Reichenberger Dániel • 2024. szeptember 12. 13:02
Első hallásra kimondottan optimista gazdasági tervet és jövőképet vázolt fel szűk egy hete Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a szokásoktól eltérően újságírók elé állt a politikai évadnyitóként közismert kötcsei találkozón. A miniszterelnök kifejtette, hogy akkor lenne elégedett, ha a magyar gazdaság növekedése a régiós dobogó legtetejére kerülne, és elejtett egy félmondatot arról is, hogy szeretne már minél kevesebb EU-s forrást felhasználni a gazdaság pörgetéséhez. Mi pedig most megkérdeztük az elemzőket, hogy ez utóbbi egyáltalán betartható cél-e, és hogy mennyire optimista a miniszterelnök, amikor 5 százalékos éves növekedésről beszél?
Nem akármilyen gazdasági tervet vázolt fel Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja, mikor a kötcsei politikai évadnyitón - szokásától eltérően - az újságírók kérdéseire is röviden válaszolt. A politikai iránymutatás mellett a kormányfő bővebben is kitért a gazdaságra, szokatlan nyíltsággal a sajtó és a nyilvánosság tudtára adva, hogy rövid-, illetve középtávon mit szeretne a magyar gazdaságban.
A Pénzcentrum most szakértőkkel igyekezett megfejteni, mennyi valóságalapja lehet annak a tervnek, amit Orbán Viktor gyorsan, nagy vonalakban hajlandó volt felvázolni. Valóban igaz, hogy uniós pénzek nélkül is megmaradhat a növekedés üteme, vagy akár a jelenleginél feljebb is lehet tornászni? Hogyan pörgethetjük fel végre a fogyasztást, ami jelenleg a nulladik lépésnek tűnik a helyreállításban? És egyáltalán mire lehet számítani a gazdaságban?
Mikor lesz elégedett Orbán Viktor?
Új világgazdaság jött létre az elmúlt időszakban, ehhez alkalmazkodni kell, és új gazdaságpolitikára van szükség - erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a kötcsei találkozón, és erről a Pénzcentrum is beszámolt. A miniszterelnök szerint a gazdaságpolitikának a "szíve közepe és lényege" a gazdasági semlegesség, mert meggyőződése, hogy gazdasági sikert Magyarországon a gazdasági semlegesség hoz majd.
A miniszterelnök az egészségügy állapotáról is beszélt, szerinte nyolcezer orvossal többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010-ben.
Megemeltük a béreket. A klimatizált helyiségeknek a száma minden évben nő. Tehát minden évben megyünk előre az egészségügyben is. Természetesen nem értünk a munka végére
– fogalmazott Orbán Viktor. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a gazdaság növekedésének ütemével annak ellenére sem elégedett, hogy szerinte az az első háromban van a kontinensen.
Én ezzel nem vagyok elégedett, akkor leszek elégedett, ha az első lesz. De lehet első a következő évben. 3-5 százalék körüli növekedést szeretnénk kipréselni vagy kiszuszakolni valahogy a magyar gazdaságból. Ez nem lehetetlen a következő évben
- mondta a miniszterelnök.
Nem lehet teljesen elengedni az EU-s pénzeket
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint legelőször a fogyasztást kell újra felpörgetni, ez ugyanis a gazdaság helyreállításának az alapja lenne. Az Orbán által felvázolt 3-5 százalékos emelkedésnek szerinte inkább az alsó határa felé vagyunk most közelebb 2025-öt illetően.
