Portfolio • 2024. április 26. 19:26
Ma 10 órától tartotta közgyűlését az OTP, ahol a részvényesek többek között döntöttek az osztalékfizetésről és saját részvények visszavásárlásáról - írja a Portfolio. A rendezvényen beszédet mondott Csányi Sándor és Varga Mihály.
Varga Mihály bevezető beszédében elmondta, hogy Magyarország érdeke, hogy a bankrendszer tőkeerős legyen, amikor pedig jön a konjunktúra, beindul a hitelezés, akkor a bankok készen álljanak egy növekvő piaci igény kielégítésére.
A magas alapkamat miatt a bankoknál 2023-ban a válság rekordbevételeket eredményezett, az extraprofit adón keresztül a bankszektor jelentős mértékben hozzá tudott járulni a válságkezeléshez és a stabilitáshoz.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban. A hazai érdekek kapcsán a pénzügyminiszter megemlítette Csányi Sándor korábbi szavait a 2010-es évek elejéről, a bankvezér úgy nyilatkozott a bankadóról, hogy annak átmeneti alkalmazása jobb, mintha leállna a gazdaság.
Az OTP más országokban
Csányi Sándor elmondta, hogy hamarosan privatizálják az állami bankokat Ukrajnában, az ottani tőkét befektetésekre és további akvizíciókra használná fel az OTP, hogy növelje a piaci jelenlétét. Az üzbég leánybankról a bankvezér elmondta, hogy talán túl is tartalékolt ott a bank, Csányi reményei szerint a tartalékokból is vissza tudnak majd írni, idén jelentős eredményt vár Üzbegisztánban az OTP. Jelenleg az ötödik az OTP Üzbegisztánban, rövid távú cél a harmadik legnagyobb pozíció elérése.
Oroszországban az az elvárt követelmény, hogy egyre kisebb legyen a jelenléte az OTP-nek. Sokat tett a bank ennek érdekében, például 80 milliárd forintnyi finanszírozást hozott haza a bank, ezen kívül hazahozott 50 milliárd forintnyi osztalékot, nehéz munkával, mondta Csányi. Úgy néz ki, hogy az idei évre is számíthat arra az OTP, sőt az idei első negyedévi profit után is megvan az engedélye az OTP-nek, hogy osztalékot hozzon ki Oroszországból. Reményeik szerint akár 100 milliárd forint osztalékot is kihozhat az OTP Oroszországból.
Megpróbálták eladni az orosz bankot, de a jelenlegi szabályok szerint ehhez elnöki engedély kell, és ha valaki bankot akar eladni, akkor az állam kijelöl egy értékelőt, aki felértékeli a bankot, az eladási ár pedig nem lehet nagyobb, mint az érték 50 százaléka. A fennmaradó 50 százalékból pedig önkéntes adót kell fizetni.
Csányi szerint annyi pénzt hozhatna haza az OTP a bank eladásával, mint amennyit egy év alatt osztalékból. A bankvezér szerint így a bank eladása értelmetlen lenne.
Ha bárki hoz olyan vevőt, ahol az eladás végén a bank értékének 50 százalékát megkapja az OTP, akkor eladja az ottani bankot az OTP, mondta Csányi Sándor.
Csányi Sándor szerint 800 millió dollárnál nem lehet több az értéke az orosz banknak, annak az 50 százalékát kaphatná meg az OTP, de ebből még lejön a teljes eszközérték 15 százaléka, mint extra adó, vagyis 280 millió dollárt kaphatna az OTP az orosz bankjáért.
Gigaakvizíció jöhet
A remek 2023-as, 990 milliárd forintos eredmény mellett az OTP 150 milliárd forintot fizethet ki osztalékként. Csányi Sándor maga tette fel a kérdést, hogy ilyen remek eredmény ellenére miért nem fizet nagyobb osztalékot az OTP?
A válasz Csányi szerint egyrészt az, hogy a válság alatt is fizetett osztalékot és vett vissza részvényt az OTP, egy másik érv pedig az, hogy
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
tegnap indikatív ajánlatot tett az OTP egy bank megvásárlására, ez pedig az OTP történetének a legnagyobb akvizíciója lehet.
Annyit elárult a bankvezér, hogy Európa Unión belüli a kiszemelt bank.
Csányi Sándor több dolgot is elárult a közgyűlésen megemlített történelmi bankvásárlásról:
- olyan országban vehetnek bankot, ahol az OTP nincs jelen,
- uniós tagországról van szó.
Egy esetleges lengyel akvizícióval kapcsolatos kérdésre Csányi Sándor elmondta, hogy a lengyel bankpiacot évek óta vizsgálja az OTP, volt is olyan pillanat, amikor vehettek volna ott bankot, de ott továbbra sem tisztázott a devizahiteles kérdés.
Bedobták Romániát is, hiszen uniós ország, és (már) nincs jelen az OTP (ezt a két kitételt mondta a bankvezér), onnan nem túl jó szájízzel vonult ki az OTP. Csányi elmondta, hogy nem szívesen vonultak ki Romániából, ott egyértelműnek tűnt, hogy az OTP nem kap engedélyt akvizícióra, sokat tettek azért, hogy organikusan nőjenek, de nem sikerült érdemben.
Rákérdeztünk Nyugat-Európára, a bankvezér elmondta, hogy német bankot is nézett korábban az OTP, elég nagyot, de ott az erős szakszervezetek és az irányítási struktúra miatt nem túl hatékonyan működött a bank, nem is volt drága, de kis eséllyel lehetett volna hatékonnyá tenni. Itt Csányi megjegyezte, hogy nagy osztrák bankot is nézett korábban az OTP, de Dél-Európában is néztek már bankot.
A fentiek alapján úgy tűnik, hogy nem lengyel, román vagy nyugat-európai piacon hajthatja végre történetének legnagyobb bankvásárlását az OTP.
Osztalék
A részvényesek döntöttek a tavalyi eredmény felhasználásáról: 65,5 milliárd forint általános tartalékot képez az OTP és 150 milliárd forint osztalékot fizet. Csányi Sándor részvényesi kérdésre elmondta, hogy a 25 százalékos kifizetési rátát tartani, sőt, növelni szeretné az OTP.