Pénzcentrum • 2024. szeptember 24. 20:44
Csökkentette az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, az irányadó ráta 25 bázisponttal 6,5%-ra csökkent. Kisebb kihagyás után változott ismét a kamat, ez azonban nem okozott meglepetést az elemzőknek.
A Monetáris Tanács mai ülésén 25 bázisponttal 6,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. A döntés megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak. Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt közölte, a döntést követő sajtótájékoztató nem hozott jelentős újdonságokat. Az előretekintő iránymutatás változatlan maradt az előző hónapokéhoz képest: „A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.”
A hangvétel tehát nem tolódott el a lazább irányba, a jegybanki alelnöke továbbra is az óvatosságot hangsúlyozta. Ezt indokolja a pénzügyi piaci folyamatok változékonysága a feltörekvő piacok magas kitettsége mellett. Emellett az inflációs várakozások is csak lassan csökkennek, és a szokásosnál változékonyabbak. Az alelnök azt is megjegyezte, hogy a Fed 50 bázispontos kamatvágását nem kell túlreagálni, ez önmagában nem indokol változtatást a magyar jegybank kommunikációjában, illetve politikájában. Marad tehát az óvatosság, a türelem és az adatvezérelt döntéshozatal.
Ami a csütörtökön publikálásra kerülő Inflációs Előrejelzés főbb számait illeti, a jegybank várakozásai szerint a magyar gazdaság 2024-ben 1–1,8 százalékkal, 2025-ben 2,7–3,7 százalékkal, majd 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal bővül. Az előrejelzési sáv közepe lényegében összhangban van az Erste növekedési várakozásaival - kommentálták.
Az inflációt meghatározó középtávú folyamatok tekintetében pedig a jegybank 2025 első negyedévében tovább folytatódó dezinflációt vár az alacsonyabb külső költség-környezetnek, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazásoknak köszönhetően. Éves átlagban az infláció idén 3,5–3,9 százalék között, 2025-ben 2,7–3,6 százalék között, 2026-ban pedig 2,5–3,5 százalék között alakulhat - írták.
Az inflációt illetően a 2025-ös jegybanki várakozás valamivel optimistább, mint az Erste gondolja: véleményük szerint a lakossági fogyasztás várt további élénkülése, a továbbra is erőteljes bérkiáramlás, valamint a nem teljesen horgonyozott inflációs várakozások valamivel magasabb éves átlagos számot hozhatnak 2025-re nézve. A mai ülésen elhangzottak hatására nem változtattak kamatelőrejelzéseiken: az idei év hátralévő részében egy, esetleg kettő 25 bázispontos kamatvágás jöhet még. Jövőre – leginkább az infláció alakulásának függvényében – folytatódhat a már lassabb kamatnormalizáció, és a jegybanki alapkamat 2025 végére 5-5,25 százalékra csökkenhet.
Az MBH várakozásainak is megfelelt, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén 25 bázisponttal 6,50%-ra csökkentette az alapkamatot. Az MNB közzétette új makrogazdasági várakozásait is. A gazdasági növekedésre 2024-ben 1,0-1,8%-os, a jövőre 2,7-3,7%-os értéket várnak az MNB-nél, ami érdemi csökkentés a júniusi prognózishoz képest, ugyanakkor egyáltalán nem jelent meglepetést az elmúlt hetekben-hónapokban beérkezett gazdasági adatokat tekintve. Az inflációs előrejelzését mérsékelten emelte az MNB a jövő évre, kismértékben 3% feletti pénzromlást jelezve előre.
Árokszállási Zoltán közlése szerint ez a módosítás sem tekinthető meglepetésnek, mivel időközben jelentős minimálbér-emelési programot jelentett be a kormány, illetve a tranzakciós illeték megemelése is néhány tized százalékponttal emelheti az árszínvonalat 2024-2025-ben. Eközben a maginfláció alakulása sem utal arra, hogy könnyen 3%-ra szorítható lenne az infláció már jövőre.
A kamatcsökkentés széles körben várt volt, a lépés és annak mértéke egyáltalán nem jelent meglepetést - írták. Az MNB előrejelzéseit az inflációval kapcsolatban 2025-re kismértékben felfelé, a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozást azonban meredeken lefelé módosította, ami ugyancsak nem meglepő. Idén 2%-ot nem elérő (valahol 1,5-2,0% között várható) gazdasági növekedésre, jövőre a 3%-os pontszerű cél felett, de a toleranciasávon belül alakuló inflációra lehet számítani az MBH véleménye szerint.
