Szopkó Zsófia • 2024. október 3. 05:34
Vannak olyan helyek, ahol évente egy lakosra több mint egy tonna szemét jut, míg más településeken ez az érték kevesebb mint 100 kilogramm. A 2022-es adatok alapján Komárom-Esztergom vármegye termelte a legtöbb hulladékot, majd Pest vármegye követte. Az országos átlagos különbség a legtöbb és legkevesebb hulladékot termelő vármegyék között 110 kilogramm volt, Budapest pedig közel 400 000 tonna elszállított hulladékkal vezeti a listát. Települések szintjén, a balatoni települések jelentős hulladékot termelnek, a top 10-es listában közel 8 000 kg szemetet termelnek összesen a nyaraló régiók, lakosságarányosan. Ezen adatok fényében nem csoda, hogy bevezetésre került az új üvegvisszaváltó rendszer hazánkban.
Magyarországon jelentős eltérések mutatkoznak a települések között abban, hogy mennyi hulladék keletkezik és kerül hivatalosan elszállításra. Vannak olyan helyek, ahol évente egy főre több mint egy tonna hulladék jut, míg máshol ez az érték nem éri el a 100 kilogrammot sem.
A cikkünkben a 2022-es hulladéktermelést vizsgáltuk települési szinten, két adatforrás alapján. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatai szerint a lakosságtól elszállított hulladék mennyiségét (tonnában), míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisát a települések állandó lakosságszámának meghatározásához használtuk.
A szemét mennyisége évente: ennyit termelnek a családok
Először regionális szinten vizsgáltuk meg az adatokat. Ebben a bontásban két régió van, ami jobban kiugrik a többi közül. Szemléltetés képen a következő ábrán külön feltüntettük a lakosságszintű és lakosságarányos adatokat is. Jól látszik, hogy nagyon sokat számít a lakosságszámmal való leosztás, ugyanis, anélkül Közép-Magyarországon több mint 2 millió kg szemét termelődik, a Dél- Alföldön pedig 1 millió kg-nál több, holott lakosságarányosan nem magaslanak ki annyira a többi régió közül.
Bár így is (lakosságarányosan is) Közép- Magyarország hozta a legnagyobb értéket a 2022-es évben a hulladéktermelés terén, Közép- Dunántúllal egyetemben. A legkevesebb hulladékot pedig az Észak- Alföld termelte, nagyjából 190 kilogrammot. A többi országrész esetén a szórás már nem nevezhető számottevőnk. A régiós adatok vizsgálata érdekes és mindenképpen sokatmondó, de azért azt fontos megjegyezni, hogy nem ad pontos képet. A régiók nem ugyanakkora területet fednek le az országból, és a település számok sem egyeznek, ezért érdemesebb tovább folytatni az elemzést, és megvizsgálni a régióknál kisebb területi felosztásokat is.
A továbbiakban az elemzés során Budapestet kivettük a listából, mert nagyon téves értékek mutatkoztak volna vármegyei szinten. Budapest 2022-es, a lakosságtól elszállított hulladék értéke közel 400 000 tonna, ami meglehetősen sok, de fontos ez esetben sem szabad megfeledkezni a lakosság arányos értékről. Ebben az esetben már a főváros sem olyan kiugró, 0,216 tonna, azaz megközelítőleg átlagosan egy budapesti lakostól 2022-ben 216 kg szemetet szállítottak el, ami a fenti adatok alapján sem nevezhető szélsőségesnek.
Az éves szemét mennyisége: vármegyei adatok
A szűkítés következő pontja a vármegyei szintű adatok. Itt azért már látható, hogy sokkal nagyobb a szórás az egyes vármegyék között, tehát kezdünk konkrétabban közelíteni azokra a területekre, ahol az átlaghoz és mediánhoz képest több hulladékot szállítottak el 2022-ben.
