Top 15: íme hazánk luxustelepülései, itt élnek a leginkább jómódú magyar családok

Nagy Bálint2024. augusztus 1. 05:51

Igencsak szétszabdalt a magyar társadalom: a leggazdagabb hazai településeken 10-szer több pénzből gazdálkodnak a magyar családok, mint az ország legszegényebb térségeiben. A legszegényebb településeket bemutató cikkünk után most mutatjuk az ország 15 leggazdagabb lakóhelyét is.

Mint arról nemrég megjelent, "Íme hazánk nyomorfalvai: ezen a 10 településen olyan súlyos a szegénység, hogy a Holdról is látszik" című cikkünkben beszámoltunk, jólét tekintetében meglehetősen polarizált a magyar társadalom: az ország legszegényebb településein tized annyiból kell kijönnie a családoknak, mint a jómódúbb településeken élőknek.

Csak emlékeztetőül, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű statisztikái szerint a legrosszabb a helyzet Csenyétén, ahol évente (!) alig több mint 250 ezer forintnyi jövedelem jut egy lakosra. A teljes, több ezer települést tartalmazó lista egyértelműen igazolta, hogy komoly életszínvonalbeli különbségek vannak Magyarországon, melynek egyik végletét a legszegényebb települések kikválóan reprezentálták. Most viszont jöjjön a másik véglet, azaz a leggazdagabb magyar települések toplistája.

A jólét záloga a masszív munkaerőpiaci adatok

Noha a társadalmi egyenlőtlenségeket a szélsőértékek kiválóan reprezentálják, statisztika lévén óhatatlanul akadnak torzító körülmények. "Mivel a mutató a személyi jövedelemadó adatokból indul ki, nagy vonalakban egész jó képet adhat az országos életszínvonalbeli különbségekről" - fogalmazott korábban, a település szintű statisztikákra vonatkozóan Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Az például egyértelműen látszódik a leggazdagabb településeken, hogy a jólét záloga a masszív munkaerőpiaci adatok: azaz jellemzően nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, és magas az ott élő értelmiségiek aránya (ezt két mutató, a "legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya", illetve a "magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya" reprezentálja). Na persze akadnak furcsaságok is, amelyre kiváló példa a listát vezető település is. "Ugyanakkor, mint minden statisztikának ennek is vannak korlátai, ami miatt nem biztos, hogy teljesen pontosan jeleníti meg a települések közötti jövedelemkülönbségeket, illetve hogy ezt pontosan tükrözi a településkép" - fogalmazott Madár István.

A mutató nem számol például az egyéb típusú, például vállalkozói vagy egyéb nem szja-köteles jövedelmekkel. Nagyon kicsi településeken előfordulhatnak extremitások, ahol néhány gazdag kiköltöző húzza fel az átlagot. Sajátos az agglomeráció helyzete, az ott élő magas jövedelműek költéseinek jelentős része nem a településen jelentkezik

- tette hozzá a vezető elemző.

És akkor nézzük, mely településeken tudnak jelenleg a legtöbb jövedelemből megélni a magyar családok. Továbbá a Pénzcentrum település kereső alkalmazása segítségével azt is felvázoltuk, mennyire vonzza a jólét a magyarokat, azaz mennyire szeretnének ezekre a településekre költözni, és így mennyire nem tekinthetőek elöregedő településeknek, amely amúgy annyira jellemző az apró falvak tagolta vidéki Magyarországra.

15. Sukoró

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Sukoró Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban található község, népessége 2 021 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Sukoró lakónépessége 838 fő volt, 2011-ben pedig 1 266 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 141.2 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 59.6 százalékkal nőtt a lakónépesség. Sukoró lakosságának 21.23 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 0.45 százalékponttal több, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 338 688,4 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 1,3
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 9,5
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 49,1
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 486,5

14. Biatorbágy

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Biatorbágy Pest vármegyében, a Budakeszi járásban található város, népessége 14 965 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Biatorbágy lakónépessége 8 293 fő volt, 2011-ben pedig 12 484 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 80.5 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 19.9 százalékkal nőtt a lakónépesség. Biatorbágy lakosságának 14.82 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 5.96 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 348 196,7 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 1
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 19,4
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 44,4
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 456,4

13. Győrzámoly

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Győrzámoly Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban található község, népessége 3 821 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Győrzámoly lakónépessége 1 561 fő volt, 2011-ben pedig 2 408 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 144.8 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 58.7 százalékkal nőtt a lakónépesség. Győrzámoly lakosságának 9.71 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 11.07 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 353 613,7 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,7
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 10
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 34
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 412,4

12. Győrújbarát

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Győrújbarát Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban található község, népessége 8 071 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Győrújbarát lakónépessége 4 409 fő volt, 2011-ben pedig 5 968 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 83.1 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 35.2 százalékkal nőtt a lakónépesség. Győrújbarát lakosságának 15.33 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 5.45 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 393 509,6 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,8
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 2
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 41,8
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 476,3

