Szopkó Zsófia • 2024. augusztus 7. 05:46
Az idei évben is részletesen elemeztük a magyarországi települések közötti jövedelmi különbségeket. A vizsgálat során kiderült, hogy a jövedelmek jelentős része néhány településre koncentrálódik: Telkiben az egy főre jutó SZJA adóalapot képező jövedelem 4 017 076 forint, míg Tornakápolnán 5 881 661 forint volt. A vizsgált adatok alapján a települések 54%-án az egy főre jutó bruttó jövedelem 1 millió és 2 millió forint között mozog, ugyanakkor 4%-ukban meghaladja a 3 millió forintot. A legszegényebb települések száma eléri a 247-et, ahol az egy főre jutó éves jövedelem 1 millió forint alatt van. Az elemzés bemutatja a településtípusok közötti jövedelmi különbségeket is, kiemelve, hogy Budapest és a nagyvárosok jóval magasabb átlagjövedelmet biztosítanak, míg a vidéki területeken az átlagjövedelem jelentősen alacsonyabb.
Ahogy a tavaly, idén is foglalkoztunk már a különböző települések között fennálló jövedelmi szakadékokkal. Összegyűjtöttük a 15 leggazdagabb és 10 legszegényebb települését az országnak és már akkor felvettettük, hogy megvizsgáljuk lakosság arányosan miként oszlanak meg ezek az arányok. Mennyire centralizálódnak a jövedelmek bizonyos településekre? A kérdés megválaszolásához 2 mutatót vizsgáltunk, a KSH Népszámlálási adatbázisából a településeken élő lakosok számát 2022-ben és a TeIR adatbázisában elérhető 2022-es egy főre eső éves bruttó befolyó belföldi jövedelmeket.
Elemzésünkben részletesen kitérünk arra, hogy lakosságarányosan hogyan alakulnak a jövedelmek és külön megvizsgáljuk azt is, hogy a településtípusok között milyen megoszlás látszik az éves és havi egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem tekintetében. A tavalyi cikkünk alapján arra számítunk idén is, hogy a meglehetősen az országban élő magas jövedelműek csoportja csupán néhány településre sűrűsödik.
Jövedelmek megoszlása
Érdemes először csak a bruttó jövedelmek eloszlását megvizsgálni, mert már önmagában ez nagyon érdekes. Idén a tavalyival szemben nem három, hanem négy nagy kategóriára szedtük szét az adatokat, megnéztük hány olyan település van, ahol 1 millió forint alatt jön ki az egy főre eső bruttó belföldi jövedelem évente, majd azokat, ahol 1 millió és 2 millió forint között van, a 2 millió és 3 millió közöttieket és értelemszerűen megnéztük a 3 millió forint felettieket.
A 2022-es adatok alapján a fejenként vett bruttó befolyó belföldi jövedelem 54%-ban 1 millió és 2 millió közé esik, ugyanakkor 4%-a a népességnek nem, hogy 2 millió forint felett visz haza fejenként bruttó, de egyenesen 3 millió felett.
Két település, nevezetesen Telki és a tavalyi év "sztártelepülése" Tornakápolna ezt is felülmúlja. Telkiben az egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem 4 017 076 forint, Tornakápolnán pedig 5 881 661 forint. Ezen a két településen összesen 4 513 ember él (melyből ráadásul összesen 14 él csupán Tornakápolnán), ami a teljes (2022-es népszámlálási adatok alapján) népesség mindösszesen 0,05485 százaléka.
Az adatok alapján elmondható, hogy az 1 millió forint alatt szerző települések száma 247, amely a 2022-ben markánsan jelenlévő infláció mellett igen elszomorító érték. A következő táblázatban részletesebben összeszedtük a vizsgált 4 kategória településszintű adatait.
Jól látható, hogy a legtöbb település az 1 millió és 2 millió forint közötti bruttó belföldi jövedelem kategóriájában található, ami azért is érdekes, mert lakosságarányosan nem ez a kategória a vezető érték. Tehát arra a következtetésre juthatunk el, hogy az emberek igyekeznek "jobb módú" településekre költözni, vagyis olyan lakhelyet választani, ahol a szomszédok is havonta átlagosan bruttó 200 ezer forint körül minimum hazavisznek. A fenti összegzett tábla alapján azonban az idén is elmondható, hogy közel 7-szer több olyan település van ahol 1 millió forint alatt visznek haza fejenként évente (vagyis havonta kb. 67 ezer forintot bruttó!!), mint ahol 3 millió forint felett.
