Pénzcentrum • 2024. április 1. 16:00
Magyarország már nem tud elugrani a kritika elől, miszerint Európa „összeszerelő országává” vált. Az Eurostat által közölt legfrissebb munkaerőpiaci és GDP adatok ugyanis ezt támasztják alá.
Magyarország sajnos egyre kevésbé képes elhárítani azt a kritikát, miszerint Európa „összeszerelő országává” váltunk. Az Eurostat ugyanis nemrég közzétett két olyan makrogazdasági adatot, melyek többek között ezt bizonyítják. Jobban mondva inkább azt, hogy a nagyvállalatoknak az Európai Unió többi tagországához képest jobban megéri hazánkban terjeszkedniük, hiszen a filléres munkaerő által sokkal nagyobb hasznot termelhetnek, és még nagyon a fejlesztésekre sem kell költeniük. Ezzel pedig több nemzetközi vállalat is tisztában van, ami vissza is tükröződik hazánk gazdasági teljesítményében.
Magyarország megint Európa szégyenpadjára került
Az Eurostat által közölt legfrissebb becsléséből legalábbis erre lehet következtetni. Eszerint az óránkénti munkaerőköltség mértéke az Európai Unióban (EU) és az euróövezetben egyaránt nőtt 2022-höz képest, így előbbiben 31,8 eurót, míg az övezetben 35,6 eurót ért el tavaly. Egy évvel korábban ugyanez az EU-ban 30,2 eurót, míg az Euróövezetben 34,0 eurót jelentett.
Az Eurostat külön kitért az iparban felmerülő óránkénti munkaerőköltségekre, melyek az EU-ban 32,2 eurót, míg az euróövezetben 38,0 eurót tettek ki. Az ágazaton belül az építőiparban EU-s szinten 28,5 euró, az euróövezetben 31,9 euró volt az óránkénti munkaerőköltség. A szolgáltatások terén ennél jóval magasabban alakultak a költségek: az EU-ban 31,8 euróra, az euróövezetben 34,8 euróra rúgtak.
Ami ennél is érdekesebb, hogy kiderült, hazánk gyakorlatilag a filléres országok egyike.
Nálunk ugyanis az átlagos óránkénti munkaerőköltségek értéke mindössze 12,8 eurón alakul, amivel Bulgária (9,3 euró) és Románia (11,0 euró) után mi vagyunk a harmadik legolcsóbbak az EU-ban. Eredményünk pedig különösen rossz abban a tekintetben, hogy Luxemburgban – mely ebből a szempontból a kontinens listavezetője – ugyanez az érték 53,9 eurót jelent, míg a második helyezett Dánia esetében 48,1 eurót, az abszolút harmadik Belgium pedig 47,1 eurót.
Fillérekre váltottuk a fejlődést
De mit is jelent a munkaerőköltség, és miért szomorú az eredményünk? Nos, a munkaerőköltség a munkáltatóknak a munkaerő foglalkoztatásával összefüggő összes kiadását jelenti, amely a következő tételekből áll össze: a munkavállalói jövedelemből (beleértve a béreket, a pénzbeli és természetbeni fizetéseket és az alapszerűen fizetett járulékokat is), a szakképzési költségekből, az egyéb kiadásokból, a munkáltatót terhelő adókból, illetve a kapott támogatásokból.
S hogy összességében a munkaerő költsége mit árul el egy ország nemzetgazdaságáról? Hogy az adott ország gazdasága mennyire erős, valamint hogy mennyire versenyképes. Kicsit konkrétabban: Magyarország 12,8 eurós óránkénti munkaerőköltsége például az 53,9 eurós Luxembrughoz képest azt sugallhatja a külföldi befektetők számára, hogy
- itt az üzleti beruházásuk az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt magasabb nyereséget hozhat;
- nálunk a termelési költségek alacsonyabbak, ami lehetővé teszi a termékek és szolgáltatások versenyképes áron történő értékesítését;
- hazánkban a munkavállalóknak alacsonyabb a jövedelmi szintje, azaz alacsonyabb fizetés fejében is foglalkoztathatók.
Más kérdés, hogy a munkaerő fillérekért való foglalkoztatása megéri-e egy nagycégnek annyira, hogy ezért lemondjon az alkalmazott technológiájának fejlesztéséről, az automatizálásról, a termelékenységét és versenyképességét növelő beruházásokról.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az olcsóság a gazdaság teljesítményén is meglátszik
Magyarország filléressége pedig egy másik, a makrogazdaság alakulása szempontjából kiemelkedő fontosságú adaton is tetten érhető. Az Eurostat nemrég adta ki első előzetes adatait a különböző GDP-mutatókról 2023-ra vonatkozóan. Ebből kiderült, hogy Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, a horvátok pedig e tekintetben utolértek bennünket - derült ki az Eurostat gyorsbecsléséből.
Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közreadó jelentés szerint hazánk az uniós átlag 76 százalékán áll, mögöttünk pedig csak Szlovákia, Lettország és Bulgária helyezkedik el a régiós fejlettségi rangsorban.
A kimutatás szerint a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel tehát Bulgária rendelkezik, amely 36 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. Utánuk szorosan Görögország (-33 százalék) és Lettország (-29 százalék) következik, mely nemzetek teljesítményére egyrészt az energiaválság volt hatással, de nem tettek jót nekik a tavalyi dél-európai erdőtüzek sem.
Ez azonban nem mentesíti Magyarországot a teljesítménye alól, mely
- 164 százalékkal marad el a listavezető Luxemburg teljesítményétől,
- 24 százalékkal az EU-átlagtól,
- valamint 2 százalékkal Románia eredményétől.
Mint ahogyan bőven előttünk járnak a régió országai is, akiknek az átlagteljesítményét (81,3 százalék) hazánk 5,3 százalékkal múlta alul.