Az ING Bank legfrissebb előrejelzése szerint 2025-ben a magyar gazdaság 3,6 százalékkal növekedhet. Ehhez elsősorban a fogyasztásnak kell dinamikusabban emelkednie, amihez a fogyasztói (és üzleti) bizalom megerősítésére van szükség. Jelenleg hiába látunk kimagasló reálbér-növekedést, ez a bizalom hiánya miatt nem a fogyasztásban csapódik le, hanem a megtakarítások halmozódnak. Úgy gondoljuk, ha a fogyasztói bizalom tartósan helyreáll, akkor az teret engedhet a jövő évi fogyasztás dinamikus bővülésének, tekintettel a jelentős bérkiáramlásra, a lakosság kiugróan magas megtakarítási rátájára, illetve a jövő évi, a lakossági állampapírokhoz köthető kiemelkedő kuponfizetésekre
- fogalmazott az elemző. Arra a miniszterelnöki megjegyzésre is kitért, hogy meg kellene próbálni kevesebb EU-s támogatásból gazdaságot pörgetni: számok bizonyítják, hogy ez miért nem olyan jó ötlet.
2016-ban láthattuk, mi történik akkor, amikor kevés mértékű uniós támogatást érkezik az országba, ekkor ugyanis éppen váltottunk két uniós program között. Ebben az évben a gazdasági növekedés körülbelül a felére esett vissza (2,2%), összehasonlítva az előtte (4%) és utána lévő (4-5%) évekkel. Ami napjainkban az alapvető problémát okozza, az a költségvetés helyzete és az uniós projektek előfinanszírozása. Mindez ugyanis – átmenetileg – extra finanszírozási igényt keletkeztet és amíg nem érkeznek be a források, addig a költségvetés futja ezeknek a kockázatát. Jelenleg azt tapasztalni, hogy költségvetési megtakarítási okból beruházási terveket halasztanak el, ami természetesen érdemben limitálja a gazdaság növekedési lehetőségeit
- tette hozzá Virovácz Péter. Mint lapunknak fogalmazott, szerinte inkább azt lenne érdemes figyelni, hogy a hazánknak jelentős szektorok mellőzésével milyen növekedést képes elérni a magyar gazdaság.
Az uniós forrásokkal szemben, amit mi a külső segítség témakörében leginkább kiemelnénk, az a külső kereslet, mint a magyar gazdaság egyik legnagyobb függősége. Szerintünk tehát a fő kérdés az, hogy beindul-e a tartós exportnövekedés a közeljövőben, illetve, hogy az ország csupán a belső gazdasági folyamatokra támaszkodva, a globális gazdaság (ezen belül is elsősorban az autóipar és a kapcsolódó ágazatok) nélkül képes-e dinamikusan növekedni
- mondta Virovácz Péter.
Optimista a 3 százalék feletti várakozás
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője azt válaszolta a Pénzcentrum kérdésére, hogy alapjában véve nem elképzelhetetlen az EU-s pénzek nélküli növekedés, de teljesen semmivel sem helyettesíthető - tehát valamekkora mértékben mindig szükség lesz majd rá.
Nyilván tudunk valamilyen ütemben EU-s források nélkül is nőni, de a hiányuk egyértelműen fékezi a növekedést. Állam a költségvetés helyzete miatt nem tudja pörgetni a keresletet, az EU-források pedig más forrásokkal nem válthatóak ki teljes egészében. Látunk próbálkozásokat, pl kínai hitel energiahatékonyságra, infrastruktúra fejlesztésre, de tudjuk jól mi a különbség az EU-forrás és egy kínai piaci hitel között (pl ár, ki csinálja meg a beruházást, milyen beszállítói körrel stb.)
- fogalmazott a CIB Bank vezető elemzője. Kérdésünkre kifejtette, hogy szerinte a miniszterelnök talán kicsit fölé lőtt a terveivel, mert a bank saját elemzései inkább az alsó határt mutatják 2025-re. Ennek azonban erős okai vannak, többek között a bizalomnak kéne először helyre állnia.
