Pénzcentrum • 2024. augusztus 21. 13:04
A gazdasági válságok története tele van olyan eseményekkel, amelyek időről időre emlékeztetnek minket a piacok kiszámíthatatlanságára és a spekuláció veszélyeire. A Pénzcentrum videóblogja, a CashTag éppen ezért a most augusztus eleji tőzsdepánik kapcsán azt vizsgálta meg, hogyan döntötték romba nem egyszer a gazdaságokat tőzsdei pánikok.
A globális tőzsdék augusztus elején jelentős pánikhangulatba kerültek, ami nemcsak az amerikai, európai és ázsiai piacokat, hanem a kriptovalutákat, így például a Bitcoin árfolyamát is érintette. A nagy techcégek részvényei közül az Nvidia 10,5%-ot, a Tesla 10%-ot, míg az Apple 5,5%-ot veszített értékéből néhány óra leforgása alatt. A pánik fő kiváltó oka egy rendszeresen közzétett adat, az amerikai munkanélküliségi statisztika volt - hangzik el a Pénzcentrum vlogjának az új adásában, a CashTag-ben, ami ezúttal az a nyár végi tőzsdepánik farvizén vizsgálódik a részvénypiacok világában.
Az Egyesült Államokban júliusban a várakozásokkal szemben csupán 114 ezerrel nőtt a dolgozók száma, miközben a munkanélküliségi ráta 4,3%-ra emelkedett. Az elemzők 175 ezer új munkahelyet és a júniusi 4,1%-os munkanélküliségi rátát várták. Az amerikai gazdasági helyzetet erősen befolyásoló munkanélküliségi adatok gyenge eredményei általában aggodalomra adnak okot, amit most is a válság jeleként értelmeztek a befektetők.
A tőzsdei pánikot tovább fokozta, hogy az amerikai részvényeket, különösen a technológiai szektor papírjait, sokan túlárazottnak tartották, miközben több nagy techcég a vártnál rosszabb negyedéves jelentést tett közzé. Tovább rontotta a hangulatot, hogy egy olyan neves befektető, mint Warren Buffett, jelentős mennyiségű Apple részvényt adott el az év első két negyedévében – összesen több száz millió darabot. Ez a folyamat elindította a dominóhatást, amely végül Japánba is begyűrűzött.
A Nikkei index az elmúlt 37 év legnagyobb zuhanását produkálta, 12,4%-os eséssel. Japánban az alapkamat régóta 0,1%-on stagnált, így a hitelfelvétel olcsó volt, amit sok befektető kihasznált. A japán jegybank azonban váratlanul 0,25%-ra emelte a kamatot, ami erősítette a jent, ezzel pedig drágította a hitelfelvételt és visszafizetést. A japán részvények értéke ezért meredeken zuhanni kezdett, ami átmeneti összeomlást eredményezett.
Érdekel a részvénypiac vagy valutát váltanál, és érdekel az árfolyam? Böngészd a Pénzcentrum Kalkulátor oldalát!
Mi történt azóta?
Magyarországon is érződött a nemzetközi pánik hatása, de csak rövid időre. Az OTP közel 10%-ot, a Richter és a Magyar Telekom 5%-ot vesztett az értékéből. A Bitcoin árfolyama sem maradt érintetlen: július 28. és augusztus 5. között közel 15 ezer ponttal csökkent a BTC/USD árfolyam. Azóta a tőzsdék nagy része ledolgozta az esést, sőt, egyes indexek már túlszárnyalták a zuhanás előtti értéküket. Sokan azonban bánják, hogy nem ismerték fel a pánik közepette kínálkozó vételi lehetőségeket.
Ugyanakkor több nagy befektető és piaci elemző szerint, a bizonytalan gazdasági és geopolitikai helyzet, a túlárazott részvények, valamint az AI megjelenése még további nagy zuhanásokat hozhat a részvénypiacokra. Ezt a véleményt osztja például Robert Kiyosaki is, aki 2011 óta folyamatosan várja a következő nagy összeomlást – miközben az amerikai részvényindexek, például az S&P 500, azóta számos alkalommal érték el újabb és újabb történelmi csúcsokat.
