Szánthó Péter • 2024. augusztus 9. 05:20
A vártnál rosszabb inflációs számok és a várakozásokat szintén alulmúló GDP-adatok érkeztek az elmúlt napokban - kérdés, hogy mindezek mennyiben befolyásolják az MNB kamatpolitikáját. És akkor még a tőzsdereccsenésről nem is beszéltünk. Szakértőkkel jártuk körbe, milyen helyzetben készülhetünk az augusztus 27-i kamatdöntő ülésre. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója szerint jó pozicióba hozhatják az MNB-t a nemzetközi kamatvárakozások, van esély az újabb kamatcsökkentésre. A GKI Gazdaságkutató szerint a 6,75%-os alapkamat az új inflációs adatok tükrében is magasnak számít, van még tér a vágásra, különösen a gyengélkedő GDP (és ipari teljesítmény) tükrében. Nem volt ilyen optimista Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője, aki kifejtette: már jelenleg is a határán lehetünk annak a pontnak, amikor nem folytatódhat tovább kamatvágási ciklus. Szerinte előfordulhat, hogy nem lesz több csökkentés, marad a mostani szinten a jegybanki alapkamat 2024-ben. A Bankmonitor szerint nagyobb most az esély arra, hogy a jegybank óvatos megközelítést alkalmaz, könnyen elképzelhető, hogy a következő kamatdöntésnél az alapkamat változatlan szinten marad.
A vártnál rosszabb inflációs adatokat közölt a KSH csütörtökön, mint kiderült: júliusban a drágulás összességében 4,1 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest, a maginfláció pedig még ennél is magasabb, 4,7 százalékos szintet ért el. Mindkét adat jócskán magasabb, mint az előzetes elemzői prognózisok.
Mindezzel az éves aremelkedés üteme átlépte a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjának 4 százalékos felső értékét, ám az elemzők azzal számolnak, hogy az év hátralévő részében is gyorsulni fog az infláció.
Ráadásul nem ez az egyetlen negatív fejlemény a hazai gazdaságból: a múlt héten közölte a statisztikai hivatal, hogy Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 II. negyedévében a nyers adatok szerint 1,5%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. A váratlanul rossz GDP-adatok szinte minden előzetes becslést alulmúltak, és az éves növekedési előrejelzések most 2% körülire mérséklődtek.
A friss számok azért sem festenek jól, mert a tavalyi év során a magyar kormány még 4 százalékos vagy annál is magasabb növekedést remélt 2024-re, később már átvették az Európai Bizottság 2,4 százalékos előrejelzését, legutóbb Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig 1,8-2 százalék körüli GDP-növekedést emlegetett.
Az MNB Monetáris Tanácsa augusztus 27-én tartja következő kamatdöntő ülését - és a fenti adatok tükrében nagy kérdés, milyen döntés fog születni. Legutóbb július végén 25 bázisponttal, 6,75%-ra csökkentette az alapkamatot a jegybank, és a döntés után Virág Barnabás alelnök arról beszélt: reálisnak tartják azokat az elemzői elvárásokat, melyek idén még további 1-2 kamatcsökkentést várnak.
Azóta viszont sok víz lefolyt a Dunán, és kérdés, hogy mennyiben változtatják meg az MNB álláspontját az előzetesen vártnál kedvezőtlenebb hazai gazdasági mutatók.
És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a hét elején komoly pánik lett úrrá a tőzsdéken, amelynek eredője egyrészt a várakozásoknál rosszabb amerikai munkaerőpiaci adatok, másrészt pedig a japán jegybank monetáris szigorítása. A reccsenést a magyar tőzsde és a forint árfolyama is megérezte, utóbbi ismételten a 400-as szint körül táncol az euróval szemben.
Bár az MNB rendre úgy kommunikál, hogy nincs konkrét árfolyamcélja, már korábban is láthattuk, hogy amikor radikálisan gyengül a forintárfolyam, akkor kész beavatkozni - ahogy történt ez a háború és az energiaválság kitörésének idején is.
Elemzőkkel beszélgettünk arról, hogy a mostani helyzetben folytatódhat-e a kamatcsökkentés Magyarországon, vagy a jegybank kénytelen lesz behúzni a féket.
