik felgyorsítását ígérték. Javaslataik egy része a magyar uniós elnökséghez kapcsolódva a kkv-szektor finanszírozhatóságát nehezítő szabályokhoz, az EU-s források túlzó bürokratikus előírásainak csökkentéséhez, a több mint 20 éve megalkotott uniós kkv-definíció, illetve a de minimis szabályozás reformjára vonatkozott - olvasható az NGM közleményében.