Pénzcentrum • 2024. július 3. 15:04
A világgazdaságba jobban beágyazott régiókban még mindig erőteljesebben érződik a magas infláció hatása, azonban Közép-Magyarország gyors tempóban zárkózik fel: javul a fizetőképesség. 2024 első negyedévében csupán egyetlen régióban csökkent a lakosság fizetőképessége, így a következő negyedévben várhatóan valamivel könnyebben tudják a magyarok teljesíteni esedékes pénzügyi kötelezettségeiket. GDP alapján azonban egyre nagyobb a szakadék Budapest és a vidék között.
A tavalyi inflációs helyzetet a fejlettebb régiók lakossága érezte meg leginkább, míg a kisebb jövedelmű térségekben kevésbé csökkent a családok fizetőképessége. A gazdaság gyengélkedése Közép-Magyarországot érinti a legsúlyosabban, 2023 eleje óta ebben a régióban a legrosszabb a lakosság fizetőképessége, jelenleg 48,87-et mutat az Intrum Regionális Fizetőképességi Indexe. A gazdasági nehézségek kevésbé érintették az ország keleti részét: Észak-Magyarországon 69,33-en, Észak-Alföldön 68,55-ön és Dél-Alföldön 69,86-on áll a fizetőképességi mutató.
Az idei első negyedévben mindezek mellett a legtöbb régióban komolyan növekedett a fizetőképesség, így a következő hónapokban várhatóan valamivel könnyebben tudják a magyarok teljesíteni esedékes fizetési kötelezettségeiket. A növekedés a legrosszabb fizetőképességgel rendelkező, Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországon volt a leglátványosabb: 2024 első negyedévében 48,9 pontra nőtt a fizetőképességi index, amely 21,6 százalékos növekedésnek felel meg az előző negyedévhez képest. Markánsan, 17 százalékkal emelkedett még a fizetőképesség Dél-Dunántúlon, valamint 11,6 százalékkal Észak-Alföldön. Egyedül Közép-Dunántúlon romlott az előző negyedévhez képest a lakosság helyzete, 2,2 százalékkal.
Már a Covid-járvány idején is tapasztalható volt, hogy az egyes régiók a gazdasági nehézségeket eltérően élik meg, és ez a tavalyi évben sem alakult máshogy. Az elmúlt időszak gazdasági kihívásai ellenére örömmel tapasztaljuk, hogy Magyarország jelentős része erősödő fizetőképességet mutat, a csökkenő infláció szinte minden régióban meghozta a kedvező hatást. Különösen biztató látni, hogy Közép-Magyarország, amely eddig a legrosszabb helyzetben volt ilyen téren, jelentős javulást ért el az idei első hónapokban
- értékelte a Regionális Fizetőképességi Index eredményeit Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.
Üveges hozzátette: “Amennyiben konszolidálódik a világgazdasági helyzet, amely változásaira különösen érzékenyek a nyugati és középső régiók, bizakodhatunk abban, hogy a következő negyedévekben még inkább stabilizálódhat a magyar háztartások pénzügyi helyzete”.
Vidék is halad, de Budapest még gyorsabban
Bár a vidék is fejlődik, Budapest folyamatosan növeli gazdasági előnyét Magyarország többi régiójához képest, így egyre nagyobb elszakadás tapasztalható a főváros előnyével. Budapest 1 főre jutó GDP-je egy évvel ezelőtt még az Európai Unió átlagának 155 százalékát érte el, mára már 158 százalékra nőtt, ezzel az EU tizenötödik legmagasabb gazdasági teljesítményét nyújtja. Magukhoz képest azonban a vidéki régiók is egyre jobban teljesítenek, és ez igazán akkor válik láthatóvá, ha nem kizárólag egyetlen év adatait vizsgáljuk, hanem hosszabb távon nézzük a fejlődést.
A bruttó hazai terméket tekintve a legjobban teljesítő vidéki régió Magyarországon a Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye), amely 2010 óta az uniós átlag 57 százalékáról 71 százalékra javult. 2010-ben az ország Dunától keletre eső részei és a Dél-Dunántúl még az 50 százalékos szint alatt voltak. Nagyon különös viszont a Nyugat-Dunántúl esete: 2010-ben az EU fejlettségi szintjének 67 százalékán állt, 2015-re 76 százalékra emelkedett, majd visszaesett az eredeti 67 százalékos szintre, ahol egy évtizeddel ezelőtt is állt, és jelenleg is csak minimális javulást mutat.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ugyan impozánsnak tűnik ez a tendencia, azonban fontos megjegyezni, hogy nemzetközi kontextusban a fejlődés ellenére a hátsó traktusba tartozunk. Az egy főre jutó GDP az Eurostat adatai szerint hazánkban az EU átlagának 76 százalékát érte el tavaly, ami a huszonhét tagország közül a hatodik legalacsonyabb.
A fogyasztói trendeket vizsgálva, akár csak a V4 többi országával összehasonlítva a lassan lemaradók közé tartozunk. A tavaly év végi Európai Fogyasztói Fizetési Felmérésből (ECPR) kiderült, hogy a magyar fogyasztók 33 százaléka rendelkezett az előző évben kifizetetlen számlákkal, ezzel szemben Csehországban a megkérdezettek 28 százaléka, Szlovákiában csak 25 százaléka küzdött fizetési nehézségekkel. Lengyelországban ugyan a fogyasztók 34 százalékának voltak kifizetetlen számlái, de a 2022-es eredményekhez képest kizárólag a lengyeleknél javult ez a mutató.
Jelentős társadalmi és gazdasági különbségek
Az Intrum és a GKI kutatása a fizetőképesség változása mellett rámutatott az országon belüli társadalmi-gazdasági különbségekre is. Dél-Dunántúlon, Észak- és Dél-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon kiemelkedően magas, 15 százalékot meghaladó a szegénységben élők aránya. Az észak-alföldi 16 százalék, illetve az észak-magyarországi 15,4 százalék így is két százalékpont körüli javulást jelent 2021-hez képest. A szegénységi mutató Közép-Dunántúlon, valamint Budapesten a legkedvezőbb 7,5 és 7,7 százalékkal, a teljes Pest megyét tekintve azonban minden tizedik magyar szegénységben él.
A korai iskolaelhagyók aránya a 18-24 éves korosztályban az Észak-Magyarországi régióban a legmagasabb Magyarországon 23,6 százalékkal, vagyis az itt élők közel negyede érintett. Emellett az országos átlag felett van még a korai iskolaelhagyók aránya Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön is. Némiképp jobb a helyzet Dél-Alföldön (11,7 százalék) és Közép-Dunántúlon (9,8 százalék), ahol valamivel az országos átlag alatt van a mutató. Közép-Magyarország már 5 százalékkal van az országos átlag alatt, míg Nyugat-Dunántúlon kiemelkedően alacsony az index 6,1 százalékkal, ami az előző évhez képest is csökkenést mutat.