Felemás helyzetbe került az MNB
A vártnál rosszabb inflációs adat gyengíti a kamatvágási várakozásokat, viszont a múlt héten közölt, szintén az előzetes elemzői konszenzusnál rosszabb GDP-adatok pedig pont erősíthetik azt
- mondta kérdésünkre Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója. Ugyanakkor, mint az inflációs adat kapcsán kiemelte, nem a meglepetés mértéke nagy, hiszen ők 4 százalékot prognosztizáltak, ettől csak minimálisan tért el az éves infláció tényleges üteme (amely 4,1 százalék lett júliusban), az viszont aggasztó, hogy az éves maginfláció 4,1 százalékról 4,7 százaklékra gyorsult - és a következő hónapokban magasan is maradhat. Emellett az sem szerencsés a szakember szerint, hogy a szolgáltatások húzták fel az inflációt, az árnövekedés éves alapon 9 százalék feletti, meghaladja az általuk vártat.
Viszont jó helyzetbe hozhatják az MNB-t a nemzetközi kamatvárakozások: az amerikai Fed a rossz munkaerőpiaci adatok, illetve a hét elején történt tőzsdei pánik után a hírek szerint már nem kétszer 25 bázispontos kamatvágáson gondolkodik 2024-ben, hanem ennél legalább kétszer többet faraghatnak a jelenlegi piaci várakozások alapján. Emellett az Európai Központi Bankból is olyan jelzések érkeznek, hogy év végéig még jöhet kamatcsökkentés. Ha ez így lesz, akkor a magyar jegybanknak is nagyobb tere nyílhat, hiszen megmaradhat a magyar eszközök jelenlegi kamatferára az európai és amerikai piacokhoz képest. Összességében a hazai és nemzetközi folyamatok alapján tér lehet még a hazai kamatvágásra, ennek mértéke és üteme viszont bizonytalan, úgy látjuk, legalább egy kamatcsökkentés jöhet még 2024-ben
- összegezte Árokszállási Zoltán. Az MBH Elemzési Központ egy hónappal ezelőtt 2024 végére 6,5 százalékos alapkamatot prognosztizált, a szakember most is ezt tartja valószínűnek, de hozzátette, immár lefelé mutató kockázatokkal.
Arra a kérdésünkre, hogy a hét elején történt tőzsdepánik után mennyire jellemző most a kockázatkerülés a tőkepiacon, és mindez milyen irányba befolyásolhatja a forint és a jelentős magyar részvények sorsát, Árokszállási Zoltán kifejtette, a "mini felfordulás" ülepedni látszik, de azért még nem múlt el teljesen.
A japán és az amerikai tőzsdéken történtek nyomán voltak kockázatkerülő kitárazások, eladások a magyar részvények esetében is, de a forint ennek ellenére viszonylag stabil maradt, ami szokatlan egy ilyen piaci környezetben. Hogy megértsük a folyamatot, ismét vissza kell térjünk az amerikai kilátásokra: az, hogy az USA-ban beestek a kamatvárakozások, felértékeli a magasabb kamatokat kínáló, feltörekvő piacokat, ami a forintnak komoly támaszt adott. Ezért nem szállt el az árfolyam a mostani, kockázatos időkben, ellentétben például az orosz-ukrán háború kitörésekor tapasztaltakkal. Ennek tükrében valószínűsíthető, hogy ha nem romlik tovább a nemzetközi részvénypiaci hangulat, úgy drasztikusabb árfolyammozgásokra most nem kell készülni a forintban
- ismertette az igazgató.
Még a 6,75 is sok?
Kérdésünkre a GKI Gazdaságkutató Zrt. egyenesen azt közölte, álláspontjuk szerint
a 6,75%-os alapkamat az új inflációs adatok tükrében is magasnak számít, van még tér a vágásra, különösen a gyengélkedő GDP (és ipari teljesítmény) tükrében.
Mint hozzátették: a 400 forintos euró árfolyam a hazai gazdaság és az eurózóna előző években tapasztalt inflációs különbsége alapján még mindig erősnek mondható, ennek támasza a magas alapkamat.
Úgy gondoljuk, a jegybank lélektani határa inkább 410 körül húzódik. Mindemellett az új inflációs adat közlése után erősödő forint arra utal, hogy a befektetők enyhe lassulásra számítanak a kamatvágások ütemében
- tették hozzá. A Fed és az EKB belengetett kamatvágása pedig a GKI szerint inkább lehetőség az MNB-nek, mintsem kényszer.
Ha kedvezően alakul a nemzetközi kamatkörnyezet, több tér van a hazai kamatvágásra árfolyamgyengülés nélkül is, kisebb a hazai kamatvágás inflációs költsége
- hívták fel a figyelmet.
Már az egy csökkentésnek is örülhetünk?
