G7 • 2024. július 5. 09:10
2022 nyara óta szinte folyamatosan csökken a havi alapú születésszám és a termékenységi ráta is - írja a G7. A termékenységi ráta idén január kivételével nem érte el az 1,4-et, ami nagyon messze van a 2021 szeptemberében regisztrált 1,8-as a havi alapú csúcsától, és még messzebb a miniszterelnök által 2030-ig célnak jelölt 2,1-es értéktől.
Az elmúlt két évtizedben az élveszületések száma valamennyit ugyan csökkent, de éves szinten körülbelül 90-100 ezer körül mozgott. A teljes termékenységi arányszám alakulásában jelentősebb volt a változás: a 2011-es 1,23-as mélypontjáról 2021-re 1,59-re nőtt, mielőtt tavaly és tavalyelőtt újra csökkenni kezdett volna. A két adatsor mögött a meghatározó demográfiai trend a szülőképes korú nők számának csökkenése és az ő gyerekvállalási hajlandóságuk változása, magyarázta a lapnak Tóth G. Csaba demográfus-közgazdász, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa.
Az ebbe a csoportba tartozó nők száma 1990-től 2023-ig 2,3-ról 1,7 millióra csökkent, így a gyerekvállalással kapcsolatos viselkedés változatlansága mellett alapvetően csökken a gyerekszám. Ezt a csökkenést kompenzálta 2021 előtt a termékenység növekedése, tehát hogy kevesebb szülőképes pár több gyereket vállalt. Az elmúlt két évben ebben tapasztalható jelentősebb változás – mondta a szakértő.
De mi történt az elmúlt két évben? Tóth G. Csaba három okot is említett, amelyek szerinte mind jelentős hatással lehettek a teljes termékenységi arányszám csökkenésére az elmúlt években. A termékenységi rátát rövid távon „rángathatja” a gyerekvállalás előrehozása vagy elhalasztása is, és az elmúlt időszakban mindkét hatás fontos lehetett. "... a támogatások feltételének számító házasságkötések alakulása alapján is feltételezhetjük, hogy a járvány előtt bevezetett családpolitikai intézkedések miatt sok előrehozott gyerekvállalás volt. Ezek hiányát is látjuk az elmúlt időszakban" – mondta.
Az előrehozott születések utáni időszak ráadásul részben egybeeshetett egy olyan időszakkal, amikor pedig inkább a halasztás volt jellemző. A demográfiai szakirodalom szerint a 2008-as gazdasági válságot követően jellemző volt a gyerekvállalás halasztása a rossz gazdasági helyzet miatt, és a tavalyi recesszió és reálbércsökkenés vélhetően szintén nem kedvezett a gyerekvállalási kedvnek - írták. Mindezek mellett pedig a kiszámíthatóság, illetve annak hiánya lehetett az, ami még hatással lehetett a ráta csökkenésére az elmúlt években a szakértő szerint.