Pénzcentrum • 2024. szeptember 5. 13:55
Átlag alatti kukoricatermést várnak idén a szakemberek, de a 2022-es extrém alacsony szintet szerencsére meg fogjuk haladni. A szárazabb időszakra a hideget is jól tűrő fajtákat nemesítenek a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében (ATK MGI), a munkába hamarosan a mesterséges intelligenciát is bevonják.
Az elmúlt hetek hősége és szárazsága súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban. Csak a kukoricaföldeken 240 milliárd forintos károkról és az 5 tonnát sem elérő termésátlagról beszéltek a sajtóban a szakemberek. Utóbbit a HUN-REN-nek is megerősítette Spitkó Tamás, a HUN-REN ATK MGI Kukoricanemesítési Osztályának vezetője, aki hozzátette, noha az előrejelzés hétről hétre változik és pontos számokat csak a betakarítás után lehet mondani, de a 2022-es extrém alacsony (3,5 t/ha) hozamnál biztosan nagyobb lesz idén a termés.
A szakember szerint az idei kánikulával társult aszály más természetű volt, mint a két évvel ezelőtti. Június végéig szép képet mutattak a szántóföldi növénykultúrák, azonban a helyenként rendkívül csapadékhiányos július alaposan átírta a szezon forgatókönyvét. Bár a növények teljesen ki tudtak fejlődni, és a szemtermések is részben kialakultak a növények tartalékaiból, az állományok kiszáradtak. A helyenkénti teljes, lényegében két hónapnyi vízhiányt nemcsak a hazai lágyszárú kultúrák sínylették meg, hanem például az út menti fás társulások is.
A nagyobb és biztosabb terméshozamot azonban nemcsak öntözéssel, hanem a szárazságot jobban tűrő fajták nemesítésével is el lehet érni. A kutató szerint csodák nincsenek: bár javítható a szárazságtűrés, teljes vízhiány esetén nincs olyan növény, amely túlélne és „tudomást sem véve a szárazságról” jelentős termésre lenne képes.
A szárazságtűrő növények mellett a hideget is jól bíró fajták kifejlesztésén dolgoznak az ATK MGI kutatói molekuláris genetikai módszerekkel. Úgynevezett markerszelekciós eljárással keresik meg a kromoszómákon a hidegtűrésért felelős géneket, géncsoportokat, és ennek felhasználásával szelektálják az új fajtákat a jobb hidegtűrés érdekében.
Ha a nyár aszályos és nem tudunk öntözni, a növények „életének idejét” át kell helyezni olyan időszakokra, amikor kisebb eséllyel léphet fel vízhiány. Ez legtöbbször kora tavasztól nyár közepéig, bizonyos években akár a nyár végéig is tarthat. Ha korán vetjük el a rövid tenyészidejű hibridkukoricákat, virágzásukkal és termésérésük egy részével elkerülhetik a júliusi aszályt, így jelentős terméstöbbletre tehetnek szert. „Ehhez azonban javítani kell a hidegtűrésüket, mert tavasszal előfordulnak nem fagyos, de igen csípős reggelek, és ezt a friss vetésnek, a fiatal növényeknek bírniuk kell” – fűzte hozzá az ATK MGI kutatója. A kukorica eredetileg trópusi növény volt, így nehéz rávenni arra, hogy a rövid ideig tartó fagypontot, vagy a hosszabb hideg időszakokat kibírja.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A klímaváltozással a hidegtűrő kukoricák mellett lassan a mediterrán haszonnövények hasznosításában is gondolkodnunk kell, bár a nagyüzemi termesztésük ideje még nem jött el, véli a szakember. Spitkó Tamás szerint a kiskertekben már most mindennaposak a terebélyes fügebokrok, a nem téliesített leanderek, vagy az olykor már beérő gránátalmabokrok, de kisebb olajfaligettel is találkozott már.
A jövő azonban nemcsak a mediterrán növények felhasználását jelentheti, hanem a mesterséges intelligencia (angol rövidítése szerint AI) használatát is a növénynemesítés és a termesztés során. Bár az AI-t az ATK kutatói napi szinten még nem használják, Spitkó Tamás szerint lassan elindul a terabájtnyi adatbázisok elemzése, ami lehetővé teszi a jövőben a hagyományos nemesítési módszerek megtámogatását a mesterséges intelligencia bevonásával.
A HUN-REN ATK MGI igazgatója, Fodor Nándor hozzátette, a mesterséges intelligencia a növénynemesítés minden részfolyamatában alkalmazható, mivel az AI technológiák különösen alkalmasak a genetikai, környezeti és fenotípusos adatokat tartalmazó összetett adathalmazok elemzésére. A gépi tanulási algoritmusok hatalmas mennyiségű genetikai információt tudnak átvizsgálni, hogy mintázatokat azonosítsanak, és nagy pontossággal jelezzék előre a növényi tulajdonságokat. Ez a képesség lehetővé teszi az adott éghajlatra, talajtípusokra és mezőgazdasági gyakorlatokra optimalizált növényfajták, jelenleginél lényegesen gyorsabb kinemesítését.