G7 • 2024. február 23. 10:07
Nincs olyan ország a világon, ahol olyan magas adót vetne ki az állam a fogyasztásra, mint Magyarországon, így ha például az EU-ban egységesítenék az Áfa-kulcsokat a jelenlegi EU átlagnak megfelelően, akkor a magyarországi fogyasztók járnának a legjobban. A magas hazai Áfa pedig összefügg a magas árakkal és az alacsony hazai fogyasztási szinttel - írja a G7. Az adórendszerünk a 2010-es években alakult át jelentősen, azonban visszatekintve lehetséges, hogy ideje újragondolni azt, mert nem váltotta a hozzá fűzött reményeket.
Az életszínvonalat nehéz vizsgálni az adózás összefüggésében, de van néhány mutató, ami segíthet képet kapni. Az Eurostat adatai alapján az aktuális személyes fogyasztási szint Magyarországon a második legalacsonyabb az EU-ban. Ha megnézzük, hogy a közoktatásra és közegészségügyre mennyit költött a magyar költségvetés GDP-arányosan az EU-csatlakozáskor és most, akkor az a kép, hogy ezekre a célokra GDP-arányosan kevesebb jut ma, mint húsz évvel ezelőtt - írja a lap. Mindeközben a közszolgáltatások minőségromlása általános tapasztalatnak tekinthető itthon. Ezek a jelenségek pedig összefüggésbe hozhatók az adórendszerünk jelenlegi természetével.
A magas Áfa is ludas az emelkedett hazai árszínvonalban, csökkentésével tehát lehetséges volna alacsonyabb árakat produkálni, amelyek változatlan jövedelmek mellett automatikusan emelhetnék a fogyasztást. Így javulna a fogyasztási szint. Másrészt az alacsony társadalombiztosítási adókulcs eredményeképpen az egészségügyre fordítható címzett források is alacsonyak, ami az ágazat krónikus alulfinanszírozását eredményezi. A társadalombiztosítási adó emelésével az egészségügy többletforráshoz juthatna.
Továbbá a rendkívül alacsony vállalati jövedelemadó emelésével, a személyi jövedelemadó átalakításával (pl. egykulcsos helyett progresszív, sávos rendszer) és a vagyonadó rendszerének újragondolásával (a jobb külföldi példák beemelése a hazai gyakorlatba) lehetségessé válhat nem csak az alacsonyabb Áfa miatti bevételkiesést kompenzálni, de az is, hogy a közoktatás számára többletforrásokat tudjon biztosítani a költségvetés. Természetesen az adópolitika csak az egyik lehetséges beavatkozási terület, viszont most már érdemes lenne a 10-15 év alatt felszínre került hibákat egy újabb adóreformmal korrigálni - írják.