Egyszerűen nem jutnak dűlőre: megosztja az elemzőket az inflációs adat

Közzétette péntek reggel a januárra vonatkozó inflációs adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. Eszerint a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, míg decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. 

Az Erste 4-5,5% közötti éves inflációs számokat vár

"Az adat hajszálnyival lett magasabb az általunk várt 3,7 százaléknál, ugyanakkor a 4 százalék feletti elemzői konszenzusnál jóval kedvezőbb lett. Tovább lassult a maginfláció is: 6,1 százalékra éves szinten, ami szintén összhangban volt az általunk várttal" - értékelte a KSH reggeli, inflációs adatait Nyeste Orsolya, az Erste elemzője. Hozzátette, az éves infláció további lassulását még mindig támogatta a bázishatás, aminek szerepe azonban az elkövetkező időszakban fokozatosan kifullad majd, érdemben gátolva a dezinfláció folytatódását az év további részében. Ami a havi árváltozásokat illeti, kisebb negatív meglepetés volt az élelmiszerárak 1,2 százalékos havi emelkedése, amiben fontos szerepet játszott az idényáras élelmiszerek 6,4 százalékos egyhavi drágulása. A szolgáltatások 0,5 százalékos havi árnövekedése viszont inkább pozitív meglepetés, bár sejthető, hogy a szolgáltatásinfláció az elkövetkező két hónapban erősödik, s márciustól egyedi hatásoknak köszönhetően (telekom, bankszektor) akár gyorsulhat is.

Dacára a jövedéki adó emelésének a járműüzemanyag-árak havi alapon 0,5 százalékkal csökkentek. A nagyobb járműüzemanyag-áremelkedés január vége felé indult meg, ami a februári hó/hó indexet fogja majd jelentősebben felfelé hajtani. A januári szezonális ruházati kiárusítások szintén mérséklő hatással bírtak a havi indexre, a ruházati cikkek árai így 2,1 százalékkal csökkentek decemberhez képest.

Továbbra is úgy látjuk, hogy az inflációnak a célsávba való mostani visszatérése átmeneti jelenség. Valószínűleg a január-februári inflációs adatok jelentik a dezinflációs folyamat átmeneti végét. Tavasztól várhatóan ismét emelkednek az éves inflációs ráták

- közölte az elemző, aki szerint rövid távon fontos pro-inflációs tényező a visszatekintő árazások folytatódó gyakorlata - főleg a szolgáltatási szektorban - illetve a bérkiáramlás és az annak nyomán várt fogyasztásbővülés. Fontos kívülről jövő kockázat az ellátási láncok esetlegesen kialakuló tartósabb feszültsége a kedvezőtlen geopolitikai helyzet nyomán. Az Erste összességében az év egészében zömmel 4-5,5% között határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat vár, várakozásuk szerint a jegybanki célsávba tartósan csak 2025 második felében térhet vissza az infláció.

Bár nem kizárt, hogy a jó adat nyomán az MNB ismét fontolóra veszi a 100 bázispontos kamatvágás lehetőségét a hónap végén, a fentebb említett kockázatok továbbra is az óvatos monetáris politika vitelét indokolják. Ebben a helyzetben a forintárfolyam viszonylagos stabilitása, ami nagyban meghatározza a külkereskedelemben versengő termékek inflációját különösen fontos lehet a jegybank számára. 

2,5 éves mélypontra mérséklődött az infláció januárban

A várakozásoknál kedvezőbben alakulva 3,8%-ra, több mint két és fél éves mélypontra és a jegybanki célsávon belülre mérséklődött az infláció januárban az előző hónapban mért 5,5%-os áremelkedési ütemről, míg az előző hónaphoz képesti átárazás +0,7%-os volt, ami visszafogottabb év eleji átárazási dinamikát tükröz. Szintén az enyhülő inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció 6,1%-ra mérséklődött az előző havi 7,6%-ról

- közölte a KSH adatai nyomán Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Hozzátette, a folyamatot továbbra is segítik a tavalyi év első felében még erőteljes bázishatások, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelenlévő kiugró áremelkedés is a 4%-os drágulási ütem alá lassult.

Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben az éves alapú forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is csökkenést mutat és az üzemanyagárak is 12%-os csökkentést mutatnak az egy évvel korábbi magas bázishoz képest, amit a szolgáltatások továbbra is látványos 10% feletti drágulása ellensúlyoz. 

A kilátásokkal kapcsolatban Horváth András leszögezte, az év első hónapjában az erőteljes bázishatások, a lassuló kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, az üzemanyagárak csökkenése, továbbá az éves alapon továbbra is kismértékű erősödést mutató forintárfolyamból következő tartós cikkeknél látható csökkenő árak miatt további látványos mérséklődést mutat a hazai infláció ütem.

Az alkohol és dohánytermékek, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető – várt feletti - áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében a jövedéki adóemelések ellenére is 4,1% lehet az idei éves inflációs ráta, azonban a piaci szereplők év első két hónapjában hozott átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot, továbbá az átárazási döntések egy része a szezonális termékek esetében a nyári szezon kezdetére tolódhat

- közölte az elemző.

Valódi meglepetés született

Az eredmény meglepetést jelent, a piac ugyanis 4,2 százalékos eredményre számított. Számunkra váratlan volt, hogy az egyéb távolsági úti céllal történő utazások ára 15,8 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a korábbi években a szóban forgó az utazásoknál 5 százalék körüli volt a csökkenés. Meglepetést jelentett nekünk az is, hogy a hatósági energiaár a januári hidegekhez képest mérsékelten emelkedett

- értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: “Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy az éves maginfláció még mindig magas szinten van, januárban 6,1 százalékos volt. Ez pedig továbbra is inflációs nyomásra utal. Ebben szerepe van annak, hogy a piaci szolgáltatásoknál a tavaly januárinál kisebb mértékű volt a drágulás, de a sokéves átlagot bőven meghaladja.

A szakember a kilátásokról szólva azt mondta, hogy az őszi hónapokig 4 százalék alatt vagy azt minimálisan meghaladó szinten maradhat az infláció. Az év utolsó hónapjaiban viszont gyorsulásra lehet számítani. Összességében 4-4,5 százalék között alakulhat az éves átlagos mutató.

Németh Dávid szerint azonban továbbra is vannak bizonytalanságok nemzetközi szinten. Például a kínai gazdaság problémái, valamint a geopolitikai feszültségek kockázatot jelentenek. Egyúttal a vörös-tengeri fegyveres konfliktus miatt a szállítási költségek is emelkedtek, kérdés, hogy ez milyen mértékben jelenik meg az Európába érkező termékek esetében.

A kérdés: sikerül-e a jegybanki célnál tartani az inflációt

2024-ben az előrejelzések szerint 4-6% között alakulhat az éves átlagos pénzromlási ütem. Az elemzői konszenzus 4,3%-os éves átlagos inflációt vár az idei évre, az MNB 4,0-5,5% közötti inflációt vetített előre decemberi Inflációs jelentésében, míg a kormány 5,0-6,0% közé várja az árszínvonal-emelkedést (egy számjegyű bérkiáramlás esetén: 4-5%). Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése 5,2%-os inflációról szól hazánk esetében 2024 tekintetében - írta elemzésében Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A szakember kitért az infláció év közbeni várható lefutására is, amivel kapcsolatban kifejtette, az év első harmadában bázishatásoknak köszönhetően tovább folytatódik az infláció lassulása – a jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján.

A 2024-es év egyik fontos kérdése lesz, hogyan sikerül a jegybanki célnál tartani az inflációt (3%, +/- 1%-os toleranciasáv), vagyis az, hogy a pénzromlás üteme az év második felében – bázishatások miatt – ne ragadjon be 5-6% közötti szinten – mely negatív forgatókönyv akár reális is lehet

- hívta fel a figyelmet az elemző, aki szerint 2024 második felében 4% körül mozgó infláció várható a bázishatásokból kiindulva.