11. Győrújfalu

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Győrújfalu Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban található község, népessége 2 563 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Győrújfalu lakónépessége 1 097 fő volt, 2011-ben pedig 1 608 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 133.6 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 59.4 százalékkal nőtt a lakónépesség. Győrújfalu lakosságának 13.42 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 7.36 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 415 975,9 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,6
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 9,1
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 43,7
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 429,7

10. Diósd

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Diósd Pest vármegyében, az Érdi járásban található város, népessége 11 666 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Diósd lakónépessége 5 785 fő volt, 2011-ben pedig 9 056 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 101.7 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 28.8 százalékkal nőtt a lakónépesség. Diósd lakosságának 15.46 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 5.32 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 543 790,5 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,8
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 8,1
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 50,5
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 466,6

9. Nagykovácsi

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Nagykovácsi Pest vármegyében, a Budakeszi járásban található nagyközség, népessége 8 972 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Nagykovácsi lakónépessége 4 800 fő volt, 2011-ben pedig 6 809 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 86.9 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 31.8 százalékkal nőtt a lakónépesség. Nagykovácsi lakosságának 15.36 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 5.42 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 610 568,4 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,5
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 7,9
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 56,6
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 417,3

8. Iborfia

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Iborfia Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban található község, népessége 6 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Iborfia lakónépessége 20 fő volt, 2011-ben pedig 11 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 60 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 27.3 százalékkal csökkent a lakónépesség. A népszámlálási adatok Iborfia településen nem egyértelműek, a 65 év felettiek arányát nem lehet megállapítani.

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 678 498,5 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): nincs adat
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 45,5
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 692,3

7. Paks

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Paks Tolna vármegyében, a Paksi járásban található város, népessége 17 415 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Paks lakónépessége 20 855 fő volt, 2011-ben pedig 19 369 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 16.5 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 10.1 százalékkal csökkent a lakónépesség. Paks lakosságának 22.02 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 1.24 százalékponttal több, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 681 045,8 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 2,1
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 41,5
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 32,4
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 538,6

6. Herceghalom

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Herceghalom Pest vármegyében, a Budakeszi járásban található község, népessége 2 808 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Herceghalom lakónépessége 1 372 fő volt, 2011-ben pedig 2 135 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 104.7 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 31.5 százalékkal nőtt a lakónépesség. Herceghalom lakosságának 11.82 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 8.96 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 695 806,6 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 1,1
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 28
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 45,8
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 420,1

5. Budajenő

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Budajenő Pest vármegyében, a Budakeszi járásban található község, népessége 2 326 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Budajenő lakónépessége 1 291 fő volt, 2011-ben pedig 1 687 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 80.2 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 37.9 százalékkal nőtt a lakónépesség. Budajenő lakosságának 15.56 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 5.22 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 707 256,4 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,6
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 8,3
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 53,8
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 409,5

4. Üröm

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Üröm Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban található község, népessége 8 846 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Üröm lakónépessége 4 523 fő volt, 2011-ben pedig 7 356 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 95.6 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 20.3 százalékkal nőtt a lakónépesség. Üröm lakosságának 15.58 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 5.2 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 750 766,9 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,8
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 11,1
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 53,7
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 434,5

3. Kékkút

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Kékkút Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban található község, népessége 55 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Kékkút lakónépessége 60 fő volt, 2011-ben pedig 74 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 8.3 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 25.7 százalékkal csökkent a lakónépesség. Kékkút lakosságának 20.00 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 0.78 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 986 958,2 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 1,8
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 100
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 32,4
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 788,5

2. Telki

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Telki Pest vármegyében, a Budakeszi járásban található község, népessége 4 594 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Telki lakónépessége 1 892 fő volt, 2011-ben pedig 3 661 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 142.8 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 25.5 százalékkal nőtt a lakónépesség. Telki lakosságának 14.91 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 5.87 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%).

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 4 017 076,7 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,6
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 9,5
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 63,7
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 417,2

1. Tornakápolna

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Tornakápolna Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban található község, népessége 14 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Tornakápolna lakónépessége 11 fő volt, 2011-ben pedig 9 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 41.7 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 54.5 százalékkal nőtt a lakónépesség. A népszámlálási adatok Tornakápolna településen nem egyértelműek, a 65 év felettiek arányát nem lehet megállapítani.

  • Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 5 881 661,1 Ft/év
  • Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 4,6
  • Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 0
  • Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 60
  • Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 1 000

Érdekesség, hogy már a 2021-es adatok szerint is Tornakápolnán volt a legmagasabb az egy lakosra eső jövedelem, ami előtt a helyiek is értetlenül állnak, főként, hogy a szomszédos Tornanádaska pedig a legszegényebb települések országos listáján áll igencsak cudarul. A statisztikát vélhetően egy kiemelkedően megfizetett lakos húzhatja fel, de kilétét a CashTag helyszíni riportja szerint homály fedi. Itt megnézheted a Pénzcentrum vlogjának tavalyi epizódját, amelyben szemügyre vettük a legszegényebb Tornanádaska és a leggazdagabb Tornakápolna településeket is.

 

Címkék:
magyarország, gazdaság, gazdagság, jövedelem, népszámlálás, település, jólét, gazdagok, leggazdagabb magyarok, átlagjövedelem, jóléti állam, jóléti társadalom,