Jeki Gabriella • 2024. szeptember 7. 07:02
Egy egész élet munkáját és elhivatottságát elismerő életműdíjjal gazdagodott Bock József, a villányi borvidék borásza, aki tudta, hogy a Jammertal-dűlőben fekvő, ősi családi birtok kivételesen értékes örökség. Bock József úttörő szerepet játszott a Villányi borvidék újjászületésében és egyike volt azoknak, akik az egész magyar borágazatot új alapokra helyezték. A Pénzcentrum egy interjúban kérdezte többek között arról, hogyan kezdődött karrierje, milyen kihívásokkal szembesült azóta, illetve hogyan látja a magyar borászat jelenét és jövőjét.
Pénzcentrum: Mielőtt a díjról beszélnénk, így augusztus végén magától adódik a kérdés: ha jól látom, már elkezdődött a szüret, de különleges kihívásokkal szembesülnek?
Bock József: A szüret idén különösen nagy kihívást jelent. Az időjárás két héttel hozta előre a szüret kezdetét, ami azt eredményezte, hogy minden eddiginél jobban kell figyelni a szőlők érettségét nap mint nap. Sokszor csak az elsődleges szőlőlevet lehet leengedni ahhoz, hogy megfelelő minőségű borokat készíthessünk. Ez különösen igaz a rozéra, amely idén várhatóan egy árnyalattal sötétebb lesz és a cukorfok miatt erősebb is, mint korábban és a termésünk mintegy ötven százalékát fogja kitenni. Nap mint nap mérjük a cukorfokot és a PH-t, és ennek alapján döntünk a szüretelésről. A logisztikát kicsit megkavarta az idei év, de szerencsére a gépi szüretelés gyorsabb, mint a kézi, így nem kell kapkodnunk, és pár napos tervezéssel tudjuk megoldani a feladatokat. Nagyon várjuk az esőt, ami sokat segítene.
Tapasztalt már ilyen évet korábban is, amikor hasonló kihívásokkal kellett szembenézniük?
Igen, hasonló volt a helyzet 2000-ben is, de az idei nyár különösen kiemelkedik a napsütéses órák számát tekintve, ami erősen befolyásolta a szőlők érését. Egyes fajták esetében a talajadottságok miatt kényszeréréssel is találkoztunk, és ahol nincs erősebb agyagos koncentráció, ott a szőlők érési folyamata eltérő lehet.
A piaci trendek hogyan befolyásolják a termelésüket?
Jelenleg a könnyű fehérborok a keresettek, ezért fontolóra kell vennünk, hogy a korábban preferált kékszőlő fajták helyett inkább fehérszőlőket telepítsünk. Bár Villány mindig is a vörösborairól volt híres, mi úgy gondoljuk, hogy fehérborok terén is kiemelkedő minőséget tudunk nyújtani. Ezek nem savdominánsak, hanem selymesebbek és úgymond behízelgőbbek. Már most is vannak fehérboraink, de egyelőre kisebb a kínálat.
Mit keresnek most a vásárlók és hogyan próbálják kielégíteni az igényeiket?
A különleges borokhoz csak nálunk, a pincészetben lehet hozzájutni, és csak limitált tételben. Azonban ahhoz, hogy egy borászat fennmaradjon, a mennyiséget nem szabad kizárni. A nagyobb boltokban, multiknál való jelenlét ezért kiemelten fontos, hiszen ha ott valaki leemeli a polcról a borunkat és ízlik nekik, akkor kíváncsiak lesznek, hogy mit nyújthat még az adott pincészet. Ezután jöhet a vendéglátás, ahol mi például szállást és éttermi szolgáltatásokat is kínálunk. Hozzá kell tennem, hogy a villányi régióban az elmúlt években rengeteget fejlődött ez utóbbi színvonala. A minőségi kiszolgálás mellett mindent megteszünk azért, hogy a látogatók teljes körű élményt kapjanak, amely túlmutat a borokon.
A Bock család lassan két évszázada, 1850 óta foglalkozik szőlővel Villányban és számos díjat, elismerést érdemelt ki azóta. Most júniusban Ön kapta a Magyar Bor Akadémia életműdíját – az indoklás szerint – azért a munkáért, amelyet a magyar borágazat újjáéledéséért és fejlődéséért, a magyar bor nemzetközi elismertségéért tett. Hogyan érezte magát, amikor megtudta, hogy megkapja ezt az elismerést?
Hihetetlen érzés volt, rengeteg telefonhívást kaptam és teljesen elérzékenyültem. A Magyar Bor Akadémia még 2019-ben találta ki ezt a díjat, és minden évben csak egy ember kapja meg. Én voltam a második, aki a Parlamentben vehette át ezt az elismerést. Számomra a borászat valahol művészet, és ez a díj a szakma csúcsának az elismerése, ami hatalmas hozzáadott értéket képvisel.
Visszatekintve az eddigi karrierjére, melyik pillanatot vagy eseményt tartja a legemlékezetesebbnek?
