Pénzcentrum • 2024. június 8. 08:01
A választók a névjegyzék aláírásával igazolják, hogy átvették a szavazólapokat június 9-én; idén azonban nem kell minden választástípus - önkormányzati, európai parlamenti (EP-)és nemzetiségi választás - névjegyzékét külön aláírni.
A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát). A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány, illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.
Nem engedi a bizottság szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választópolgárnak alá is kell írnia a névjegyzéket.
Azokban a szavazókörökben, ahol minden választópolgár szavazhat az önkormányzati és az EP-választáson, úgynevezett "egyszerű" névjegyzéket kell aláírni; és minden választópolgár kap önkormányzati szavazólapokat és EP-s szavazólapot, továbbá a névjegyzék rögzíti azt is, kell-e a választónak nemzetiségi szavazólapot adni, és ha igen, melyik nemzetiségét. A választópolgár aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapokat.
Azokban a szavazókörökben, ahol van olyan választópolgár, aki nem szavazhat az önkormányzati- vagy az EP-választáson, úgynevezett "ikszelős" névjegyzéket kell aláírni, ott a szavazatszámláló bizottság X-szel jelöli, hogy mely szavazólapok átvételére jogosult a választópolgár.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szavazatszámláló bizottságnak valamennyi szavazólapot át kell adnia a választópolgárnak, de ha a választó a szavazólapok közül egyet vagy többet szándékosan nem visz magával, hanem a bizottságnál hagyja, a hátrahagyott, előre lebélyegzett szavazólapot át kell húzni, rá kell írni, hogy át nem vett szavazólap, és az át nem vett és a fülkében talált szavazólapok borítékjába kell helyezni. Emiatt nincs arra lehetőség, hogy aki később meggondolja magát és mégis szavazna azon a választáson, amelynek szavazólapját a bizottságnál hagyta, szavazhasson.
A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőségért eltérő színű kerettel látták el: az EP-szavazólap kerete kék, a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín, a polgármesteri szavazólapé sárga, a vármegyei és fővárosi listás szavazólapé szürke. Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér. A választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
A nemzetiségi választás szavazólapjai teljes egészében zöld színűek, a választópolgárnak ezeket zöld színű borítékba kell tennie és le kell ragasztania, mielőtt az urnába dobja, különben a szavazata érvénytelen lesz. Amennyiben az EP-választás vagy a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, azokat nem lehet figyelembe venni az eredménymegállapításnál.