Az ábra alapján Komárom-Esztergom vármegye volt a legnagyobb hulladéktermelő, ezt szorosan követte Pest vármegye. Az adatokból látható, hogy a hulladék mennyisége fokozatosan, 10 kilogrammonként csökken a sorrendben, egészen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéig, amely a legkevesebb szemetet termelte. Bár egyik adat sem emelkedik ki szélsőségesen, 2022-ben így is körülbelül 110 kilogrammos különbség volt az átlagos szeméttermelésben a legtöbb és a legkevesebb hulladékot termelő vármegyék között.
Összességében az adatok alapján az értékek az átlag alatt maradnak, ami arra utal, hogy a nagyobb hulladéktermelésű települések egyenletesen oszlanak el a vármegyék között, és nem koncentrálódnak egy-egy területre. Ha csak a lakosságtól elszállított hulladék mennyiségét vizsgáljuk, nem meglepő, hogy a legnagyobb városok állnak az élen. Budapest jelentősen kiemelkedik, hiszen évi közel 400 000 tonnányi elszállított hulladékkal messze vezeti a listát. Ez természetesen nem váratlan, hiszen a főváros Magyarország legnagyobb és legsűrűbben lakott városa.
Ha tehát Budapestet félretesszük, akkor is a nagyvárosok vannak az élen, úgymint Debrecen, Szeged, Sopron stb. Azonban nem meglepő az a tény, hogy ahol többen élnek, ott több szemét keletkezik, pontosan ezért itt is lakosság arányosan érdemes megnézni az elszállított hulladék éves értékét. Így már sokkal inkább érdekesebb és nem mellesleg relevánsabb adatokat kapunk.
A Veszprém vármegyei Balatonakarattya település szerepel a lista első helyén, ott 2022-ben átlagosan 1 393,69 kg szemét jutott egy főre, ami hihetetlenül kimagasló szám, főleg a korábbi regionális és vármegyei százas nagyságrendű adatokhoz viszonyítva. A másik kilenc település is kimagaslik az ezres nagyságrendekkel, az első 6 település mind 1 000 kg felett termelték egy főre a hulladékot.
Csér is szerepel idén is a listában, ám fontos hozzátenni a képhez, hogy a településen egy Hulladéklerakó STKH telep található, ami máris magyarázattal szolgálhat a magasan kiugró értékkel kapcsolatban. Azonban érdekes, hogy ehhez képest is Balatonakarattya megelőzi Csért ebben a versenyben (23 kg-mal). Ami szintén igen látványos, hogy a top 10 településből 7 mind a nyári szezon közkedvelt Balaton parti települései közzé tartoznak, amiből arra következtethetünk, hogy
a tehetősebb helyi lakosság mellett a nyári turista áradat is nagyban hozzájárult az ilyen nagy mennyiségű éves hulladék felhalmozásához.
Mindezek után megnéztük azt is, hogy melyek azok a hazai települések, ahol a legkevesebb szemetet termelték a vizsgált időszakban.Ennek a listának a nyertese a Bács-Kiskun vármegyei Kunpeszér lett, ahol mindösszesen 32,7 kg szemetet termelt átlagosan egy lakos 2022-ben. A top 10-es legkevesebb szemetet termelő községek közzé tartozik Méra (50 kg/fő), Pettend (51,1kg/fő) vagy Ipolyszög is, ahol ezeknél kevesebb, 35,3 kg az egy főre eső elszállított hulladék kilója. Összesen 36 olyan község található, ahol ez a szám 100 kg alá esik, ezen a 36 településen pedig 30 032 ember él, ami a teljes lakosság csupán 0,37%-a.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Átlag és medián vizsgálata
Nézzünk rá pár fontos számadatra az adatbázisból. Az egyik érték, amit érdemes kiszámolni az az átlag. Az átlag egy igen érzékeny mérőszám, ha magasan kiugró adat található a táblázatban, akkor torzíthatja a valóságot. Azonban az átfogó kép elérése érdekében mindenképp célszerű az átlag meghatározása, és természetesen a mediáné is.