Válságok mindig voltak, néha beléjük is rokkant a világ
A gazdasági válságok történelme hosszú, és minden időszaknak megvan a maga ikonikus eseménye, amely emlékeztet minket a piacok kiszámíthatatlanságára. Ezek a válságok gyakran jelentős hatással vannak a globális gazdaságra, társadalmi változásokat hoznak, és hosszú távú következményekkel járnak. Nézzünk meg néhány meghatározó válságot az elmúlt évszázadokból, amelyek mind a mai napig fontos tanulságokkal szolgálnak.
JÓL JÖNNE 2,6 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 584 927 forintot igényelnél 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 57 984 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,10 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 58 104 forintos törlesztőt (THM 13,20%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A Holland Tulipánláz (1636-1637)
Az első említésre méltó gazdasági válság a holland tulipánláz, amely 1636-1637 között következett be. A tulipán, amely eredetileg Közép-Ázsiából származik, a 17. század elején vált népszerűvé Európában, különösen Hollandiában. A növény gyorsan státuszszimbólummá vált, és a tulipánhagymák iránti kereslet olyan szintre emelkedett, hogy a tulipán határidős piacot is létrehozták. Az árak az egekbe szöktek, de 1637-ben a piac hirtelen összeomlott, és a hagymák értéküket vesztették. Azok, akik mindenüket tulipánba fektették, jelentős veszteségeket szenvedtek el, és ez a válság az egyik legkorábbi példája a pénzügyi buborékok veszélyeinek.
A Nagy Gazdasági Világválság (1929-1933)
Ugorjunk egy nagyot az időben, egészen 1929-ig, amikor bekövetkezett a modern kor legnagyobb gazdasági válsága, a Nagy Gazdasági Világválság. Az előzmények az 1920-as évek közepére nyúlnak vissza, amikor az Egyesült Államokban óriási gazdasági fellendülés zajlott. Az ipari termelés és a részvényárak meredeken emelkedtek, de a gazdasági növekedés mögött rejlő fundamentumok nem voltak szilárdak. 1929 októberében, a fekete csütörtökön kezdődött a részvénypiac összeomlása, ami az amerikai és a globális gazdaság mély válságba taszította. Az amerikai gazdaság több millió munkahelyet vesztett, és a világkereskedelem drámaian visszaesett, súlyos társadalmi következményekkel.
A Fekete Hétfő (1987)
A következő jelentős válság 1987. október 19-én történt, amikor a Dow Jones index 22,6%-ot zuhant egyetlen nap alatt, amit Fekete Hétfőként ismerünk. Bár az év jól indult az amerikai tőzsdén, az infláció növekedése és a Fed kamatemelései megingatták a befektetők bizalmát. A részvényeladások gyors ütemben nőttek, és a digitális kereskedési rendszerek is hozzájárultak a pánikhoz. A piac összeomlása után új szabályozások születtek, például a kereskedési megszakítók, amelyek célja a hasonló események megelőzése.
A Dotcom Lufi (1995-2000)
Az internet terjedése az 1990-es évek végén egy újabb válságot eredményezett, amelyet a Dotcom lufiként ismerünk. Az internetes vállalatok iránti túlzott spekuláció a NASDAQ tőzsdeindex 400%-os emelkedéséhez vezetett 1995 és 2000 között. Azonban sok dotcom cégnek nem volt életképes üzleti terve, és amikor a piac rájött erre, az árfolyamok zuhanni kezdtek. 2002-re a NASDAQ 78%-kal esett vissza, és számos vállalat csődbe ment. A dotcom lufi összeomlása ismételten megmutatta, hogy a technológiai újításokba vetett túlzott bizalom veszélyes lehet, ha nem áll mögötte stabil pénzügyi alap.
A válságok örök tanulsága
Ezek a történelmi válságok mind különböző okokra vezethetők vissza, de egy közös tanulságot mindenképpen levonhatunk belőlük: a piacok kiszámíthatatlanok, és a túlságosan optimista spekulációk rendszerint végződnek katasztrófával. A gazdasági válságok sosem csak gazdasági események; társadalmi, politikai és kulturális változásokat is előidézhetnek, amik alapjaiban formálhatják át a világot.