Tehát elég markánsan besűrüsödik az ország vagyona mindösszesen 41 telepüésre.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Településtípusok szerinti különbségek
Magyarországon jelentős jövedelmi különbségek vannak a különböző településtípusok között, amelyek az életminőségben, az oktatási és egészségügyi hozzáférésben, valamint a gazdasági lehetőségekben is megmutatkoznak. Ezeket a különbségeket számos tényező befolyásolja, mint például a munkaerőpiaci lehetőségek, az ipari és szolgáltatási szektor jelenléte, valamint a lakhatási költségek. A következő ábrán összeszedtük, hogy településtípusok szerint átlagosan hogyan alakultak a bruttó befolyó jövedelmek.
Budapest és a nagyobb városok, mint például Győr, Székesfehérvár vagy Debrecen, magasabb átlagjövedelmet biztosítanak a lakosoknak. Ez nagyrészt a fejlettebb munkaerőpiacnak, a multinacionális vállalatok jelenlétének és a magasabb hozzáadott értékű munkalehetőségeknek köszönhető. Szélesebb körű munkaerőpiaci lehetőségek, magasabb kereseti potenciál és alacsonyabb munkanélküliség jellemzi ezeket a területeket.
Ezzel szemben a kisebb városokban (községekben) az átlagjövedelem alacsonyabb, mint a nagyvárosokban, de még mindig magasabb, mint a falvakban. A helyi gazdaságok gyakran kevesebb lehetőséget kínálnak magasabb fizetésű állásokra, de a megélhetési költségek is alacsonyabbak. A munkaerőpiaca jellemzően kevésbé fejlett, és a munkahelyek gyakran alacsonyabb hozzáadott értékűek. Míg a falvakban és vidéki településeken az átlagjövedelem a legalacsonyabb az országban. A helyi gazdaságok gyakran agrárjellegűek, és kevesebb lehetőséget kínálnak magasabb fizetésű munkákra.
A vidéki területeken magasabb a munkanélküliség, kevesebb a stabil munkahely, és a bérek is alacsonyabbak. Sok esetben a lakosok ingázni kényszerülnek a közeli városokba. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen publikál adatokat a jövedelmi különbségekről, amelyek alapján látható, hogy Budapest és az iparilag fejlett régiók átlagjövedelmei jóval meghaladják az országos átlagot, míg a falvakban és mezőgazdasági területeken az átlag alatt vannak.
Ahogy a településtípusok szerinti vizsgálatok a társadalomtudósok körében is igen népszerűek, pontosan azért, mert nagyon látványosan kimutathatóak a társadalmi különbségek. Kovács Katalin, az MTA kutatója 2022-ben közölt tanulmányában szintén megvizsgálta, hogy milyen anyagi helyzetű emberek élnek egyes településtípusokon. A kutató eredményeit a következő ábrán összegeztük a témában.
A grafikon a tanulmány és az általunk is megjelenő megállapításokat igazolja. Vagyis a települések jogállása (és tényleges funkciói) alapján elkülönülő csoportjainak település-osztályok szerinti eloszlása egyenlőtlenségeket mutat: a nagyvárosi kör, ahová a megyeszékhelyeket és a megyei jogú városokat sorolhatjuk, a két legjobb társadalmi összetételű és helyzetű település-osztályba tartozik, és a tízezer főnél népesebb városok zöme is ezt a két település-osztályt gazdagítja. Ugyanakkor a vidéki települések reprezentációja a kedvező státuszú település-osztályokban alacsonyabb, sőt,
a legkedvezőtlenebb társadalmi helyzetű településeket tömörítő település-osztályban kizárólag vidéki települések szerepelnek.
Ahogy azt tavaly megjelent cikkünkben is összegeztük Magyarországon jelentős jövedelmi különbségek mellett súlyos anyagi deprivációk is megfigyelhetők, különösen a leszakadó régiókban. Tehát a háztartások nem képesek fedezni az alapvető szükségleteket, mint a lakbér, a rezsi vagy a rendszeres húsfogyasztás, ezek a települések jellemzően Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben összpontosulnak, itt a súlyos anyagi depriváltság aránya 26% és 56% között mozog. Ezzel szemben a legjobb helyzetben lévő térségek Pest megyében és Nyugat-Magyarországon találhatók, mint például Budapest, Budakeszi, Dunakeszi, Győr, Szombathely és Sopron. A kutatások rámutatnak, hogy szükség van a leszakadó régiók felzárkóztatására, hogy a jövedelmi különbségek és az életminőségbeli eltérések csökkenjenek az országban.