A kamatvágással kapcsolatban nem ennyire optimista Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint már jelenleg is a határán lehetünk annak a pontnak, amikor nem folytatódhat tovább az MNB kamatvágási ciklusa.
Már magának a jegybanknak a saját iránymutatása is arra utalt, most is, és egy-két hónapja is, hogy lassulni fog a kamatcsökkentések üteme. A legutóbbi iránymutatás arról szólt, hogy még egy vagy két kamatcsökkentés lehet a jelenlegi ciklusban - én akkor azt mondtam, hogy inkább csak egy. Most viszont már úgy látom: az is elképzelhető, hogy nem lesz több kamatcsökkentés, de ha lesz, akkor is legfeljebb egy, ha úgy alakulnak a körülmények, hogy esetleg belefér. De ebben az esetben is csak 25 bázispontnyi vágással számolhatunk
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 18 990 380 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 139 249 forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál szintén 6,54% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál 6,89%, az OTP Banknál pedig 7,84%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- ismertette a szakember, aki a nemzetközi kamatvárakozások kapcsán arról beszélt, pozitív forgatókönyv lenne, ha a prognosztizált kamatvágások valamennyire javítanának a nemzetközi piaci hangulaton és a kockázatvállaláson, ami a hét elején a japán és amerikai tőzsdéken történtek miatt megrecsent.
Az MNB-n az segíthetne, ha a forintot tudnák erősíteni a nemzetközi piaci mozgások a kamatvágások hatására. De ha nem lesz így, akkor az nem fog plusz mozgásteret adni a jegybanknak: hogyha emelkedik az infláció - márpedig mi arra számítunk, hogy hónapról hónapra emelkedni fog az év végéig -, és közben még a forint is a jelenlegi a szinteken ragad, vagy tovább gyengül, akkor azt gondolom magyar szempontból hiába vág az EKB és a Fed
- összegezte. A 400-as euró közelében táncoló forintárfolyam kapcsán megjegyezte, szerinte az utóbbi időben valamelyest csökkent ennek a szintnek a jelentősége, ami igazán számít, hogy mennyire gyorsan mozog a forint. Egy gyors, jelentős leértékelődés, ami aztán beragad, akár egy-két hónap alatt is megjelenik az inflációban, hiszen az importtermékek megdrágulnak ezáltal, összességében azt látni, felgyorsult a forintgyengülés inflációemelő hatása.
A 400-as szint az talán kicsit pszichológiai szempontból számít, a háztartások figyelmét jobban felkelti, és esetleg megnövekszik a devizavásárlás a részükről, ami egyfajta bizalmatlanságot tükröz a forinttal szemben, ezt nyilván nem szeretné a jegybank. Ilyen szempontból érdekes ez a 400-as szint, de hogyha ezt lassan, fokozatosan lépjük át, akkor nem kell, hogy gondot okozzon. Ha most hirtelen, egy-két héten belül 410-420-as euró jönne, mint a háború kezdetének évében az energiaválság nyomán, az mindenképpen valamilyen intézkedésre sarkallná az MNB-t. De lassan, fokozatosan elkerülhetetlen, hogy a 400-at egy idő után átlépjük, és aztán tartósan fölötte legyünk
- magyarázta Jobbágy Sándor.
A Concorde vezető makrogazdasági elemzője törékenynek írta le a hét elején történt tőzsdepánik utáni piaci hangulatot. Bár a nagy hétfői esés után kedden volt egy pozitív korrekció, de a hét második felére sok részvényindex ismét mínuszba került. Ha a forint árfolyamát nézzük, akkor igazából jelentős visszakorrigálás nem történt, egy kicsivel erősebb az euróval szemben, mint volt az utóbbi időszak a leggyengébb pontján.
Csak részben nyugodott meg a helyzet, a Japánból és az USA-ból kiindult pánik hatása még nem múlt el teljesen, ahogy a potenciális kockázat sem. Még bőven van óvatosság a piaci szereplőkben. A szokásosnál nagyobb a piacok ingadozása és abszolút esélyes, hogy a következő egy-két hétben ez így is fog maradni. Például az amerikai tőzsdének az egyik volatilitás-mutatója, amely a részvények ingadozását, mondhatjuk úgy, hogy a kockázatosságát jelzi, 50 százalékosan korrigált vissza a múlt heti szintekhez képest. Volt egy kis javulás, de csak részben történt meg a korrekció, és valószínűleg még nem fognak teljesen megnyugodni a piacok a következő hetekben
- zárta gondolatai.
