Latyák Balázs • 2024. február 29. 05:30
Noha a köztudatban továbbra is él, hogy Magyarország a jarműgyártás tekintetében csupán egy összeszerelő üzem, az ország ágazati teljesítménye mást mutat - tudta meg a Pénzcentrum. A magyarországi foglalkoztatottak közel 3,5 százaléka dolgozik az autógyártásban, ami megegyezik a tradicionálisan nagy járműgyártónak számító Németországéval. Emellett nálunk állítják elő az európai járművek jelentős részét, és az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártásában sem vagyunk rosszak.
A nyugati világban sok autógyárat zárnak be és helyeznek át, ezt Magyarországon el kell kerülni. Hiszen milyen lenne Győr az Audi vagy Kecskemét a Mercedes nélkül? Győrben tízéves autógyártási rekord dőlt meg, Kecskeméten felsőkategóriás elektromosautó-gyártás indult, Debrecenben olyan elektromos autót gyártunk majd, amely még nincs a világpiacon, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója Szegedre hozza első európai gyárát, és megnyugodhatnak a szentgotthárdiak is, mert megindul náluk az elektromos motorok gyártása – közölte nemrég Orbán Viktor miniszterelnök a 2023-as évet értékelő beszédében. Ebben hangsúlyozta, a magyar autóipari termelés értéke több mint 13 ezermilliárd forint, az autóipar több százezer család kenyerét adja, valamint azt, hogy az elmúlt időszakban hatalmas szak- és mérnöki tudást halmoztunk fel.
Ezt jelenti Magyarország számára az autóipar
Talán nem árulunk el nagy titkot, amikor azt mondjuk, a magyar gazdaság legerősebb motorja a járműipar, konkrétabban a nagy autógyárak. Nem véletlenül, egy Varga Viktor és Rippel Géza, a Magyar Nemzeti Bank szakértői által jegyzett korábban publikált tanulmány szerint ugyanis 2000 óta az összes beruházás átlagosan 6,5 százaléka valósult meg a járműiparban, ami az egyik legmagasabb arány Európában.
Az ágazat felfutása persze nem csak Magyarországon volt jelentős, az egész kelet-közép-európai régióban látványos méreteket öltött, Szlovákiában és Csehországban áramlott a legtöbb új beruházás az ágazatba.
Az európai országok többségében egyébként az összes beruházás 4-5 százaléka kötődik a járműgyártáshoz, ezzel szemben hazánkban bizonyos időszakokban – jellemzően egy újabb gyár építésekor – az arány a 10 százalékot is meghaladta. A beruházások külföldi – elsősorban német – anyavállalatokhoz kötődtek és külföldi közvetlentőke-befektetések (Foreign Direct Investment – FDI) útján valósultak meg. Ezzel összhangban az ágazat teljes FDI-állományon belüli aránya is érdemben emelkedett 2010 után, amivel 2021-re megközelítette a teljes befektetett FDI-állomány 10 százalékát.
A jegybank szakértőinek tanulmányából az is kiderült, hogy 2008-2010-ben közel 80 ezer ember vett részt az ágazat tevékenységében, ami 2016-ra gyakorlatilag megduplázódott, és azóta is az összes foglalkoztatott közel 3,5 százaléka dolgozik az autógyártásban. Ez az arány pedig lényegében megegyezik a tradicionálisan nagy járműgyártónak számító Németországéval.
A magyar GDP 3,9 százaléka származik közvetlenül és további 1,9 százaléka közvetve az autóiparból. Az ágazatba áramló külföldi működőtőke és a folyamatos kapacitásbővítések következtében az autógyártás a legjelentősebb feldolgozóipari alágazattá vált. A hazai járműgyártás a nemzetgazdasági export húzóágazata: az értékesítéseinek 90 százaléka exportra kerül, aminek következtében a járművek teszik ki a hazai áruexport értékének körülbelül a hatodát. A járműexport bővülése ráadásul régiós összevetésben is jelentős, 1999 és 2022 között a volumene több mint az 5,5-szeresére növekedett, ami Szlovákia után a második legnagyobb növekedést jelentett az Európai Unióban.
Magyarország lenne Európa összeszerelő üzeme?
Aligha. Legalábbis erre lehetett következtetni a Pénzcentrum által megkérdezett Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjének szavaiból. Szerinte az „összeszerelőüzem” titulust már csak a fals percepciók miatt használják Magyarországra, hiszen az utóbbi évtizedben a gyártási folyamat egyre több fejlesztését és feldolgozását hajtják végre hazánkban.
„Európa hagyományosan a globális autóipar központja, azonban az évezredforduló óta a kelet-ázsiai országok is egyre nagyobb piaci részesedéshez jutnak. Európa vezető szerepe ugyanakkor még töretlen, 2022-ben a globális gépjárműexport 46,1 százaléka származott a kontinensről” – közölte. A kérdésre, hogy hazánk a globális járműgyártásban mégis hol helyezkedik el, az elemző elmondta:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A globális gépjárműkibocsátás tekintetében Magyarország a – különböző források szerint változó – 25-27. helyen áll, Európán belül pedig a 10. legnagyobb autókibocsátónak számít. Az évente termelt gépjárművek száma az elmúlt tíz évben – noha 2016-os és 2020-as gyenge gazdasági teljesítmény, illetve válság következtében átmenetileg lecsökkent – 400-530 ezer darab között alakult.
Az Oeconomus elemzője végül rávilágított arra is, hogy hazánk az elektromos autók előállításához elengedhetetlen akkumulátorgyártás tekintetében is az élmezőnyhöz tartozik, miután 2022-ben a globális akkumulátorpiacon hazánk 3,3 százalékos részesedést ért el Kína, Lengyelország és az Egyesült Államok után. Nem véletlen tehát, hogy az alágazat a következő évtizedek meghatározó gazdasági transzformációjának a főszereplője lesz.
A jövő ugyanakkor még kérdéses, hiszen a legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasági nehézségei ugyanis a hazai gépjárműgyártásra is negatív hatással vannak, ami a csökkenő külföldi keresletben, valamint a tőkebefektetések területén is megmutatkozik.
Az elmúlt években ráadásul a globálisan csökkenő súlyú német autóipar szerepét egyre inkább a kínai és dél-koreai szereplők kezdik átvenni, akik elsősorban az elektromos autók piacán meghatározóak, így hazánk az elektromobilizációs folyamat korai alkalmazkodói közé tartozik
– világított rá Horváth Sebestyén, aki szerint mindez azért lehetséges, mert bár a robbanómotoros gépjárművek 2035-ös kivezetése vészesen közeleg, a transzformációhoz szükséges források nem állnak rendelkezésre Európában. Magyarország ugyanakkor jelentős tőkevonzó képességgel bír, emiatt az ázsiai eredetű működőtőkével megvalósuló beruházások itt jönnek létre. A járműipari teljesítmény így a jövőben az elmúlt évek szintjét is meghaladhatja.
Címlapkép: Ujvári Sándor, MTI/MTVA