Jeki Gabriella • 2024. február 12. 16:03
Európának változtatnia kell a mezőgazdasági politikákkal kapcsolatos megközelítésén és feltétlenül biztosítani kell a mezőgazdasági területek gazdasági fenntarthatóságát. Miközben a gazdálkodók világszerte tiltakozásokat szerveznek, a Régiók Európai Bizottsága (CoR) sürgette az Európai Uniót, hogy vizsgálja felül, hogyan juttat forrásokat a mezőgazdasági termelőknek, hogy jobban megvédje őket a szélsőséges időjárás, a piaci ingadozások és a globális válságok fokozódó kockázataival szemben.
Egyre nagyobb kockázatot kell vállalniuk az európai gazdáknak, ezért a regionális és helyi vezetők forrásokra és eszközökre szólítottak fel a szélsőséges időjárási viszonyok és a globális válságok elleni védelem érdekében. A Régiók Európai Bizottsága aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az uniós politika nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megfékezze az elmúlt években a megélhetésüket elveszítő uniós mezőgazdasági termelők számát.
„Európának változtatnia kell a mezőgazdasági politikákkal kapcsolatos megközelítésén. Ha nem, akkor a gazdáink jövője veszélybe kerülhet. Innovatív megközelítésre van szükség és a mezőgazdasági vállalkozások gazdasági fenntarthatóságát feltétlenül biztosítani kell. Ha nem így teszünk, az azt jelentheti, hogy nem tartjuk be a zöld megállapodás (Green Deal) alapelveit. Innovációra, új technológiákra, beruházásokra és egy harmadik szociális pillér létrehozására van szükség a jövőbeli közös agrárpolitikában a mezőgazdaságban dolgozók védelme érdekében. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, a munkavállalók védelmének és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálásának együtt kell járnia” – mondta Nicolas Caputo, az olasz Campania régió regionális mezőgazdasági minisztere, „Az európai mezőgazdaság fenntarthatóságát erősítő kockázatkezelési és piacszabályozási eszközök” című véleménytervezet összeállítója és előterjesztője a CoR plenáris ülésén, ahová a Pénzcentrum is meghívást kapott.
A jelentés meghatározza a kockázatkezelési eszközök és az új Közös Agrárpolitika (KAP) részét képező válságkezelési mechanizmus lehetséges fejlesztéseit is. Hangsúlyozza az uniós alapok személyre szabott elosztási kritériumainak fontosságát, valamint a mezőgazdasági termelők járványok, konfliktusok és egyéb válságok okozta pénzügyi „sokkhatásokkal” szembeni védelme és a mezőgazdasági ágazat ellenálló képességének megerősítése érdekében a megbízható termékek előmozdítását.
A bizottság által elfogadott javaslatok:
- nagyobb hangsúlyt fektetnek az éghajlati és energiaválságok kezelésére, valamint a helyi közösségekre, régiókra, tartományokra és településekre gyakorolt társadalmi hatásukra, illetve az ellenálló közösségek kiépítésére és az Európai Unió területi kohéziójának megerősítésére;
- a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre) munkájának befejezésével létrehoz egy európai rendszert a rendszerszintű szélsőséges időjárási események kockázatainak feltérképezésére;
- célzott és megelőző intézkedések bevezetése az egyes területek szükségleteihez és sebezhetőségi szintjéhez igazodva;
- felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hatékonyabban használja fel a válságkezelési tartalékalapokat, miközben egy olyan mechanizmus létrehozását szorgalmazza, amely a rendelkezésre álló források felhasználásával erőteljes és gyakorlatias válaszokat ad a mezőgazdasági üzemek számára a működési környezetükben bekövetkezett változásokból eredő nehézségek leküzdésére;
- sürgetik az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy biztosítsák azt, hogy a régiók és a helyi hatóságok rendelkezzenek a hatékony fellépéshez szükséges forrásokkal az egyes területek sajátos biztosítási, pénzügyi és kölcsönös biztosítási alapokkal kapcsolatos szükségletei tekintetében;
- a mezőgazdaságról folytatott stratégiai párbeszédben foglalkozzanak az éghajlatváltozásra adott válaszlépések eszközeivel.
Az Európai Bizottság január végén hirdette meg a mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet, amely a tervek szerint új fórumként fog szolgálni az uniós mezőgazdasági és élelmiszerrendszerre vonatkozó közös jövőkép alakításában. A stratégiai párbeszéd olyan, a résztvevők által felvetett kihívásokkal és lehetőségekkel foglalkozik majd, mint például a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek megfelelő életszínvonalának biztosítása, a mezőgazdaság támogatása bolygónk és ökoszisztémánk felélése nélkül, a bővülő ismereteink és a technológiai innováció által kínált óriási lehetőségek kiaknázása, valamint az uniós élelmiszerrendszer sikerének előmozdítása versenyorientált világunkban. A disputa célja, hogy különböző nézőpontok ötvözésével előmozdítsa az új megoldások kidolgozását, valamint 2024 nyaráig közös jövőképet alakítson ki az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ágazat jövőjéről.
Az Eurostat adatai szerint 2020-ban összesen 9,1 millió gazdaság működött az Európai Unióban, ami a becslések szerint 5,3 millióval kevesebb mezőgazdasági vállalkozást jelent, mint 2005-ben. Ez körülbelül 37 százalékos csökkenésnek felel meg. Ezek csaknem háromötöde (58%) a speciális növénytermesztésre szakosodott, valamivel több mint egyharmaduk (34%) a szántóföldi növénytermesztésre, körülbelül egyötödük (22%) az állandó növénykultúrákra és kis hányaduk (2%) a kertészetre.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az uniós gazdaságok valamivel több mint egyötöde (22%) specializálódott az állattenyésztésre; ezek közül a tejtermelés volt a leggyakoribb (az összes gazdaság 5%-a), ezt követte a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás, a baromfitenyésztés, valamint a juh-, kecske- és egyéb legeltetéses állattartás (egyenként 4%).
Az Eurostat statisztikái szerint magas a növénytermesztésre szakosodott gazdaságok aránya a kelet-európai országokban, például Bulgáriában (73%), Magyarországon (72%) és Romániában (67%), valamint a mediterrán országokban, például Görögországban (74%), Máltán (63%) és Horvátországban (61%). Ezeken a helyeken leggyakrabban gabonaféléket, gyümölcsöket és/vagy olajbogyót termesztettek. Eközben az állattenyésztésre szakosodott gazdaságok főként az északnyugat-európai országban, például Luxemburgban (az összes gazdaság 82%-a), Írországban (79%) és Hollandiában (58%) terjedtek el jobban.
Címlapkép: Katona Tibor, MTI/MTVA