Pénzcentrum • 2024. szeptember 10. 10:35
Az infláció éves üteme 3,4%-ra mérséklődött augusztusban, a júliusi, 4,1%-os éves drágulást követően, ezzel 2021 eleje óta nem látott alacsony szintre került az infláció. Az éves adat jobban csökkent a várakozásoknál, a piaci konszenzus 3,7% volt, miközben a mi várakozásunk 3,6% volt. Az előző hónaphoz képest nem változtak a fogyasztói árak. Az éves maginfláció 4,7%-ról 4,6%-ra jött le, ami szintén kismértékben kedvezőbb várakozásunknál, de továbbra is magas szintet jelent.
A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek kiadási főcsoportnál stagnáltak az árak, a megelőző hónapban látott 0,6%-os emelkedést követően, itt mi kisebb mérséklődést vártunk. A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19%-os súlyú egyéb cikkek kiadási főcsoportnál a júliusi áremelkedés után augusztusban már 0,3%-os csökkenést mértek. A háztartási energiaárak 0,1%-kal jöttek lejjebb és ilyen mértékben csökkentek a szeszesitalok és a dohánytermékek árai, a ruházkodási cikkek a szezonális mintának megfelelően egy hónap alatt 1,3%-kal lettek olcsóbbak. Havi alapon összességében 0,4%-os volt a drágulás a szolgáltatási szegmensben, ami nagyjából megfelelt a várakozásunknak. Ugyanakkor az, hogy a szolgáltatások továbbra is 9% feletti mértékben drágulnak éves alapon (augusztusban 9,5%-kal) egyelőre messze nincs összhangban az MNB inflációs céljával.
Kilátások
Összességében a 3,8%-os éves átlagos inflációs előrejelzésünk mellett jelenleg nagyjából kiegyensúlyozott kockázatokat érzékelünk. Szeptemberben a magas bázis miatt ismét 4% alatti éves adatra lehet számítani. Év végére azonban ismét megemelkedhet az éves infláció, elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt. Év végére a headline index továbbra is 4,5% környékére várható a mai adatközlést követően. Amit közelről kell figyelni, hogy a maginfláció a következő hónapokban hogyan alakul. A 3%-os jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése csak 2025-ben, annak is inkább a második felében várható, noha az éves átlagos infláció még a jövő évben is meghaladhatja még a 3%-ot (előrejelzésünk 3,5%) - olvasható Balog-Béki Márta, az MBH Bankszenior tőkepiaci elemzőjének közleményében.
A mai adat megjelenését követően meglepetést jelentene, ha szeptemberben nem csökkentené tovább az alapkamatot az MNB. A fejlett piaci jegybankok várható kamatpolitikája alapján is van még tér a további csökkentés előtt idén. Ugyanakkor óvatosságra int a forint elmúlt napokban látott gyengülése, amivel kikerült az augusztus eleje óta jellemző, 392-396 forint közötti sávból az euró árfolyama. Ez egyelőre nem veszélyezteti az idei évre prognosztizálható, további kamatcsökkentéseket, mivel véleményünk szerint az EUR/HUF árfolyam 390-395 között nem tekinthető még túlzottan alulértékeltnek. Ugyanakkor a forint hektikussága miatt (ami összefügghet azzal, hogy az utóbbi napokban nőhetett a piaci szereplők által érzékelt bizonytalanság a hazai költségvetési kilátásokat illetően) az MNB óvatos lehet a további kamatvágásokkal. Év végére az alapkamat 6,25%-ig csökkenhet.
Kellemes meglepetést hozott az augusztus
Ami a havi árváltozásokat illeti, az élelmiszerárak összességében stagnáltak a megelőző hónaphoz viszonyítva. Legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árcsökkenése húzta le a teljes havi árindexet. Ezúttal a szolgáltatások 0,4 százalékos havi árnövekménye is visszafogottnak mondható.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mindent egybevetve továbbra is úgy látjuk, hogy az inflációnak a célsávban maradása egyelőre átmeneti jelenség - fejtette ki Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. A bázishatás az év hátralévő részében meglehetősen kedvezőtlen. Rövid távon a legnagyobb kérdés, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság az év végén mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. A dinamikus hazai béremelkedés, valamint a vasúti pályahasználati díj emelkedése együttesen helyez majd nyomást a szereplőkre az ősz folyamában. Ezenkívül a júniusban bejelentett, bankoláshoz köthető többletterhek is hamarosan megjelenhetnek az árazásokban. Összességében az év hátralévő részében zömmel 4% körüli, határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várunk. A bázis meglehetősen kedvezőtlen lesz, főként az utolsó negyedévben, így ekkor ismét kiléphet a főszám a jegybanki toleranciasávból. Várakozásunk szerint a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba is csak 2025 második felében térhet vissza az infláció.
A kedvező adat kapcsán – mint mindig – felmerülhet, hogy a jegybank lazább lehetne a tervezettnél a következő ülés alkalmával, ugyanakkor az összkép alapján ez igencsak kerülendő. A mérsékelt olajárak visszafoghatják a headline értéket a következő hónapokban is, de a maginfláció magas értéke figyelmeztető az alapfolyamatokra nézve. Június után július-augusztusban is negatív lehetett a folyó fizetési mérleg egyenlege, ami a tavasszal megszokotthoz képest gyengélkedő külső egyensúlyra utal. Harmadrészt a magyar gazdaság kockázati megítélése is érdemben romlott az elmúlt napokban, ami továbbra is fokozottan óvatosságot igényel.