JÓL JÖNNE 2,6 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 584 927 forintot igényelnél 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 57 984 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,10 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 58 104 forintos törlesztőt (THM 13,20%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A mi saját előrejelzésünk szerint ez kissé optimista várakozás, mi 3% körüli növekedést tartunk reálisnak a jövő évre. Az iparral és az exporttal nem tudunk mit kezdeni, az a külső konjunktúrától függ, és egyelőre a fő export piacainkon nem körvonalazódik érdemi fordulat. 2025-ben persze mi is fokozatos javulást várunk az export keresletben, de átütő gyorsulás semmiképpen sem lesz. Felhasználási oldalon a fogyasztási kilábalás folytatódhat jövőre, az ideinél erősebb fogyasztás bővüléssel számolunk, a beruházások azonban még jövőre is gyengélkedhetnek. Állami beruházások esetében a költségvetés kiigazítási kényszere miatt nincs mozgástér. A vállalatoknál pedig a beruházások beindulásához előfeltétel, hogy a kiszámíthatóság, bizalom erősödjön, illetve a keresleti kép javuljon
- mondta erről Trippon Mariann.
Nem várható inflációs kockázat
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szintén úgy véli, hogy inkább a felvázolt terv alsó határához lehetünk jövőre közelebb. Az EU-s források "elhagyásáról" az a véleménye, hogy jövőre épp hogy komolyabb mértékben támaszkodhatunk majd azokra.
3%-os növekedésre számítok jövőre – felfelé és lefelé mutató kockázatok is vannak. Magyarország rendelkezésére áll most valamivel több, mint 10 milliárd eurónyi EU forrás – a szokásos ütemben ennek a felhasználása a leginkább 2025-ben lesz intenzív. Az a probléma, hogy az ország számára elvileg elérhető pénzek jelentős része blokkolva van. Ezek valóban hiányoztak és hiányozni fognak
- mondta Török Zoltán. A miniszterelnök által hangoztatott béremelési tervekről pedig azt mondta: meg kell még várni, hogyan alakulhat a belső kereslet, de szerinte nem kell attól tartani, hogy egy nagyobb ütemű emelkedési fázis inflációs kockázatot hordozzon.
Nagyon fontos a belső kereslet alakulása – mind az állami, mind a lakossági keresleté. Utóbbi már fokozatosan emelkedik, előbbi esetében jelentős a csökkenés a kényszerű fiskális konszolidáció miatt. Ezen kívül nagyon fontos a külső kereslet alakulása – remélhető, hogy ebben javulás jön jövőre. Ami a lakossági fogyasztást és a béreket illeti, amennyiben termelékenységnövekedéssel párosul a reálbér-emelkedés, akkor annak az inflációs vonzata kevésbé problémás, mint amikor a termelékenységnövekedés messze elmarad tőle
- zárta gondolatait a Raiffeisen elemzője.
Nem igaz, hogy egyáltalán nem lesz EU-s pénz
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának igazgatója szerint nem annyira elrugaszkodott a miniszterelnök által megfogalmazott elvárás, de nagyon sok mindenre kell figyelni ehhez - legalább a fele nem a magyar gazdaságban tett lépéseken múlik.
Egyelőre a 3,5 százalékos növekedés jövőre nem tűnik elrugaszkodottnak. De az sajnos jól látszik az elmúlt hónapok beérkező adatai alapján, hogy már nem csak az idei, hanem a jövő évre vonatkozó növekedési kilátások is romlanak. A külső kereslet oldaláról továbbra sem érkezik a néhány hónappal, negyedévvel korábban várt fellendülés, ami különösen a német gazdaságot érinti. A német kilátások már amúgy is nagyon gyenge szintről tovább romlottak az elmúlt 1-2 hónapban, ami azért baj, mert a magyar export több, mint 25%-a Németország felé áramlik. Egy kicsit tágabbra nyitva, és nem csak a német gazdaságot vizsgálva valamelyest kedvezőbb képet látunk (a spanyol, francia gazdaság jobban muzsikál, mint a német), de ebbe az irányba az exportunk is kisebb. Amennyiben egy teljesebb képet akarunk látni az exportpiacainkról, és azt vizsgáljuk meg, hogy Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnerei, amelyek felé a magyar export mintegy háromnegyede megy, milyen ütemben növekedhetnek a következő 1-2 évben, akkor 1,5%-ot nem sokkal meghaladó súlyozott növekedés prognosztizálható ezekben az országokban. Ez az érték 2015-2019 között átlagosan még mintegy 2,5% volt – ezek voltak azok az évek, amikor a magyar gazdaság átlagosan 4-4,5%-kal tudott bővülni. Tehát erről az oldalról a magyar gazdaság most nem kap akkora segítséget, mint korábban
- írta válaszában Árokszállási Zoltán. Az EU-s pénzekkel kapcsolatban azt mondta: nem szabad úg hozzáállni, hogy egyáltalán nem kapunk pénzt Brüsszeltől, azonban az is igaz, hogy lehetne több a jelenleginél.