Az első emlékezetes pillanat 1981-ben volt, amikor az első borom aranyérmet nyert egy helyi, aztán a megyei, majd az országos borversenyen. Ez változtatta meg a hozzáállásomat a szőlőhöz és a borhoz, mondhatni ekkor váltam igazi borfogyasztóvá. Egy másik, emlékezetes mérföldkő, amikor 1987-ben lepalackoztam az első boromat, a harmadik pedig az 1991-92-es év, amikor a borászat miatt otthagytam a munkahelyemet, hogy ezentúl csak ennek szenteljem magam.
Mi motiválta Önt a borászat világában, hogy ilyen hosszú ideig kitartson és folyamatosan fejlődjön?
A siker volt számomra a legnagyobb motiváció. Emlékszem, már az 1980-as években sokat beszéltünk arról, hogy vinni kell a borászatot, de vártuk az áttörést. A 1990-es években viszont már a Sevilla világkiállításra szállítottunk bort, és közben éreztük, hogy valami fontos dolog történik, valami elindult. Az 1992-es évtől mondhatni fürödtünk a sikerben, de még ekkor is voltak olyanok körülöttem, akik nem értették, hogy a biztos iparból miért váltottam át a mezőgazdaságra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Milyen nehézségekkel találkozott pályája során, és hogyan sikerült ezeket legyőzni?
Kijelenthetjük, hogy ez a piac mindig nagyon pörgött, de jó érzés, hogy mi folyamatosan bent tudtunk maradni a csúcs gasztronómiában. A 2008-as világválságot is csak 2011-12-ben éreztük meg igazán, de az átmenet olyan jól sikerült, hogy nem érzékeltük drasztikusan. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az éttermek és a multik közötti árrés egyre nagyobb és nagyobb lett, ami kicsit sem vendégbarát. Ezt a kérdést az egész vendéglátásnak át kéne gondolnia, mert így nem fogynak a borok az éttermekben. Jelenleg az éttermek körülbelül ötszörös szorzóval dolgoznak, ami azt jelenti, hogy ha egy bor a borászatban kétezer forint, akkor az étteremben biztosan tízezer forint felett kínálják. A kívánatos a kettő-háromszoros szorzó lenne, ami egy jó szám ahhoz, hogy jó érzéssel lehessen a bort elfogyasztani. Egy másik problémát jelent a magyarországi zéró tolerancia. Én vallom, hogy a bor gasztronómiánk szerves része és ennek megfelelő helyen kellene kezelnünk.
A harmadik nagy nehézségnek az úgynevezett „design szerek” elterjedését tartom; itt azokra a divatos alkoholos italokra gondolok, amiket bárhol be lehet már szerezni dobozban, üvegben, palackban. Nem csoda, hogy visszaesett a hazai borfogyasztás: húsz éve még harminc liter körül volt, ma viszont már tizenöt liter alá esett.
Hogyan látja a magyar borászat jelenlegi helyzetét, és milyen jövőt jósol ennek az ágazatnak?
A magyar borászat komoly feladatok előtt áll. A legnagyobb problémát a már említett tényező jelenti, miszerint a borfogyasztás rendkívüli módon visszaesett. A borászatokra emellett rengeteg adminisztrációs teher nehezedik és a munkaerő is egyre nehezebben elérhető, különösen a COVID járvány óta. A minőségi munkát végzők aránya nagyon lecsökkent, egyre kisebb a választási lehetőség. Pedig a szőlőben nem lehet elkerülni a fizikai munkát; egy húsz százalékos lejtőn a gépi szüretelés már például lehetetlen. A hozzánk tartozó 120 hektárból csak körülbelül 50-70 hektáron tudok géppel szüretelni. A bor ára sem követi az inflációt az utóbbi öt évben, ezáltal a borászatok megélhetése lényegesen szűkebb keresztmetszetben oldható meg. Így, ami a jövőt illeti, fontos lenne, hogy a minőségi borok az eddigieknél jobban és hangsúlyosabban jelenjenek meg a piacon.
Nagyon gyorsan változnak a trendek és ez alól a borászatok sem kivételek. Milyen tervei vannak a jövőre nézve, hogyan tudnak „lépést tartani”?
Úgy látom, hogy a borászatoknak folyamatosan kell alkalmazkodnia az új kihívásokhoz és körülményekhez. Az egyik fontos irány szerintem a minél környezetbarátabb gazdálkodás, illetve a marketing szerepének az erősítése. Nekünk is vannak bio területeink, és most a 2025-ös gazdasági évet azzal kezdjük, hogy egy még nagyobb területet jelölünk ki, ahol ökogazdálkodást folytatunk majd. Erre egyfajta gazdasági kényszer miatt is szükség van. Az export-import területén is erősíteni szeretnénk, Kína például egy célterületünk. A fiam most lendületben van, jelenleg egy teljes címkeváltásban vagyunk, ami szintén egy fontos, folyamatosan fejlesztendő terület.
Milyen értékeket szeretne átadni a következő generációnak, akik a borászatban gondolkodnak?
Számomra a legfontosabb érték a precizitás és az elhivatottság. Fontos, hogy a következő generáció is megértse, hogy a borászat nem csak egy munka, hanem egy életmód és egy hivatás, ahol minden apró részlet számít. Csak szívós és kitartó munkával lehet kiemelkedő eredményeket elérni.