Pénzcentrum • 2024. április 3. 15:34
A csecsemőgondozási díjra való jogosultság szempontjából nincs különbség a szünetelő és a megszüntetett vállalkozás között, tehát az egyéni vállalkozói tevékenységüket szüneteltetőket a megszűnt biztosítással rendelkezőkkel azonos csoportba tartozónak kell tekinteni.
A Kúria kimondta, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultság szempontjából nincs különbség a szünetelő és a megszüntetett vállalkozás között - áll az Utcajogász közleményében. A szervezet az egyik ügyfele ügyében fordult a bírói testülethez, mely most ezt az ítéletet hozta.
Az Utcajogász közleménye felidézi, 8 éves az az alkotmánybírósági határozat, amely egyszer már ugyanígy döntött a kérdésben, ám azt a kormányhivatalok továbbra sem veszik figyelembe, ezért fordultak több ügyfelük ügyében először a bírósághoz. Míg 2022-ben a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal már az alkotmánybírósági határozattal összhangban hozta meg döntését, a kormányhivatalok az elmúlt két évben sem változtattak az ezzel kapcsolatos gyakorlatukon.
Az Utcajogász ismét a bírósághoz fordult, ám az elutasította a kereseti kérelmet, ezért a szervezet felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
Mely testület döntésében az Utcajogász ügyfelének adott igazat, és a korábbi alkotmánybírósági határozattal összhangban kimondta: „nincs észszerű indoka annak, hogy társadalombiztosítási következmények szempontjából az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése más, az érintett személyre kedvezőbb eredményre vezessen, mint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, és ezzel a biztosítás szünetelése”. A döntés elvi tartalma szerint tehát “a csecsemőgondozási díj iránti kérelem elbírálása során az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető felperest a megszűnt biztosítással rendelkezőkkel azonos csoportba tartozónak kell tekinteni”.
Az Utcajogász szerint viszont a probléma továbbra sem oldódott meg, hiszen a kormányhivataloknak valószínűleg ezután sem lesz lehetősége az alkotmánybírósági döntéssel összhangban értelmezni a jogszabályt, emiatt pedig minden CSED-et igénylő, és a fentiek alapján elutasított kisgyerekes anyának a bírósághoz kell majd fordulnia, hogy megkapja a juttatásokat, amikre egyébként is jogosult.
A hasonló ügyekben megnyugtató megoldást csak a jogszabály módosítása jelentene, mert ezzel megelőzhető lenne, hogy minden elutasított kérelmet bírósági úton legyen szükséges megtámadni ahhoz, hogy a jogosultak hozzájussanak az őket megillető ellátásokhoz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ennek érdekében az Utcajogász következő lépésként a Belügyminisztériumhoz fordul majd a jogszabály módosítására vonatkozó javaslattal.
Te mit gondolsz a személyi kölcsönről? Mondd el véleményed!
A kutatás a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő the CoRe lab-bel együttműködve készül, az eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. A kérdőív anonim és önkéntes, a válaszokat 2024. március 29. és április 14. között várjuk.
Köszönjük, hogy válaszaiddal segíted a kutatásunkat!