Jelen esetben a lakosságtól elszállított települési hulladék átlaga 2022-ben: 664,8 tonna (körülbelül 664 ezer kg), tehát a vizsgálatban résztvevő települések átlagosan ennyi tonna szemetet termeltek 2022-ben. A medián értékünk ehhez képest csupán 169 tonna (tehát megközelítőleg 196 ezer kg). Amiből egyrészt levonhatjuk azt a következtetést, hogy
- a települések fele 169 tonna vagy annál kevesebb hulladékot termeltek 2022-ben;
- valamint azt is megállapíthatjuk a két számadat alapján, hogy akadnak nagyon magasan kiemelkedő települések a hulladék termelés terén (ezt a két vizsgált mutató jelentős eltéréséből következtethetjük ki).
A DRS a következő lépés a kevesebb hulladék felé?
Egy korábbi cikkünkben kiszámoltuk, hogy mennyit veszíthet az, aki nem váltja vissza az üres üvegeket. Egy év alatt 64 ezer forintot veszít az a személy, aki nem érvényesíti az üdítős palackok 50 forintos betétdíját. Ez már önmagában jelentős összeg, azonban a visszaváltásból származó megtakarítás befektetése még látványosabb eredményeket hozhat hosszú távon.
Ha valaki évente a 64 ezer forintot 7%-os kamattal befekteti, tíz év alatt már több mint 1,1 millió forintos megtakarítást érhet el. Minden évben újra befekteti az összegyűjtött betétdíjakat és a kamatokat, így a hozamok folyamatosan növekednek, és az évek során látványosan duzzadhat a megtakarítás.
Jól látható, hogy húsz év alatt a rendszeres visszaváltásból származó összeg már több mint 3,6 millió forintra nőhet. Ez jól mutatja, hogy bár az üvegvisszaváltás kényelmetlen lehet, hosszú távon jelentős pénzügyi előnyökkel járhat, ha valaki rendszeresen él ezzel a lehetőséggel. A cikkünkben továbbá azt is felmértük, hogy hogyan áll a lakosság a visszaváltási rendszerhez.
A Pénzcentrum szavazására közel 8 700 olvasó adott választ arra a kérdésre, hogy visszaváltják-e az üres palackokat. Az eredmények szerint a válaszadók 78%-a mindig visszaváltja az üvegeket, mert fontosnak tartják a pénzmegtakarítást. A szavazók 12%-a néha visszaváltja a palackokat, de időnként nem foglalkozik vele, míg 10% bevallottan soha nem váltja vissza azokat.
A Pénzcentrum korábbi cikke, amelyet a Debreceni Egyetemmel közösen készített, szintén hasonló eredményeket mutatott. A megkérdezettek közel fele pozitívan tekint az új üvegvisszaváltási rendszerre, bár 66,8%-uk kisebb-nagyobb kényelmetlenséggel számol a rendszerről, például a sorban állás vagy a palackok sértetlenségének megőrzése miatt.
Bár a rendszer kényelmetlen lehet, sokan felismerik annak fenntarthatósági előnyeit. A válaszadók közel fele (49,9%) szerint a visszaváltási rendszer jó ötlet, mert csökkenti a hulladékot és hozzájárul a környezetvédelemhez, míg 10,6% semlegesen viszonyul a változáshoz, elfogadva a törvényt.
Kutatás az előrehozott szezonális akciókról
Évek óta megfogyelhető trend, hogy egyre korábbra hozzák a kereskedelmi láncok a szezonális ajánlataikat. Így egyre gyakoribb, hogy már szeptember végén megjelennek a boltok polcain a karácsonyi desszertek, a puszedlik, a fahéjas kekszek, egy-egy divatos karácsonyi manó, sőt akár a püspökkenyér is. A bátrabb kerekedők pedig már augusztus végén ledobják a karácsonyi bombát. Te mit gondolsz erről a kereskedelmi gyakorlatról? A Pézcentrum és a Debreceni Egyetem friss kutatásában arra keressük a választ, mit gondolnak a vásárlók arról, hogy enyire siet a kereskedők órája. Kérjük, töltsd ki az alábbi kérdőívet!