Drasztikusan nőtt hazánk gazdasági függése: hiába volt a keleti nyitás, ez továbbra sem változott

Pénzcentrum2024. április 17. 04:05

2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével járja körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikk témája a külkereskedelem.

Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, exportvezérelt növekedési modellel. 2004 és 2008 között - mindössze 4 év alatt - duplájára nőtt a hazai export volumene. Az ezt követő időszakban azonban megéreztük a nemzetközi gazdasági folyamatoknak való kitettség árnyoldalait: a 2008-as pénzügyi válság következtében 2009-ben 22%-kal csökkent a hazai termék és szolgáltatás kivitel.

A válságból való kilábalást követően a 2010-es évek első felében lényegében stagnált a kivitel, majd az évtized végére újra növekedési pályára állt a magyar export, amit 2020-ban a koronavírus-válság tört meg. Ezt egy erős visszapattanás követte a következő két évben. Összességében 2004 és 2022 közt 2,6-szorosára nőtt a hazai exportvolumen, ami önmagában impozáns eredmény, azonban régiós viszonylatban korántsem az. A szlovákok 2,9-szeresére, a csehek 3,2-szeresére, a lengyelek pedig közel ötszörösére növelték az exportjukat.

Az exportvolumen változása a V4-es országokban (2004=100%), 2004-2022

A magyar export 2004-ben a GDP 60%-át tette ki, 2022-ben pedig a 91%-át. Ez a 31 százalékpontos emelkedés a V4-es országok közt a legmagasabb volt. Vagyis a külső piacoknak való kitettségünk drasztikusan nőtt.

Az EU-ba való mélyebb integrálódásunkkal párhuzamosan nem csak az exportunk, de az importunk is megnőtt. Míg a GDP arányos magyar behozatal 2004-ben 66% volt, ez 2022-re már 96%-ra emelkedett. Ennek oka, hogy az export jelentős importtal jár együtt (a feldolgozóipari export nagy része összeszerelésből származik).

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 

A különféle „nyitások” (arab országok, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia, Oroszország) ellenére továbbra is az EU hazánk legjelentősebb külkereskedelmi partnere: 2023-ban exportforgalmunk 77%-át, importunk 69%-át bonyolítottuk le az unión belül, ami csupán minimális csökkenés a 2004-es 79, illetve 72%-hoz képest.[1]

Magyarország külkereskedelmi egyenlege (millió euró), 2017-2023

Külkereskedelmünk mintegy négyötödét a termékforgalom teszi ki, a maradék egyötöd a szolgáltatások forgalma. Mindkettőben jellemzően pozitív a külkereskedelmi mérlegünk, azonban 2017 óta (2020 kivételével) a szolgáltatásokból származott a nagyobb többlet. A szolgáltatásexport legnagyobb részét a turizmus adja, ám leginkább az üzleti szolgáltatások egyenlege javult az előző években. A kedvező külkereskedelmi adatok tehát elsősorban nem az újraiparosításból származnak. Különösen, ha a feldolgozóipar közvetlen és közvetett (pl. energia) importtartalmát nézzük.

Címkék:
magyarország, európai unió, gazdaság, import, export, eu, nemzetközi, gki,