Az EU-ból érkezik forrás, hiszen 12 milliárd eurót meghaladó mértékben Magyarország hozzáfér a kohéziós forrásokhoz, persze messze nem az egészéhez. Úgyhogy az, hogy „nincs EU-s pénz”, ebben a formában nem igaz, de az igaz, hogy jóval több is lehetne. A magyar kormány és Brüsszel között bizonyos kérdésekben nem tűnik feloldhatónak az ellentét, ez pedig azt valószínűsíti, hogy a teljes összeghez Magyarország nem fog tudni hozzáférni. Ez azonban már nem meglepetés, a piacon régóta ezt tekintik alapeseti forgatókönyvnek. A növekedési hatása a várhatóan elvesző hányadnak érdemi, ugyanakkor a beáramló külföldi (leginkább ázsiai) tőke ezt részben tudja kompenzálni, legalábbis rövid távon. Szóval abszolút reális a gazdasági növekedés gyorsulását várni anélkül is, hogy az EU-s pénzek szempontjából jelentős (váratlan) pozitív áttörés történne, de persze a teljes összeghez való hozzáférés esetén jó pár tized százalékponttal magasabb éves növekedést lehetne elérni Magyarországon a következő években
- tette hozzá Árokszállási Zoltán. Arra is kitért még, hogy a fogyasztás bővélése valóban elmarad a várttól, de a vészharangokat még némileg felesleges kongatni.
Mostanában sok szó esik arról, hogy a fogyasztási adatok kiábrándítóak, ezzel azonban csak részben tudok egyetérteni. Valóban jelentősebb fogyasztásbővülésre lehetett még néhány hónapja számtani, de a második negyedéves GDP adatok részletei arról árulkodnak, hogy a háztartások fogyasztási kiadása azért érezhetően emelkedik. Éves szinten reálértékben 4% körüli növekedést láttunk a második negyedévben, ami nagyjából megfelel a lengyel adatnak, a cseh adatnál pedig érdemben gyorsabb. A probléma inkább ott van, hogy a magyar háztartások a „külföld felé” fogyasztanak jobban, a jövedelem emelkedésének dinamikája az ilyen típusú fogyasztásban csapódik le igazán, illetve a megemelkedett megtakarítási rátában. Ennek egyik oka az, hogy a hazai árszínvonal most már hasonló, vagy bizonyos termékek esetén akár magasabb, mint a régiós országokban, így egyre jobban megéri külföldön vásárolni. Ugyanakkor az is látható, hogy bizonyos online platformokon elérhető árakkal a hazai kiskereskedelmi egységek nagyon nehezen tudnak versenyezni. Ez azonban egyre inkább globális jelenségnek tűnik, nem csak hazai sajátosság (látva a közelmúltban elindított amerikai és európai fogyasztóvédelmi és versenyjogi eljárásokat a rendkívül olcsó árakkal operáló, ázsiai online platformokkal szemben)
- fogalmazott az elemző.
címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán