Borbándi Dániel • 2024. július 28. 13:00
A többség számára valószínűleg nem újdonság, hogy az elmúlt évtizdekben Budapest a világ, de legalábbis Európa egyik központjává nőtte ki magát filmgyártás terén. A 90-es évektől kezdve olyan filmek készültek a magyar fővárosban, mint az Evita, a Die Hard 5, a Szállító 3., vagy a Szárnyas fejvadász második része. Szuperprodukciókból viszont az elmúlt években sem volt hiány. De pontosan hogyan jelentkezik számokban az a turbulencia, amit az ideáramló turisták és filmipari dolgozók jelentenek, és milyen városok lehetnek még népszerűek Budapesten kívül? Mostani cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A Nemzeti Filmintézet állítása szerint Budapest kirobbanó filmipari sikeréhez nagyban hozzájárultak a régióban elsőként bevezetett filmipari adókedvezmények, az ország építészeti és környezeti adottságai és infrastruktúrája, és nem kevésbé a világsztenderdnek megfelelő, modern filmstúdiók. Ezeknek, és az elsőrangú filmes szakember gárdának köszönhetően Magyarország a kontinens egyik komoly filmgyártó bázisává vált. Ráadásul a tempó nem lassul, éppen ellenkezőleg: a filmipar volumene dinamikusan növekszik, kiváló eredményeket hozott 2023-ban is – az elmúlt év során több mint 30%-kal növekedett a filmipari költés Magyarországon, és meghaladta a 300 milliárd Ft-ot, ez nemzetgazdasági szinten is jelentős összeg. Az erről szóló részletes nyilvántartás a Filmintézet oldalán is elérhető.
Magyarország az élre tört
Amikor arról beszélünk, hogy Magyarország Európa elsőszámú célpontja a külföldi blockbustereknek, tényleg nem túlzunk: a statisztika szerint az európai országok közül, az Egyesült Királyságot követően hazánk a második legnépszerűbb filmgyártó központ a nemzetközi produkciók számára. Ez az ágazatnak kreatív és sokszínű munkalehetőséget jelent, filmiparunknak pedig jelentős bevételt és az egész országnak óriási büszkeséget - különösen akkor, amikor a szakma legmagasabb nemzetközi szintjein is elismerik a hazai szakemberek tehetségét és tudását – fogalmaztak a Filmintézetnél.
Legfrissebb bizonyítéka ennek a Szegény párák című film Oscar- és BAFTA díja és világraszóló sikere, amely még egy konkrét magyar sikert is hozott: Mihalek Zsuzsa berendezőt Oscar-díjjal jutalmazta az Amerikai Filmakadémia. De a Dűne című rekordbevételű világsiker mindkét részét, sőt még a sorozatot is Magyarországon forgatták, magyar filmesek közreműködésével. Ráadásul azt se lehet mondani, hogy egy bizonyos rendező, vagy filmes réteg kiszolgálója lenne Budapest: az elmúlt években szinte az összes nagy, nemzetközi filmgyártól kaptak megkeresést: a Netflix, a Marvel, a Paramount, a 20th Century Studios, a Disney és Sony is egyre jelentősebb számú, több tízmilliárd forint költségvetéssel rendelkező filmalkotások gyártásának jövőbeli helyszínéül választotta Magyarországot.
A gazdaság egyik fő motorja
Az ezáltal generált bevételből pedig nemcsak a gyártók profitálnak, egyúttal számos kapcsolódó ágazat bevételeit és eredményességét is javítja a beszállítói hálózatokon keresztül. Ezek közül külön ki kell emelni a szállodaipart, azon belül is az ötcsillagos budapesti szállodák szerepét, logisztikai tevékenységet. A filmgyártás részének tekinthető a nagy értékű és nagy számú egyedi eszközök szállítmányozása, fuvarozása, raktározása is, valamint az építőipari tevékenység (díszlet építés, földmunkák, területrendezés, stúdióberuházások). A támogatási rendszer nemcsak a filmiparban, de a kapcsolódó ágazatokban is munkahelyek létrejöttét segíti, valamint az állami bevételek alakulására is pozitív hatással van, például adóbevételek, szolgáltatási díjak formájában. Ráadásul a magyar valuta is hálás lehet a külföldi produkcióknak: A költések legalább 60%-a forintban merül fel, amelynek forinterősítő hatása van, tekintve, hogy a külföldi produkciók finanszírozzák a magyar filmgyártási tevékenységet, melyhez általában forintot vásárolnak. A GDP-növekedésen túl pedig Budapest is profitál valamelyest a a bevételekből: a Fővárosi Önkormányzathoz és az egyes kerületekhez filmforgatás célú közterület-használat jogcímen súlyos összegek folynak be évente.
Sok idénymunkás is a filmekre támaszkodik
Külön említést érdemel, hogy még ha kevésbé is van szem előtt, egy teljes iparág épül rá a filmgyártásra, amely számos munkavállalónak jelent kiegészítő, sőt esetenként teljes havi bevételt. A filmipari statiszták foglalkoztatása egy speciális munkaterület, ahol az egyszerűsített foglalkoztatás rendszerét szokták alkalmazni. A statiszták általában a filmek hátterében vagy tömegjelenetekben szerepelnek, fizetésük egy Hollywood-i szuperprodukció esetén egy átlagos magyar sorozat vagy reklámfilm sokszorosa lehet. A munkáltató turisztikai idénymunkánál munkavállalónként napi 1300, alkalmi munkánál napi 2700, filmipari statiszta esetén 8000 forint közterhet fizet. Igaz, az extra hosszú forgatási napok extra pénzt is jelentenek a munkavállalóknak. Adókedvezmény azonban legfeljebb a napi minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható, ami a maximálisan kifizethető napi munkabér összege is: 2024-ben ez 24.540 forint/nap/fő.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 18 990 380 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 139 249 forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál szintén 6,54% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál 6,89%, az OTP Banknál pedig 7,84%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A filmipar mellékágazataiban a legnagyobb mozgást talán mégis egy magyar film generálta 2024-ben. A legújabb magyar "szuperprodukció", a Petőfi életét feldolgozó kurzusfilm, a Most vagy soha! több mint tízezer statisztát foglalkoztatott a forgatás során, a kisegítő stáb pedig körülbelül ezer főre rúgott. Fóton másfél hektárnyi díszletvárost építettek csak a film kedvéért.
Budapesten kívül is van élet
Azonban nem Budapest az egyetlen magyar város, amelyet előszeretettel választanak filmforgatáshoz: Fótot előbb már említettük, de a fővároson kívüli, népszerű filmforgatási helyszínek között van Szentendre, Érd, Gödöllő és Dunakeszi is. Emellett számos olyan további vidéki helyszín is van, melyek egy-egy produkció speciális igényeit tudják kielégíteni. A közelmúltban Magyarországon készült produkciók közé tartozik a Vienna Game – Disney+ sorozat, a bécsi kongresszus (1814-15) idejében játszódik, amelyet az NFI Stúdió új fóti kültéri díszletében forgattak. A Nürnberg, Russel Crowe és Rami Malek főszereplésével, amely a második világháborút követő nürnbergi perről szól, és Amadeus mini-sorozat, mely a Sky csatornán lesz látható hamarosan.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a növekvő filmipar növekvő stúdió és szakember igényt is von maga után. Fóton az NFI Stúdióban és a mogyoródi Astra stúdióban is jelentős fejlesztések vannak folyamatban, melyek által összességében 22%-kal gyarapodik a magyar filmipar stúdiókapacitása a közeljövőben – zárták összegzésüket.