Bár az MNB kamatdöntése a vártnak megfelelő volt, a forint árfolyamában kisebb kilengést azért okozott a döntés: a 14.00-kor bejelentett döntés után kissé erősödött, majd a sajtótájékoztató során kissé gyengült a forint, amely így délután 4 óra után 395 körül hullámzott - írták.
Az MNB tartotta azt az előretekintő iránymutatását, miszerint a következő üléseken adatvezérelten, ülésről ülésre fognak dönteni vagy a kamatok tartása, vagy a 25 bázispontos csökkentés között. Idén még három döntés lesz, és elnézve a nemzetközi kamatkörnyezet egyre támogatóbb voltát, kicsi a valószínűsége annak, hogy egyáltalán ne legyen további csökkentés. Amennyiben az MNB tartja a július óta látható mintát, és egy csökkentést egy kivárás fog követni, úgy év végére 6,25%-ra csökkenhet a kamat. Legalább erre a szintre csökkenhet az MNB irányadó rátája, miközben a kockázatok ehhez képest inkább lefelé mutatnak év végéig - kommentálta.
2025-tel kapcsolatban egyre erőteljesebb kérdés az új vezetés várható monetáris politikai irányultsága.
A kérdés úgy vetődik fel, hogy lehet-e sokkal lazább a monetáris politika megközelítése jövőre a jelenleginél - írták. Az inflációs kilátásokra nézve, egyelőre (átlagosan) a toleranciasávban tarthatónak tűnik a pénzromlás üteme, ugyanakkor előrejelzésünk szerint ez inkább a toleranciasáv felső szélét jelentheti. A piacokat esetlegesen meglepő mértékű kamatcsökkentésekkel a forint akár számottevőbben gyengülhetne, ami visszahatna az inflációra: egy százaléknyi forintgyengülés az inflációt körülbelül 0,2-0,3%-kal emelheti, különösen olyan helyzetben, ahol a fogyasztás lehet a gazdasági növekedés motorja (azaz a gyengébb árfolyamot könnyebben át lehet hárítani, hiszen várhatóan lesz kereslet). Azaz a sokkal lazább kamatpolitikára csak akkor lenne mód az inflációs cél feladása nélkül, ha az inflációs kilátások hirtelen sokat javulnának (csökkennének), vagy a forint jelentősebben erősödne, monetáris politikán kívüli okokból - fejtette ki.
Bár a globális gazdaság gyengélkedése és a jelenleg épp csökkenő energiaárak ezt támogatják, a szolgáltatások inflációjánál az eddigieknél meggyőzőbb pályát kellene ehhez itthon látni, hiszen már most is sokkal inkább a maginflációs tételek húzzák az inflációt felfelé, és nem az energia, vagy az élelmiszerek ára. Másfelől, bár a folyó fizetési mérleg növekvő többlete támogatja a forintot, ez nem újdonság a piaci szereplők számára, miközben a forint az elmúlt egy-két hónapban nem igazán akart erősödni (amiben véleményünk szerint a relatíve erős eálárfolyam is közrejátszhatott). Azaz, összességében jelenleg nem látszik túl nagy tér a monetáris politikai irányultság számottevőbb lazítására. Ugyanakkor ettől függetlenül egyértelműen van tér jövőre a kamatok további mérséklésére. Összességében 2025-ben folytatódhatnak a kamatcsökkentések, a jövő év végéig 5,00-5,25%-os szintig - írták.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az Equilor szerint is a várakozásoknak megfelelően lépett, minden megkérdezett elemző erre számított. Az Equilor várakozása szerint az idei évben még egy 25 bázispontos kamatvágás jöhet, így év végére 6,25 százalék lenne az alapkamat - közölte Varga Zoltán, senior elemző
Nem változott a kommunikációs iránymutatás. A közleményben a jegybank jelezte, hogy "A nemzetközi és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről." Virág Barnabás az ülést követő háttérbeszélgetésen többször hangsúlyozta, hogy a következő üléseken is kamattartás vagy kismértékű (25 bázispontos) kamatvágás lesz opcióként a tanácstagok előtt.
Jelentősen változtak az előrejelzések. Az idei évben 3,5-3,9 százalékos, jövőre 2,7-3,6 százalékos, 2026-ban pedig 2,5-3,5 százalékos inflációt vár az MNB - emelték ki.
A gazdasági növekedés idén 1,0-1,8 százalékos, jövőre 2,7-3,7 százalékos, 2026-ban 3,5-4,5 százalékos lehet. Összességében az idei évi infláicós prognózist csökkentették, a jövő évit kismértékben emelték a júniusi előrejelzéshez képest, utóbbit a tranzakciós illeték emelése miatt. A növekedési kilátások közül az idei és jövő évit csökkentették, míg a 2026-ost növelték.