Nagyobb az esély a kivárásra
Argyelán József, a Bankmonitor vezető pénzügyi elemzője kérdésünkre arról beszélt,
azt ki kell hangsúlyozni, hogy a jegybank a dedikált kamatcsökkenési ciklust befejezte.
Jelenleg az alapkamat sorsáról mindig az adott helyzet mérlegelése alapján döntenek, a terítéken az előzetes jelzések alapján a 25 bázispontos kamatvágás és a változatlan kamatszint lehet - húzta alá.
A helyzet az elmúlt időszakban érdemben megváltozott, a forint árfolyama jelentősen gyengült például az euróval szemben az utóbbi időben. Egy hónap alatt a 390-393 Ft/EUR szintről 396-398 Ft/EUR szintre gyengült a forint bankközi árfolyama. Ez mindenképpen óvatosságra inti a jegybankot, csökkenti az újabb kamatcsökkenés valószínűségét
- fogalmazott. Hozzátette, a globálisan látható tőzsdereccsenés együtt járt a biztonságosabb hozamok mérséklődésével is. Például a 10 éves állampapírhozamok 4,3% körüli értékről 4% alá mérséklődtek, de ez igaz a hazai 10 éves állampapír referenciahozamokra is, az egy hónap alatt a 6,8% körül értékről 6,3% körüli értékre csökkent.
Azt hozzá kell tenni, hogy a tőzsdei reccsenés és a recessziós hangulat jellemzően negatívan érinti a fejlődő, feltörekvő piacokat, mert ebben a helyzetben a nagy befektetők a kockázatmentes, fejlett piacok felé fordulhatnak. Ez a helyzet bizony a forint árfolyamára is kockázatot jelent. Ez szintén óvatosságra intheti a jegybankot a kamatcsökkenéssel kapcsolatban. Egyre inkább felerősödtek a Fed kamatvágását kilátásba helyező hangok. Ez és az EKB potenciális kamatcsökkentése inkább jobb helyzetbe hozná a magyar hozamkörnyezetet. Hiszen hazai kamatvágás nélkül is vonzóbbá válnának a magyar hozamok, ami miatt a forint is erősödésnek indulhat. Emiatt egy érdemi amerikai, európai kamatvágás megteremtheti a lehetőséget az MNB számára egy újabb, kisebb kamatvágásra
- részletezte Argyelán József hozzátéve, hogy összességében jelen helyzetben a kockázatok és a bizonytalanság növekedését lehet látni, véleményük szerint nagyobb most az esély arra, hogy a jegybank óvatos megközelítést alkalmaz, könnyen elképzelhető, hogy a következő kamatdöntésnél az alapkamat változatlan szinten marad.
Jöhet a soft landing?
A rosszabb GDP adat a lazítás, a magasabb inflációs adat a szigorítás irányába mutat - értékelt Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Egyelőre véleményünk szerint marad az óvatos, adatvezérelt megközelítés, amibe akár a szinten tartás is belefér. Rövidtávon a kockázati hangulat és a külső környezet változékonysága meghatározó lehet, amennyiben egy újabb negatív fordulat esetén ez a forint gyengülésében is tükröződik, akkor indokolt lehet a kamatvágások szüneteltetése
- magyarázta a szakember. Úgy látja, a fejlett jegybanki politikák a globális monetáris környezet és az átalános kockázati hangulat csatornáin keresztül a magyar monetáris politikára is hatnak, így egy kedvező makrogazdasági hátszélben (ún. „soft landing”) történő kamatvágási sorozat befolyásolhatja a hazai kamatszintet, illetve az azzal kapcsolatos piaci várakozásokat is.
A tőzsdereccsenés kapcsán Kiss Péter kifejtette: a hazai eszközök viszonylag válságállók maradtak a mostani globális kockázatkerülési hullámban. A visszafogott reakció egyrészt a külföldi befektetők alulpozícionáltságának köszönhető, mivel ott voltak nagymértékű mozgások, ahol a japán jenből finanszírozott úgynevezett carry trade-ek túlságosan nagyra nőttek.
Másrészt a Nemzeti Bank által fenntartott szigorú monetáris kondíciók és az óvatos, adatvezérelt döntéshozatal mindenképpen hozzájárultak a hazai pénzügyi eszközök relatív stabilitásához. Egyelőre a héten megjelent vártnál jobb amerikai makroadatok stabilizálták a helyzetet, azonban a vihar még nem ült el, lehetnek még élesebb mozgások a maradék spekulatív pozíciók zárásából fakadóan
- fogalmazott.
Címlapkép: Róka László, MTI/MTVA