A prezentációban a jegybank jelezte, hogy az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban nem azonosítottak olyan tényezőt, ami tartósan indokolná az alapkamat várható pályájának elmozdulását. Továbbra is több tényezőt, folyamatot követnek kiemelt figyelemmel. Egyrészt az inflációs kilátásokat, biztosítani kell az inflációs cél fenntartható elérését, illetve kiemelt figyelemmel kell követni a szolgáltatási szektor árazási magatartását. Másrészt az országkockázati megítélést, ezen belü a külső egyensúlyi folyamatokat, a költségvetési célok fegyelmezett elérését. Harmadrészt a pénzügyi piaci stabilitást, tartósan fenn kell tartani a pozitív reálkamatot, illetve figyelembe kell venni a globális kamatkörnyezetet és befektetői hangulatot.
A várt alatt alakult az infláció augusztusban. A várt 3,6 százalék helyett csak 3,4 százalékos volt az éves bázison számított infláció, a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak, de a fogyasztással korrigált háztartási energia ára 4,3 százalékkal csökkent. A maginfláció is a várt alatt alakult, de még mindig viszonylag magas, 4,6 százalékos. A negyedik negyedévben a bázishatások miatt a headline infláció emelkedhet, év végére meghaladhatja a 4 százalékos szintet, míg a maginfláció 5 százalék közelében alakulhat. Utóbbi fontosságára Virág Barnabás külön felhívta a figyelmet a háttérbeszélgetésen.
Nagyott vágott a Fed, kisebbet az EKB
Időrendben az Európai Központi Bank vágott korábban a kamaton, de az amerikai jegybank lépésének nagyobb volt a visszhangja. Az EKB a vártnak megfelelően, 25 bázispontos ütemben folytatta a kamatvágási ciklust szeptember 12-én, a kamatfolyosót is módosították, de ez sem okozott meglepetést. Christine Lagarde a sajtótájékoztatón elmondta, hogy továbbra is ülésről-ülésre, a beérkező adatok függvényében fognak dönteni a kamatokról, az októberi döntéssel kapcsolatban nem bocsátkozott találgatásokba, de annyit hozzátett, hogy viszonylag rövid az idő addig - közölte az Equilor.
Ezzel arra utalt, hogy viszonylag alacsony az esélye az október 17-i kamatvágásnak, bár a piaci árazások jelenleg 56 százalékkal árazzák azt. A Fed a múlt hét szerdán 50 bázispontos vágással kezdte meg a kamatvágási ciklust, a piaci árazásokkal megegyezően, de az elemzői konszenzust meghaladó mértékben. Az idei év végére további fél százalékos kamatvágást jeleztek előre a döntéshozók a Dot Plot ábrán, jövőre további 100 bázispontos, majd 2026-ban további 50 bázispontos kamatvágást prognosztizáltak.
A sajtótájékoztatón Jerome Powell többször kitért a munkaerőpiaci folyamatokra, és megemlítette, hogy a nagyobb kamatvágás mellett szólt a korábbi foglalkoztatási adatok lefelé történő korrekciója. A következő, november 7-én esedékes kamatdöntő ülés előtt 2 átfogó munkaerőpiaci adatsor jelenik meg, melyek különösen fontosak lesznek a következő lépés szempontjából. Powell hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti azt, hogy 50 bázispont lesz a kamatvágási ciklus üteme, ülésről ülésre, a beérkező adatok függvényében fognak dönteni, lassíthatnak, gyorsíthatnak, de meg is állhatnak a kamatvágásokkal, amennyiben szükségesnek látják. A következő kamatdöntő ülésre vonatkozóan 25 vagy 50 bázispontos kamatvágást áraznak a piaci szereplők, nagyjából 50-50 százazlékos eséllyel, majd decemberre újabb 25 vagy 50 bázispontot, tehát összességében a jegybank által előrejelzettnél nagyobb mértékű kamatvágást várnak.
Azt is kiemelték: fontos zónában van az euró-forint árfolyama. A 394-395-ös tartományban mozog az árfolyam, amennyiben a 395-ös szint áttörésre kerülne, a következő fontosabb akadály 397,50-nél húzódik, míg alul a 30 és az 50 napos mozgóátlag, majd a 392,50-es szint képez támaszt. A kamatdöntés bejelentését követően kismértékben gyengült a forint, de a háttérbeszélgetés alatt visszakorrigált, összességében nem mutatott nagyobb elmozdulást.